Az Európai Bizottság közvéleménykutatói március 17-26 között több mint ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló felmérést készítettek Magyarországon, mint ahogy tették ezt az unió összes tagállamában. Két-három héttel voltunk a parlamenti választások előtt, ezért visszanézve különösen érdekes, hogy mit mondtak a magyarok a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről, és főleg: hogyan vélekedtek a migráns-kérdésről, illetve a terrorizmusról.
Mivel a választási kampány majdnem végig szinte kizárólag a migrációra és az azzal összefüggésbe állított terrorizmusra koncentrált, arra számíthatnánk, hogy ennek eredménye a tavaszi felmérésben is kidomborodik. De elég nagy meglepetésre nem így van.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a magyarok mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, amivel az országuknak szembe kell néznie. Az összehasonlítás kedvéért mellé tettük azt az átlagot is, amely az összes tagállamban végzett felmérésből jött ki.
Jól látszik, hogy a magyarok gyakorlatilag semmivel sem tartják fontosabb megoldandó kérdésnek a migrációt, mint az uniós átlag, a terrorizmust pedig jóval kisebb problémának tekintik.
Most nézzük meg, mit válaszoltak a magyarok arra, hogy szerintük melyek az unió szempontjából legfontosabb ügyek.
Ezekben a (magyar) válaszokban a migráció és a terrorizmus magasan az élen van. Vagyis kiderült, hogy a magyarok március végén is teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy ez a két ügy elsősorban az unió, és nem Magyarország fő problémája.
Hogy valójában mi a fő probléma, az is kiválóan leolvasható a fenti első grafikonról: az egészségügy annyira kilóg az adatsorból, hogy ha méterekről nézed a monitort, akkor is jól látod.
És ezzel tulajdonképpen végére is értünk annak, hogy miben különbözik jelentősen a magyarok véleménye az európai átlagtól. Ami önmagában is elég meglepő eredmény: gyakorlatilag mindenben eléggé belesimulunk az unióba, legfeljebb pár százalékkal lógunk ki a nagy átlagból.
A gazdaság állapotát például csaknem ugyanúgy ítéljük meg, mint európai polgártársaink.
Kelet-európaiként pedig nem lehet sokat csodálkozni azon, hogy a pénzügyi helyzetünket kissé rosszabbnak tartjuk, mint az átlag, bár az eltérés itt sem óriási:
És nagyjából ugyanez a helyzet akkor is, amikor arról kérdeznek minket, hogy a munkaerő-piacon hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
