(A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

„Így HAZUDNAK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL” címmel tett fel videót Tóth Máté energiajogász 2024. július 15-én a Megafon YouTube-csatornáján, a Patriótán. A videót azóta 100 ezren látták. Tóth a videóban elismeri a klímaváltozást. Kijelenti például, hogy „nagyon fontos tény a jelenlegi melegedés, nagyon fontos tény az emberi közrehatás is, ami jelentősen megnőtt”. Ugyanakkor alig találni olyan mondatot a videóban, amely ne lenne megtévesztő.

A Lakmusz tényellenőrzése első részében bemutatta, hogy Tóth Máté félrevezeti a nézőt, amikor a „klímarettegők” be nem vált világvégejóslatairól beszél. A második részében pedig az energiajogásznak azon állításait cáfolta, hogy „6 ezer éve nem is voltak gleccserek” és „Grönland zöld sziget volt a vikingek idejében”. Továbbá bemutatja, miért alkalmatlan az éghajlatváltozás súlyosságának megkérdőjelezésére Tóthnak az az állítása, hogy „az elmúlt száz évben 98 százalékkal csökkent a környezeti katasztrófákban elhunytak száma.” Azonban ezeken kívül is bőven tartalmaz erős csúsztatásokat a videó.

Van hozzá közünk

Tóth Máté a videóban kijelenti: „Ha tudni akarod, mennyire vagy bűnös, keresd meg az országodat ezen a listán.” Majd bemutatja a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó országokat, és azt mondja, hogy nekünk nincs is ebben felelőségünk, mert Magyarország nem található a listán, hiszen a „világ teljes kibocsátásának mindössze alig több mint 0,1 százalékáért felelős”. A felelősséget azonban nem az ország által kibocsátott mennyiség alapján kell megállapítani, hanem az egy főre jutó kibocsátást számításba véve. Magyarországon ez a mutató 4,4 tonna, a legtöbbet kibocsátó országok listájának harmadik helyén lévő Indiában viszont 2 tonna, a világátlag pedig 4,3 tonna. A legveszélyesebb Tóth Máté ezen kijelentésében annak sugalmazása, hogy Magyarország kivonhatja magát a globális éghajlatvédelmi erőfeszítések alól. Ez olyan, mintha valaki azt mondaná: „Rám nem érvényesek a közlekedési szabályok, tartsák be a többiek, hiszen ők sokkal többen vannak.” Már így is nagyon rossz hazánk nemzetközi megítélése a jogkövetés terén, nem kellene még tovább rombolni a hírnevünket.

Tóth Máté felveti a kérdést, miért nem Kína ellen tüntet Greta Thunberg, hiszen Kína bocsátja ki a legtöbb szén-dioxidot. Azonban azt is figyelembe kellene venni, hogy Magyarországnak igen jelentős az „importált” szén-dioxid kibocsátása, vagyis az olyan termékek és szolgáltatások, amelyek termelése és szállítása – és így kibocsátása is – külföldön történt, viszont Magyarországon használták fel. Az „importált” kibocsátást is számításba véve, a tényleges kibocsátásunk 35 százalékkal magasabb, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak. Ezen importunk jelentős hányada pedig Kínából érkezik, amely nettó kibocsátásexportőr.

Tóth Máté kijelenti: „Az elmúlt 300 évben … több mint másfél fokot emelkedett az átlaghőmérséklet … Ennek az első fele egyszerűen nem lehetett az emberi ipar hatása, mivel a 300 év jó felében nem is létezett.” A tény viszont az, hogy első 250 évben a globális hőmérséklet mindössze körülbelül 0,3 fokot, az utóbbi 50 évben viszont 1,2 fokot emelkedett. 

