(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A világkereskedelemben már az ókor óta fontos szerepet töltenek be a tengerek és a tengeri szorosok, szűkületek, amelyek két tengert vagy óceánt kötnek össze. Az előző évszázadokban leginkább a Brit Birodalom és más európai gyarmattartó országok szempontjából voltak ezek fontosak, hogy biztosítsák a gyarmatokon megtermelt termékek szállítási útvonalát. Ma ezeknek a szorosoknak a szerepe még jobban felértékelődött: egyik-másik szoros gyakorlatilag egy egész kontinens vagy sok száz milliós térség számára biztosítja az olcsó és a szárazföldi útvonalaknál gyorsabb tengeri exportot és importot.

Az alternatív útvonalak általában limitáltak, költségesek, veszélyesek vagy esetenként közel lehetetlenek. A tengerszorosok az olaj és más energiaforrások szállítása szempontjából szintén meghatározóak, mivel ezen termékek kereskedelme döntően a tengeren történik, és manapság egyre inkább előtérbe kerül a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a finomított olajtermékek tengeri szállítása is a nyersolajé mellett.

A világ olaj- és sok más árujának szállítása szempontjából a 21. században a legfontosabb a Malaka-szoros, amelyről cikksorozatunk első részében írtunk. A második legmeghatározóbb olajszállítás szempontjából a Hormuzi-szoros, amelyet második cikkünkben mutattunk be közelebbről. Mai cikkünk a Szuezi-csatornáról és a Báb el-Mandebről szól, amelyek mind az olaj, mind az egyéb áruforgalom szempontjából kritikusak.

Gyorsabb és olcsóbb kapcsolat

A Szuezi-csatorna még a viktoriánus korban épült, a munkálatok 1869-ben fejeződtek be. A csatorna a Báb el-Mandeb tengerszorossal együtt gyorsabb és olcsóbb kapcsolatot létesített Európa, a Közel-Kelet és Ázsia többi része között, szemben az azelőtt használt, Afrikát megkerülő útvonallal. A britek építették, hogy javítsák a kapcsolatot a közel-keleti és ázsiai gyarmatokkal, például Indiával vagy az Arab-öböl egy részével.

Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde Elemzés

Jelentősége azóta csak nőtt, mára az amerikai keleti part és a Közel-Kelet vagy Ázsia közötti kereskedelem egy része is keresztülmegy a csatornán és a szoroson.

Mi sem szemlélteti jobban a fontosságát, mint hogy mekkora kavarodást okozott, amikor az Evergreen hajótársaság Ever Given nevű hajója keresztbe fordult a Szuezi-csatornán 2022 elején. Továbbá az utóbbi egy évben nagy port kavart, hogy a jemeni húszik elkezdtek „nyugati” teherhajókra lövöldözni a Báb el-Mandebnél, és a Jóreménység fokának megkerülésére kényszeríteni a tengeri kereskedelmet, jelentősen növelve ezzel a költségeket és a szállítási időt.

Fontos szerep az olajszállításban

A Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb létfontosságú szerepet játszik a Perzsa-öbölből Európába és Észak-Amerikába irányuló olaj- és földgázszállításban is. A Szuezi-csatorna, valamint az azt kiegészítő SUMED kőolajvezeték Egyiptomban összeköti a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel. A SUMED napi 2,5 millió hordós kapacitással rendelkezik, és alternatívát jelent a Szuezi-csatornával szemben a kőolaj szállításában. A Báb el-Mandeb tengerszoros Afrika szarva és a Közel-Kelet között helyezkedik el, és a Vörös-tengert kapcsolja össze az Ádeni-öböllel és az Arab-tengerrel. Ezeken az útvonalakon 2023-ban a globális tengeri olajkereskedelem 11 százaléka és a cseppfolyósított földgáz (LNG) 8 százaléka haladt át.

2023-ban a Szuezi-csatornán keresztül az olajszállítások északi irányban közel 50 százalékkal nőttek a 2020-as adatokhoz képest, mivel az európai és amerikai olajkereslet a covid okozta gazdasági visszaesés után ismét fellendült. Az orosz olajra kivetett szankciók miatt Európa egyre több olajat importál a Közel-Keletről a Szuezi-csatornán és a SUMED vezetéken keresztül. Az északi irányú LNG-szállítások is nőttek, Katar több LNG-t irányított Európába, hogy ellensúlyozza az orosz gázszállítások visszaesését.

