Az Európai Bizottság közvéleménykutatói március 17-26 között több mint ezer fős, személyes megkérdezésen alapuló felmérést készítettek Magyarországon, mint ahogy tették ezt az unió összes tagállamában. Két-három héttel voltunk a parlamenti választások előtt, ezért visszanézve különösen érdekes, hogy mit mondtak a magyarok a gazdaság, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről, és főleg: hogyan vélekedtek a migráns-kérdésről, illetve a terrorizmusról.
Mivel a választási kampány majdnem végig szinte kizárólag a migrációra és az azzal összefüggésbe állított terrorizmusra koncentrált, arra számíthatnánk, hogy ennek eredménye a tavaszi felmérésben is kidomborodik. De elég nagy meglepetésre nem így van.
Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a magyarok mely ügyeket tartják a legfontosabbnak, amivel az országuknak szembe kell néznie. Az összehasonlítás kedvéért mellé tettük azt az átlagot is, amely az összes tagállamban végzett felmérésből jött ki.
Jól látszik, hogy a magyarok gyakorlatilag semmivel sem tartják fontosabb megoldandó kérdésnek a migrációt, mint az uniós átlag, a terrorizmust pedig jóval kisebb problémának tekintik.
Most nézzük meg, mit válaszoltak a magyarok arra, hogy szerintük melyek az unió szempontjából legfontosabb ügyek.
Ezekben a (magyar) válaszokban a migráció és a terrorizmus magasan az élen van. Vagyis kiderült, hogy a magyarok március végén is teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy ez a két ügy elsősorban az unió, és nem Magyarország fő problémája.
Hogy valójában mi a fő probléma, az is kiválóan leolvasható a fenti első grafikonról: az egészségügy annyira kilóg az adatsorból, hogy ha méterekről nézed a monitort, akkor is jól látod.
És ezzel tulajdonképpen végére is értünk annak, hogy miben különbözik jelentősen a magyarok véleménye az európai átlagtól. Ami önmagában is elég meglepő eredmény: gyakorlatilag mindenben eléggé belesimulunk az unióba, legfeljebb pár százalékkal lógunk ki a nagy átlagból.
A gazdaság állapotát például csaknem ugyanúgy ítéljük meg, mint európai polgártársaink.
Kelet-európaiként pedig nem lehet sokat csodálkozni azon, hogy a pénzügyi helyzetünket kissé rosszabbnak tartjuk, mint az átlag, bár az eltérés itt sem óriási:
És nagyjából ugyanez a helyzet akkor is, amikor arról kérdeznek minket, hogy a munkaerő-piacon hogyan ítéljük meg a saját helyzetünket.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
