Marketingre jó lenne a zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, tartós árcsökkentésre aligha
Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli – mondta a Portfolio tudósítása szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter annak kapcsán, hogy az utóbbi napokban komolyabb politikai vita alakult ki a zöldségek és gyümölcsök áfájának mérsékléséről.
Előzmények: az Orbán-kormányok 2016-19 között több élelmiszerfajta (hal, baromfi- és sertéshús, tej, tojás) áfáját is csökkentették, jellemzően az 5 százalékos kedvezményes kulcsba helyezve azokat. A közegészségügyi szempontból talán legfontosabb zöldségek és gyümölcsök ügye azonban eddig hiába merült fel évről-évre, a csökkentés nem valósult meg.
Felülnézet: az Állami Számvevőszék 2019-ben megvizsgálta az addigi áfacsökkentések hatásait, és azt találta, hogy a bevezetést követően rövidtávon csökkent például a sertéshús, a baromfihús és a hal átlagára; a tojás és a tej ára azonban még rövidebb távon sem mozdult meg érdemben.
Az ÁSZ ugyanarra jutott, mint amit a szakirodalom állít: az áfacsökkentésnek erősen korlátozott a hatása, mert az árak meghatározásában az csak egy elem a sok közül.
Alulnézet: a magyar példák arra utalnak, hogy rövid távon, azaz pár hónapig talán ténylegesen is érvényesíthető az áfacsökkentés az árakban, mert ennek marketingelőnyeivel előszeretettel élnek a boltok, nem nyelik le a különbözetet, hiszen az olcsó kulcstermékek bevonzzák a vásárlókat. Hosszabb távon azonban mindez az esetek többségében már aligha mutatható ki.
Az alábbi grafikon az 1,5 százalékos ESL tej éves átlagos fogyasztói árát mutatja meg 1995 és 2024 között, a termék áfacsökkentése 2019-ben volt.
Korabeli tudósítások szerint a Tej Terméktanács 2019 elején átlagosan 11 százalékos árcsökkentést mért a boltokban, de már akkor jelezték, hogy az első három hónap után áremelkedésre lehet számítani, mert a piaci folyamatok azt indokolják.
Tágabb kontextus: az olyan időszakokban, mint a mostani, az árcsökkentést azért is nehéz hosszabb távon fenntartani, mert a bérek és az egyéb költségek emelkedése amúgy is nagy nyomás alatt tartja a teljes ellátási láncot, így a potenciálisan magasabb profitból a termelőtől kezdve a fuvarozókig mindenki megpróbál érvényesíteni a maga számára valamennyi előnyt.
Az áfacsökkentésnek kimondatlanul épp az is lehet a célja, hogy az ellátási lánc szereplőinek anyagi könnyítést nyújtson, kimutathatóan jól jött ez a lépés például a magyar sertéstenyésztőknek, sokkal jobban, mint a vásárlóknak. A költségvetés azonban ma aligha van abban a helyzetben, hogy a zöldség-gyümölcs szektor javára adóbevételekről mondjon le.
Fordított helyzetben egyébként egészen más a dinamika: az áfaemelések gyakorlatilag mindig azonnal megjelennek a fogyasztói árakban.