Tóth Máté szerint „1990-hez képest több mint kétharmadával csökkentettük a kibocsátásunkat”.  A tény viszont az, hogy a kibocsátásunk az 1990-es 73 millió tonnáról 2021-re 48 millióra csökkent, vagyis nem kétharmadával, hanem kétharmadára. Ráadásul ez sem a kormány intézkedéseinek köszönhető, hanem annak, hogy a rendszerváltáskor összeomlott a nehéziparunk. Ráadásul 2012 óta – a koronavírus-járvány csúcsévét leszámítva – töretlenül növekszik a kibocsátásunk. (Bár tavaly pont sikerült közel 10 százalékos csökkentést összehozni 2022-hez képest.)

Nem mindegy, milyen gyors a felmelegedés

A videó két ábrája (8.56., illetve 10.23. perc) és az előadó hozzá kapcsolódó szövege azt sugallja, hogy mivel az elmúlt 500 ezer, illetve 65 millió évben a globális hőmérséklet sokkal nagyobb mértékben változott, mint most, a baj nem is olyan nagy, mint azt sokan állítják. Arról viszont nem szól, hogy nemcsak a változás nagysága a fontos, hanem a sebessége is. Amíg korábban több 10 ezer, esetenként 100 ezer, sőt inkább millió év alatt változott igen jelentősen az éghajlat, most ez néhány évtized, sőt egyre inkább néhány év alatt megy végbe. Egy hasonlattal élve, ez olyan különbség, mintha az egyik esetben több hónap időnk lenne felkészülni egy árvízre, gátakat magasítani, az embereket és vagyontárgyakat biztonságba helyezni, a másik esetben pedig csak annyi időnk maradna, hogy fejvesztve rohanjunk a puszta életben maradásunkért, mindent hátrahagyva. Egy további tényező, ami miatt az összehasonlítás nem állja meg a helyét, hogy az emberiség számos ok miatt sokkal inkább kitett az éghajlatváltozás hatásainak, mint korábban: például 8 milliárd embert kell ennivalóval ellátni, miközben egyre romlanak a mezőgazdasági termelés feltételei. Arról nem is beszélve, hogy az éghajlatváltozás csak az egyik az emberiséget veszélyeztető környezeti kihívások közül, és minél több csapás fenyeget, annál nehezebb kivédeni azokat.

A videó egyik ábrája (12.30 perc) bemutatja, hogy miként alakult az Amerikára lecsapó hurrikánok száma 1990-től napjainkig az amerikai elnökök mandátuma szerint, ezzel próbálva bizonyítani, hogy a hurrikánok száma nem növekedett az éghajlatváltozás hatására. Az ábra azonban csak megtévesztésre jó, hiszen teljesen különböző időtartamú elnökségekről van szó (például Franklin D. Roosevelt 12 évig volt elnök, miközben Gerald Ford csak két és fél évig). Annál is különösebb, hogy a videóban ezt a megtévesztő ábrát mutatják, mert ha például évtizedenként vizsgáljuk a hurrikánok számát, akkor valóban azt találjuk, hogy lényegében nem változott a számuk. Arról viszont hallgat a videó, hogy ami jelentősen változott (és egyáltalán nem kedvező irányban), az a hurrikánok erőssége, időtartama és az általuk okozott károk nagysága.

Tóth Máté szerint a tengerszint emelkedését gátakkal ki tudjuk védeni. Valójában erre sem idő, sem pénz nincs, sok helyütt pedig gyakorlatilag is kivitelezhetetlen. Fizikailag lehetetlen Banglades 1300 kilométer hosszú tengerpartját rövid idő alatt megóvni a már az utóbbi években is katasztrofális következményekkel járó vízszintemelkedéstől. Szintén nem lehet gátakkal visszafordítani azt a folyamatot, hogy a Csendes-óceán számos szigetét kezdi elönteni a tenger, és egyre inkább ihatatlanná válik a kútjaik vize, mert beléjük szivárog a tengervíz. Még egy olyan gazdag ország, mint az Egyesült Államok se tudta megelőzni az olyan – részben a tengerszint emelkedéséből következő – katasztrófákat, mint amilyet az Ida hurrikán okozott New Yorkban és a Katrina hurrikán New Orleansban.

