Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a populizmus (azaz a külső és belső ellenségképzésen, a vélt ellenségekkel szembeni társadalmi mozgósításon alapuló politikai stratégia) a joguralom és az igazságszolgáltatás függetlenségének leépüléséhez vezet, ami más faktorokkal együtt jelentősen visszafogja az érintett országok gazdasági növekedési ütemét.
Egyes újabb példák alapján ez a mechanizmus különösen veszélyes lehet azon feltörekvő és fejlett országok növekedése számára, amelyek a külföldi működőtőke bevonzásán alapuló gazdaságpolitikát folytatnak.
Assaf Razin, a Tel-avivi Egyetem és Andrzej Cieślik, a Varsói Egyetem professzorai Izrael és Lengyelország esetét bemutató júliusi esszéjükben azt állítják, hogy az illiberális – azaz a többségi akarat leple alatt a hatalom feletti korlátokat lebontó – rendszerekben a joguralom és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásása világos negatív hatással van a külföldi befektetésekre, és emiatt a növekedési potenciálra is.
A tanulmány Magyarország szempontjából is érdekes. Hazánkban az izraeli és lengyelországi intézkedésekhez hasonló politikai folyamatok játszódtak le (sőt, az izraeli és az előző lengyel kormány olykor a magyar példából merített ötletet), ami felveti annak a veszélyét, hogy az eddigi felzárkózási stratégia az illiberalizmus erősödése esetén a jövőben elgyengülhet. Egyelőre azonban Magyarországon nem látszanak hasonló jelenségek, amiben a sajátos hazai befektetésvédelem is szerepet játszhat.
Az igazságügyi reform megfogta az izraeli techszektort
A szerzőpáros szerint Izrael az illiberalizmus különleges gazdasági laboratóriuma. Az országban a magas hozzáadott értékű technológiai szolgáltatási szektorok a GDP 13 százalékát és az export 31 százalékát adják, azaz a gazdaság kiemelkedő húzóágazatai.
Az izraeli vállalatok ugyanakkor erősen függnek a külföldi működőtőke-befektetésektől, különösen a technológiai szektorba áramló kockázatitőke-befektetésektől. E tekintetben Izrael a 2000-es években messze kiemelkedett a fejlett gazdaságok közül, tőkevonzó képessége jóval felülmúlta az átlagot. A kockázati tőkéhez való hozzáférés pedig nemcsak a pénzhez jutás szempontjából fontos, a külső szereplők üzleti és technológiai tudást hoznak, stratégiai iránymutatást nyújtanak, valamint a globális technológiai hálózatokhoz való hozzáférést is biztosítják a feltörekvő izraeli cégek számára.
Az izraeli technológiai kockázatitőke-befektetések értéke az előző években szorosan követte a nagy amerikai technológiai részvényeket összesítő Nasdaq 100-as részvényindex alakulását, egészen 2022 derekáig. Ezt követően élesen eltért egymástól a két mutató, és az izraeli befektetések (a globális technológiai optimizmussal ellentétben) zuhanni kezdtek.
Ebben az időszakban publikálta Benjámin Netanjahu kormánya igazságügyi reformját, amely egyebek mellett lehetővé teszi a parlamenti többségnek a legfelsőbb bíróság döntéseinek felülírását, a jobboldali kormánypártokhoz lojális szereplőkkel tölti fel a bírói kinevezésekért felelős bizottságokat, valamint megszünteti a kormányzati lépések előzetes jogi vizsgálatára vonatkozó előírást.
A reform ellen tavaly gyakorlatilag egész évben több tízezres tüntetések folytak az izraeli nagyvárosokban, bár az október 7-i terrortámadást követő gázai háború alatt a reformot félbehagyták. Ugyanakkor már pusztán a reform terve és annak részleges parlamenti elfogadása – illetve az ezáltal keltett társadalmi és belpolitikai instabilitás – elég volt ahhoz, hogy felborítsa a befektetési folyamatokat.
A független igazságszolgáltatástól függ
Az izraeli technológiai befektetések mélyrepülését a szerzők ehhez a reformtervhez kötik. Ennek alátámasztására többek között Barry Eichengreen, a Kaliforniai Egyetem professzora és a nemzetközi gazdaságtan legendás kutatójának egy tavasszal megjelent könyvfejezetét idézik. Ebben azt írta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének pozitív növekedési hatása mind elméleti, mind empirikus szempontból igazolható. (Azzal együtt, hogy a demokratikus berendezkedés és a gazdasági növekedés közti kapcsolat nem feltétlenül egyértelmű – nem világos, hogy a növekedés szüli a demokráciát vagy a demokrácia a növekedést, a demokráciákat sokszínűségük miatt nehéz egy kalap alá venni, a demokrácia egyes jellegzetességei elméletben ugyan pozitív hatással vannak a gazdasági hatékonyságra, mások, mint például a szervezett lobbizás vagy szavazatvásárlás lehetősége, negatívval.)
