Nem Románia lépett el mellőlünk leginkább az utóbbi években
Európai uniós mezőnyben a második negyedéves magyar növekedési adat gyengének számít, ha az első negyedévhez, és erősebbnek, ha a tavalyi második negyedévhez képest nézzük – írtuk a friss Eurostat-adatok alapján. Érdemes azonban kicsit hosszabb távon is megnézni a magyar gazdaság teljesítményét.
A 2020-at megelőző öt évben (2015 és 2019 között) a magyar gazdaság évente átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, ami több mint duplája volt az eurózóna növekedési átlagának, és meghaladta némileg a visegrádi négyek átlagos növekedését.
A 2020-tól kezdődő öt évben (2020 és 2024 között) a magyar növekedési átlag az előző időszak átlagának kevesebb, mint fele lesz (1,7 százalék), ha idénre az Európai Bizottság (optimista) előrejelzését vesszük irányadónak.
Az eurózóna átlagát meghaladná, de nem duplázná, és pont a V4-átlaggal egyezne meg ez a teljesítmény.
A román és lengyel teljesítmény mindkét időszakban erősebb a magyarnál, a szlovák viszont gyengébb. A leglátványosabb változás a cseh gazdaság lefulladása.
Az ország nagy részén 24 óra alatt több csapadék hullott, mint a megelőző 30 napban, de voltak olyan mérőpontok, ahol az előző háromhavi mennyiséget is túlszárnyalta.
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Ha nem sikerül megmenteni a nagyatádi cérnagyárat, akkor több mint 200 ember marad munka nélkül, és a település költségvetése is nehéz helyzetbe kerülhet.
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.