Szép lassan kezd kikászálódni a gödörből a hazai építőipar. A termelés az idei első öt hónapból négyben emelkedett éves összevetésben, májusban pedig másfél év után először a szektor rendelésállománya is nőtt.
Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén. Ez nagyjából megegyezik a 2024 korábbi hónapjaiban mérttel, fontos változás azonban, hogy ezúttal éves összevetésben mennyiségben is növekedést mutatnak az adatok, azaz 2023 májusánál több megrendelése volt a cégeknek.
Ilyenre másfél éve nem volt példa: utoljára 2022 novemberében haladta meg a szerződésállomány volumene az egy évvel korábbi szintet, és akkor is csak egy hajszállal. Most ráadásul úgy nőtt a megrendelések értéke, hogy közben a termelés is látványosan emelkedett.
Ez a 3000 milliárd forint körüli szint ugyanakkor kissé még el is marad a 2022. tavaszi értékektől, pedig azóta 25-30 százalékos infláció volt az ágazatban. Ez azt jelenti, hogy volumenben most durván negyedével kevesebb megbízása van a vállalatoknak, mint két éve.
A megtorpanó kereslet az árak alakulásán is látszik. Az építőipari infláció, amely 27 százalék közelében tetőzött 2022 őszén, mostanra 6 százalék alá csökkent. Más kérdés, hogy ez azt jelenti, hogy az árak továbbra is emelkednek: jelenleg közel 60 százalékkal drágább építkezni, mint három éve.
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.