Az oddsok Trump mellett szólnak, de akár néhány ezer szavazat is dönthet
A fogadóirodák szerint is kiegyenlítettek az esélyek az amerikai elnökválasztáson, igaz, egy hajszállal mindenhol Donald Trump vezet, akire ráadásul alacsonyabb oddsal is többen fogadnak.
Itthon is Trump a fogadók favoritja, sőt, a Vegas.hu-n a republikánus jelölt oddsa még alacsonyabb is a nemzetközi átlagnál. A oldal marketingigazgatója pár napja azt nyilatkozta, hogy volt olyan, aki összesen 300 ezer forint értékben tett tétet Trumpra.
Számokban: az oddsok alapján Donald Trump esélye 54,2, míg Kamala Harrisé 44,4 százalék a győzelemre, és egyetlen fogadóiroda sincs, amely nagyobb esélyt ad a demokrata jelöltnek.
Néhány bukmékernél másokra is lehet tenni. Közülük a két alelnökjelölt, Tim Walz és J. D. Vance oddsai a legalacsonyabbak, de ez is 175, illetve 200-szoros szorzót jelent.
Háttér: a közvélemény-kutatások alapján is nagyon kiélezett a verseny. A legutóbbi felmérések szerint országos szinten Harris a szavazatok 49, míg Trump a voksok 48 százalékára számíthat.
Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt azonban az országos előrejelzések kevésbé fontosak. A alkotmány szerint ugyanis az elnököt a tagállamok delegáltjai, az úgynevezett elektorok választják meg, akik az adott államban győztes jelöltet támogatják. Így az esetek nagy részében, ha valaki egy államban nyer, akkor ott mindent visz*Vannak kivételek: Maine-ben és Nebraskában az elektori szavazatokat meg is oszthatják..
Az elektorok számát leginkább az állam lakosságának száma határozza meg. Így ha egy népesebb államban egy jelölt nagyon nyer, akkor saját országos eredményeit jelentősen javítja, de ettől nem lesz több elektori szavazata annál, mintha szűken nyert volna.
Ez a helyzet például Kaliforniában vagy New Yorkban, ahol jellemzően nagyarányú demokrata győzelem szokott születni. Részben ezek miatt fordulhat elő, hogy hiába kap egy jelölt országosan több szavazatot, mégis is veszít. Ez történt 2016-ban Trump első győzelmekor is.
Mi várható? Éppen ezért az amerikai választás jellemzően néhány olyan úgynevezett csatatér államban szokott eldőlni, ahol nagyon szoros a verseny a két jelölt között.
Most hét ilyen billegő tagállam van: a középnyugati rozsdaövezethez tartozó Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, továbbá az úgynevezett napfényövezeti Georgia, Észak-Karolina, Arizona és Nevada.
Trumpot leginkább pont azért tartják némileg esélyesebbnek a győzelemre, mert a felmérések szerint ezekben az államokban az elmúlt hetekben inkább neki sikerült javítania. Arizonában elég biztosan vezet, és Georgiában is 1 százalék körüli az előnye.
Michigan és Wisconsin Harris felé hajlik, Észak-Karolinában és Nevadában pedig minimális Trump előnyt mutatnak a közvélemény-kutatások. A legszorosabb versenyre Pennsylvaniában lehet számítani, ahol teljesen kiegyenlítettek az erőviszonyok. Így lehet, hogy a teljes választást néhány tízezer vagy ezer pennsylvaniai szavazat dönti majd el.
Egy új, többpólusú világ van kialakulóban, és biztosan nem Európa lesz a központja - mondja Bogdan Góralczyk korábbi budapesti lengyel nagykövethelyettes.
Az orosz elnök megmutathatta, hogy nincs elszigetelődve a nemzetközi porondon, de fontosabb kezdeményezései langyos fogadtatást kaptak a kazanyi BRICS-csúcson.