Keményebb kézzel terelheti a szakképzés felé a diákokat a kormány
Az állam felsőoktatásból történő kivonulásárafigyelmeztetett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), ami jól látszik az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek számának alakulásából. E finanszírozási forma esetében a magyar állam átvállalja a felsőoktatási képzés költségét a támogatott hallgatóktól.
Számokban: a 2025 szeptemberében induló képzések esetében összesen 87 174 állami finanszírozású helyre várnak jelentkezőket a felsőoktatási intézmények a Felvi.hu-n közzétett adataik szerint. Ez a szám a tavalyi felvételi esetében még 95 846 volt, egy évvel korábban pedig 89 806, a jövő évi adat ezeknél rendre 9, illetve 3 százalékkal alacsonyabb.
2024-ben tehát viszonylag magas volt az állami finanszírozással felvehetők száma, ám a tavalyi növekedés csak átmenetinek bizonyult. Az egyes intézményeket nézve jókora különbségek mutatkoznak a változásokban, amit az ADF is kiemelt. (A korábbi éveket jellemző adatok sajnos nem alkalmasak az összehasonlításra.)
Az intézmények felvehetnek további hallgatókat, a költségtérítéses és a saját ösztöndíjrendszerük révén támogatott, így akár végső soron szintén térítésmentesen tanuló hallgatók számáról saját maguk rendelkezhetnek. Az ő finanszírozásuk viszont már nem az állam felelőssége, hanem például a modellváltó egyetemek hátterében álló alapítványoké.
Meghaladta a jelentkezők száma a kapacitásokat tavaly és tavalyelőtt is. 2024-ben 16 százalékkal, egy évvel korábban pedig 29 százalékkal többen felvételiztek állami finanszírozású képzésre, mint amennyi hely a rendelkezésükre állt. A jelentkezők száma viszonylag magas volt az elmúlt két évben a 2010-es évek közepe óta tapasztaltakhoz képest.
Miért fontos ez? Az állam egy sok szempontból fontos területen lép hátra. A diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban Magyarországon nincs 30 százalék, aminél gyengébb adat csak Romániában fordul elő uniós összehasonlításban, holott a magas iskolai végzettség számos egyéni és társadalmi szintű előnnyel jár.
Jobban keres, aki tovább tanul, a továbbtanulással járó „bérprémiumok” ráadásul kifejezetten magasak Magyarországon. Az iskolázottság pozitív összefüggésben van továbbá számos jóléti mutatóval, a növelése továbbá kiutat jelenthetne az összeszerelő üzemek és az alacsony szintű beszállítók világából a magyar gazdaság számára.
Igen, de: az állami finanszírozás mostani formáját is sok kifogás éri. Az egyik legvitatottabb pont az úgynevezett röghöz kötés (hivatalosabban a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség) kérdése, miszerint a diplomaszerzés utáni húsz évben kötelező a támogatott tanulmány hosszának megfelelő magyarországi munkaviszonyt fenntartani.
Tágabb kontextus: a kormány régóta hangoztatott célja a szakképzés jelentőségének, az oda jelentkezők arányának és számának növelése.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára tavaly decemberben azt mondta: a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
Ezt a célt szolgálhatja a gimnáziumi felvételik minimum pontszámára kiadott központi ajánlás, amelyet a Népszava cikke szerint több fővárosi gimnázium is magáévá tett, kötelező jelleggel. A Szülői Hang közösség tiltakozást is indított, mert ez szerintük a gimnáziumi képzés elsorvasztásához vezethet.
Állampapírban tartott ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hetekben, és a lakosság döntésein is múlik, hogy mennyi pénz lesz a választások előtt osztogatásra.
Budapest belvárosában vonulnak a taxisok szerda délután. A tüntetés célja, hogy átalakítsák az adórendszert, a szervezők szerint az ügy mindenki számára fontos.
Csak a lakosság harmada számít arra, hogy javulni fog a helyzete, ami nem is meglepő, hiszen itthon okozott leginkább megélhetési gondokat az áremelkedés.