Már nem a munkaerőhiány a magyar ipar legfőbb problémája, hanem a csökkenő kereslet
Még mindig jelentős probléma a munkaerőhiány a magyar ipari cégeknél, de 2023 közepe óta már nem ez, hanem a kereslet hiány korlátozza leginkább a működésüket.
2004-től 2015 elejéig a kereslet volt az Európai Bizottság felmérése szerint a magyar iparvállalatok működését leginkább korlátozó tényező, 2015-től 2022 végéig viszont kisebb megszakításokkal a munkaerőhiány.
2022-ben látszik az ellátási láncok széttöredezéséből következő beszerzési problémák megjelenése is, mostanra viszont ez a korlátozó tényező visszaszorult a problémák között.
Újabban már egyérteműen az alacsonyabb kereslet a legfőbb probléma.
Az ipari termelés visszaesése a közúti fuvarozási igényeket is csökkenti, Magyarországon jobban, mint az európai átlag, és már ott tartunk, hogy a hosszú évek tartó rendkívül súlyos kamionsofőr-hiány is enyhülni kezdett – hangzott el a fuvarozói piacnak szolgáltató Eurowag sajtóbeszélgetésén.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.