Míg Észtország és Litvánia globális szinten is jegyzett technológiai központtá emelkedett, Magyarország erősen küzd az innovációval. A balti országokat érdemes tanulmányozni, mert sikeres gyakorlatuk a hasonló fejlettségű Magyarországon is jól működhetne.
A magyar köztudatban hagyományosan él az az elképzelés, hogy innovatív az országunk, sok sikeres magyar kutató van. Közép-Európában mégis Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem sikerült a világpiacon sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startupot felépíteni.
Az innováció kutatásával évtizedek óta foglalkozó, jelenleg a Matthias Corvinus Collegium (MCC) Technológiai Jövők Műhelyét vezető Cséfalvay Zoltánnal a hazai innovációs környezet számos kérdését jártuk körbe a G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
Érdemes legelőször is azt tisztázni, hogy miről szól a kutatás-fejlesztés (k+f) és az innováció, melyiktől mit várhatunk.
Amikor a kutatás-fejlesztésben finanszírozunk, akkor pénzt veszünk be a rendszerbe, és tudás jön ki a végén. Az innováció ennek éppen fordítottja. Tudást teszünk be a rendszerbe, és pénz jön ki a végén terméken keresztül
– emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Magyarországon első ránézésre nem állunk rosszul a k+f kiadásokkal, különösen a vállalati költésekben. Ennek java része azonban multinacionális cégekhez köthető, amelyek itthon ugyan sok ezer embert alkalmaznak, de az innovációk hasznát az anyavállalatokban könyvelik el.
Mégis, a több évtizede itthon működő multik azok, amelyek igyekeznek a hazai oktatási és kutatói szférával aktívabb kapcsolatot létesíteni. A hazai központú nagyvállalatok közül egyedül a Richter Gedeon Nyrt. emelkedik ki, amely stabilan Európa 1000 és a világ 2500 legnagyobb k+f befektetője között szerepel.
Erre a listára évi 30 millió eurónyi k+f költéssel lehet bekerülni. A szereplők átalakulását jól mutatja a Delivery Hero esete: a hazai Foodora mellett világszerte számos hasonló szolgáltatást működtető vállalat évente nagyságrendileg 400 millió eurót költ k+f-re. Ez mutatja, hogy a versenyképes szolgáltatásokhoz ma már jelentős k+f befektetésre van szükség.
Nem kell azonban arra gondolni, hogy csak forradalmian újszerű ötlettel lehet üzletet építeni. Cseh és lengyel e-kereskedelemi, logisztikai cégek a régió országaiban gyorsan növekedtek, és a digitális gazdaság lehetőségeit kihasználva megszerezték a magyar versenytársak hazai piacának nem csekély részét. Közben magyar vállalatok jellemzően nem tudtak hasonló utat bejárni a régióban.
Miben állhat a különbség? Egyrészt a vállalkozói kultúrában, de más szempont is fontos:
ezek mögött nincsen olyan nagy csúcstechnológia. Megfelelő marketing, piaci stratégia, ezek állnak mögötte, amik a magyar vállalkozásoknál sajnálatos módon még abban az értelemben hiányoznak, hogy nem globális léptékben gondolkodnak.
– mondta el Cséfalvay Zoltán.
Csehországban és Lengyelországban az uniós pénzek jelentős részét az oktatás és a kutatás fejlesztésére fordították.
Fontos szerepe van a kormányoknak abban, hogy mennyi sikeres innovatív cég lesz: kiszámítható szabályzást kell teremteni, nem szabad kiszorítani a piaci szereplőket.
Az alapvető állami szolgáltatásokat kell egyszerűvé tenni, Észtországban a teljes államigazgatás digitalizált, alig három percig tart egy céget bejegyezni.
Magyarországon viszont gyakran átalakultak az állami programok, támogatási rendszerek. Változott, hogy a startupokba milyen formában és mekkora befektetést támogat a kormány, módosult az egyetemi és különösen a kutatói hálózatok felépítése és finanszírozása. Az innovációban azonban fontos a hosszú távon stabil intézményrendszer.
Érdemes a vállalkozói és a kutatói, oktatási intézményrendszer kapcsolatait minél szorosabbra fűzni. Ebben a főként német tulajdonú autóipar cégek járnak élen, amelyek – az otthon megszokott módon – itthon is használják a duális képzés intézményét. Erre alapozva aztán később egyre szorosabb innovációs együttműködések tudnak kialakulni.
A kutatói és a vállalkozó szféra egymásra találását technológiai transzfer intézményekkel lehet segíteni: ennek jól bevett gyakorlatai vannak ma már a világban. Ez nem költséges megoldás, intézményenként néhány szakemberre van csak szükség.
Az oktatásban is nagyobb szerepet kaphat a vállalkozási, startup gondolkozás: Szingapúrban a diplomamunka arról szól, hogy különböző területeken tanuló diákok együtt hoznak létre startupokat. Ezek közül számos cég ténylegesen létre is jön – de ha nem sikerül ezt elérni, akkor is értékes tapasztalattal állnak munkába a fiatalok.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Győzött a kártyás fizetés a kiskereskedelemben, a többi szektor még várat magára
A környező országokhoz képest behoztuk a lemaradást a digitális fizetések terén, de van még hova fejlődni - mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója.
Csökkent a digitális fizetési tudásindex, de az infrastruktúra tovább fejlődött
Magasabbra is került a léc, amit meg kell ugrani, ezért csökkenhetett az idei pontszám.
Fontos
Megadja a kegyelemdöfést Trump az európai autóiparnak?
A kínai konkurencia által szorongatott európai gyártók számára eddig biztos piac volt az Egyesült Államok, de ez hamarosan teljesen megváltozhat.
Bukarestben a legkisebb a szegénység kockázata az egész EU-ban
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Háborús nyerészkedés: valakik nagyon sok pénzt keresnek az orosz gázzal Magyarországon
Szerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.