A videó szerint a migránsok nem klímamigránsok (azaz nem az éghajlatváltozás miatt kényszerülnek elhagyni a lakóhelyüket). A migrációnak természetesen számos oka van, de ezek között egyáltalán nem elhanyagolható a klímamigráció: az ENSZ adatai szerint 2022-ben több mint 32 millió volt a klímamenekültek száma.

Tóth Máté kijelenti, hogy „nincs olyan energetikai jogszabályunk, ahol ne lenne szempont az éghajlatváltozás hatása”. Nehezen értelmezhető ez a kijelentés annak a fényében, hogy 2010 óta szinte megszámlálhatatlan mennyiségű olyan jogszabályt fogadott el a kormány, amelyek éppenséggel szembemennek az éghajlatvédelmi törekvésekkel. Csak néhány példa: gyakorlatilag betiltotta a szélerőművek létesítését, évekig bármiféle energetikai követelmény előírása nélkül támogatta a lakáskorszerűsítéseket, „rezsicsökkentést” vezetett be, több mint egy évig tartó üzemanyagárstopot alkalmazott, jelentősen megkönnyítette az erdők kivágását, továbbá nemzetgazdaságilag kiemeltté minősített több mint 3000, nagyrészt zöldterületeket, termőföldet elfoglaló, természetkárosító beruházást.

Kinek kell cselekednie?

A videó elsősorban a globális nagyvállalatokat teszi felelőssé az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a tény azonban az, hogy ezen nagyvállalatok termékeit elsősorban vagy nagy részben közvetlenül a lakosság használja fel. Arról viszont egy szó nem esik, hogy miként kellene ezen nagyvállalatok szennyezését visszaszorítani, és ez miként hatna a lakossági fogyasztásra.

Tóth Máté szerint a „degrowth, vagyis a növekedésellenesség nem megoldás”, a gazdasági növekedés szükséges. A tény viszont az, hogy egy fizikailag véges bolygón nem lehetséges végtelen anyagi növekedés. Az emberiség már most is 70 százalékkal több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a Földünk megújítani képes.

A videó nagy részét a környezetvédő mozgalmak elleni uszítás tölti ki, klímahisztiseknek, tudománytalannak és pártpolitikai érdekeket képviselőknek mutatva be őket. Ugyanakkor számos tanulmány kimutatta, hogy a környezetvédő civil szerveződések tevékenysége jelentős szerepet játszik a környezettudatosság növelésében, valamint a szükséges intézkedések kidolgozásában és meghozatalában. Például a Siemens és a The Economist Intelligence Unit közös tanulmánya, amely 30 európai nagyváros környezeti állapotának alakulását vizsgálta, erre a következtetésre jutott: „…a társadalmi részvétel és a város környezetvédelmi teljesítménye között magas a korreláció. … az aktív civil társadalom rendkívül fontos. Azok a városvezetők, akik városuk [környezetvédelmi] teljesítményének javítását szeretnék elérni, jól tennék, ha megvizsgálnák a polgáraikkal való szorosabb együttműködés lehetőségeit.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSúlyosan alábecsülhetjük a klímaváltozás gazdasági kockázataitA legújabb hőmérsékleti anomáliák arra utalnak, hogy az éghajlat globális átalakulása hamarabb változtatja meg a klímarendszert, mint azt korábban várták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFényesebb lenne a magyar környezetvédelmi siker, ha nem kellene hozzá az ipar vergődéseA naperőművek mellett a lakosság spórolása és nagy ipari üzemek leállása, visszafogása is hozzájárult az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős csökkenéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörténelmi csúcson a szén-dioxid-kibocsátás, főleg Kína és India miatt2023-ban az előző évhez képest 1,1 százalékkal nőtt, és ezzel történelmi csúcsra emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában