Tavaly új beléptetési rendszert vezettek be Kuvaitban az állami alkalmazottaknak. Azóta minden reggel ujjlenyomattal kell igazolniuk, hogy munkába állnak. A rendszer felállítása után mintegy ötezer ember mondott fel. A kuvaiti pénzügyminisztérium szerint többségük sosem jelent meg a munkahelyén, lényegében fiktíven dolgozott, és épp az ő kiszűrésükre hozták létre a rendszert.
A kis olajországban a foglalkoztatottak mintegy 70 százaléka az állami szektorban dolgozik, és hiába származik rengeteg pénze az államnak az olajvagyonból, bevételének több mint felét fizetésekre költi.
A hatalmas olajvagyonnak köszönhetően a környékbeli olajállamokban jellemzően az állam a legnagyobb foglalkoztató, a szellemmunkások problémája pedig minden országban jelen van. A kuvaiti pénzügyminisztériumban például 1987-ben 700-an dolgoztak, ma viszont már 3500-an, miközben a minisztérium saját bevallása szerint még tíz százalékkal sem lett több munkájuk azóta. A korábbihoz képest alacsonyabb olajárak miatt viszont az államok egyre inkább igyekeznek tenni a jelenség ellen.
A Dubajt vezető Mohamed bin Rásid Al-Maktúm sejk két éve meglepetéslátogatásokat tett kormányhivataloknál, majd a Twitterre tett fel videókat arról, hogy az üres székeket nézegeti.
#فيديو
القدوة.. #محمد_بن_راشد في الصباح الباكر يتفقد العمل ميدانياً .. ومسؤولون لم يتواجدواتصوير:سلطان السبوسي pic.twitter.com/Jw90F6nGbB
— صحيفة الرؤية (@Alroeya) August 28, 2016
A Bloombergnek egy szaúd-arábiai minisztérium alkalmazottja mesélte, hogy a főnöke évek óta csak három napot jár be dolgozni, hiába van teljes állásban. Amikor egy miniszter meglátogatta a részlegüket, több olyan ember is megjelent a munkahelyén, akiket korábban sosem látott. Ekkor jött rá arra, hogy papíron évek óta jóval több kollégája van.
Szaúd-Arábiában a foglalkoztatottak kétharmada közalkalmazott, és ez különösen nagy problémát jelent. Míg Katarban és Kuvaitban jóval kevesebben élnek – és nagyobb az egy lakosra jutó olajbevétel -, Szaúd-Arábiában a lakosság 70 százaléka 30 év alatti, és 2022-ig 1,2 millió ember fog munkába állni, pedig az állami kiadások közel fele már most is fizetésekre megy el.
A Bloomberg szerint a térségben a fiatalok többsége a sokkal kényelmesebbnek tűnő állami szférában tervez dolgozni. A fizetések magasabbak, több munkaszüneti nap van, kevesebbet kell dolgozni, és több a bónusz. A magánszektorban pedig egyre inkább bevándorlók helyezkednek el, bár őket próbálja kiszorítani a szaúdi állam, és arra kényszerítik a magáncégeket, hogy a helyi munkaerőt részesítsék előnyben.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