Ezzel párhuzamosan a déli irányú olajszállítások is jelentősen nőttek 2021 és 2023 között az orosz olaj elleni szankciók miatt. Oroszország déli irányba növelte olajexportját Ázsia felé, különösen Indiába és Kínába, amelyek a legnagyobb importőrök lettek. Az orosz olajexport a Szuezi-csatornán déli irányba keresztülhaladó forgalom közel 70 százalékát tette ki 2023-ban, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest.

A Báb el-Mandeb tengerszoroson a helyzet hasonló, mint a Szuezi-csatornán, bár a forgalom kisebb, mivel például Szaúd-Arábia a szorost elkerülve vezetéken keresztül szállít olajat a Perzsa-öbölből a Vörös-tengerre, onnan pedig főként Európába.

Drága a kerülőút

A Báb el-Mandeb és a Szuezi-csatorna alternatívájaként a hajók az Afrika déli csücskén található Jóreménység fokát kerülhetik meg, ahogy azt a régi időkben tették, azonban ez kétszeresére növeli a szállítási időt Európa és a Perzsa-öböl között.

Így jelentős hatása volt, hogy 2023 végén az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásokat indítottak a Báb el-Mandeb tengerszoros környékén, amelyeknek elsősorban nyugati tulajdonú konténerszállító hajók voltak a célpontjai, de a támadások kiterjedtek az olaj- és LNG-szállító hajókra is.

Az egyre gyakoribb támadások miatt sok hajó kénytelen volt a hosszabb útvonalat választani az Afrika körüli kerüléssel, ami növelte a szállítási költségeket, és késedelmeket okozott az ellátási láncokban.

Mindenkinek fontos

Az Egyesült Államok a térség stabilitásában érdekelt az európai szövetségesei energiaellátásának biztonsága és az energiaárak stabilitása miatt, így a szoroshoz közel fenntart egy katonai bázist is Dzsibutiban, hogy gyorsan be tudjon avatkozni, amennyiben szükséges.

Kína számára szintén kulcsfontosságú ez az útvonal, részben ez biztosítja ugyanis a gazdasági összeköttetést az európai, ázsiai és közel-keleti piacok között. Kína szintén katonai jelenlétet hozott létre Dzsibutiban, ami az ország egyre növekvő nemzetközi befolyását és energiaellátási biztonsági törekvéseit mutatja.

Oroszország érdekei is egyre hangsúlyosabbá váltak a régióban, hiszen egyre több orosz olaj- és LNG-szállítmány halad át az útvonalon, emiatt szorosabb stratégiai partnerségeket alakított ki a térségben Egyiptommal és Szudánnal. És természetesen az Európai Unió és a Perzsa-öböl országai számára is elengedhetetlen a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb biztonságos hajózhatósága, míg Egyiptom számára létfontosságú bevételi forrás a csatorna. Végül, de nem utolsó sorban pedig fontos Szaúd-Arábiának is az útvonal, az ország stabilitását és a királyság gazdasági jövőjét befolyásoló tényező.

A Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb geopolitikai jelentősége tehát hatalmas. A globális olaj- és LNG-kereskedelem jelentős része ezen útvonalakra épül, és minden zavar vagy megszakítás fennakadást okoz a globális ellátási láncokban és óriási kilengéseket a piaci árakban. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Európai Unió mind érdekeltek abban, hogy ezek a tengeri útvonalak biztonságosan járhatóak legyenek, és befolyást gyakoroljanak a térségben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHajók lángolnak, mégis nő a forgalom Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalánIsmét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világA Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajforgalmának ötöde, ennek veszélyeztetése pedig fontos ütőkártya az Izraellel konfrontálódó Irán kezében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy több ezer kilométerre lévő tengerszoros Kína legsebezhetőbb pontjaKína olajimportjának 80 százaléka a Malaka-szoroson halad keresztül, amelynek így kiemelkedő jelentősége lehet egy amerikai-kínai konfliktus esetén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ húszi kőolaj Közel-Kelet LNG Szuezi-csatorna tankerek vörös-tengeri válság Olvasson tovább a kategóriában