Az igazságszolgáltatás függetlenségének letörése, a bíróságok és az ügyészség kinevezései és munkája feletti politikai kontroll növelése gyengíti a befektetők jogbiztonságát, így pedig növeli az üzleti kockázatokat és a korrupciós költségeket. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a szektorokat, ahol a tulajdonjogok védelme kiemelkedően fontos, a fejlett technológiák pedig pontosan ilyenek.
Hasonló folyamatok zajlottak le az utóbbi években Lengyelországban is, ahol a Jog és Igazságosság (PiS) 2015 és 2023 között részben a Fidesz receptjét követve növelte az igazságszolgáltatás feletti politikai kontrollt, egyebek mellett a bírói kar kényszernyugdíjazásával és a bírói kinevezések politikai befolyásolásával; szorosabb politikai irányítás alá vette a közmédiát és tartalmait; korlátozta a helyi önkormányzatok és független intézmények jogköreit, a kormányzati hatalom feletti fékek és ellensúlyok erejét.
Az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonására való törekvések rontották a lengyel gazdaság megítélését, a szabályozói környezet gyors és kiszámíthatatlan változásai emelték a kockázatokat. Az Európai Bizottsággal való jogállamisági viták az uniós kifizetések felfüggesztéséhez vezették, és ezzel egyrészt szűkítették a forráshoz jutás lehetőségeit, másrészt az uniós szabályozás és joganyag betartásába vetett bizalmat is gyengítették.
Ebből fakadóan a PiS hatalomra jutása, 2015 után kimutatható némi visszaesés az FDI-beáramlás tempójában az OECD átlagához viszonyítva, és a Lengyelországban befektetéssel bíró külföldi vállalatok száma is csökkenni kezdett. Ugyanakkor az is tény, hogy a lengyel gazdaság erős belső kapacitásainak köszönhetően a növekedés a PiS alatt is erős volt, a tőkebefektetések értéke a 2020-as években helyreállt, a kisebb ingadozásokat pedig egyéb ciklikus jelenségek is befolyásolták.
Sajátos magyar befektetésvédelem
Bár az izraeli és lengyel szerző a magyar helyzettel nem foglalkozik, hazánk érdekes ellenpont a fentiekkel szemben: a külföldi működőtőke-beáramlás a kormány illiberális populista politikai stratégiája, a fékek és ellensúlyok leépítése és az igazságszolgáltatás feletti politikai felügyelet növelésére tett lépések ellenére is magas maradt.
A befektetői bizalom megingásának bizonyos jelei ugyan Magyarországon is mutatkoznak, de a befektetések GDP-arányos értéke az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott, és bár a 2010-es évek első felében valóban alacsony volt, ezt az európai gazdasági helyzet jobban magyarázza.
Az egyik potenciális megoldás, hogy az igazságszolgáltatás leépítése jobban érinti a magasabb hozzáadott értékű szektorokat, és kevésbé releváns azokra a termelőberuházásokra nézve, amelyeket a magyar kormány ösztönöz. Az is elképzelhető, hogy a hatások nem feltétlenül a tőkeforgalomban jelennek meg, például a kiskereskedelmi vagy a bankszektor külföldi szereplőinek egzecíroztatása inkább a különadókhoz köthető magasabb hazai költségszinten keresztül fogja vissza a növekedést.
Mindemellett a fenti logika mentén az is elképzelhető, hogy a befektetői védelem sajátos magyar logikája áll a magas beruházási érték mögött. A hazai befektetési állományban az elmúlt években valamelyest csökkent a nyugati vállalatok, és nőtt az ázsiai, különösen kínai cégek részaránya, amely európai összevetésben már most a legmagasabb Magyarországon.
Az átrendeződés egy kézenfekvő magyarázata, hogy a befektetői bizalom és a tulajdon védelme a kínai cégek számára jobban biztosított Magyarországon, mint más európai országokban. Míg több (bár messze nem az összes) nyugat-európai gazdaságban nagyobb hangsúlyt kapott a kínai kitettségek csökkentése és a bejövő befektetések nemzetbiztonsági és geopolitikai kockázatok mentén való szigorúbb vizsgálata, addig hazánkban a külpolitikai program alapvetése a keleti tőke politikai alapú ösztönzése és a brüsszeli és washingtoni aggályok tagadása – ami a kínai állami és államközeli nagyvállalatok számára fontosabb dolog, mint a bírói függetlenség kérdése.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
