Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2024. május 27. 05:05 Adat, Vállalat

Elbontották Hatvanpusztát vagy a paksi erőművet? Hogyan lehet negatív termelés az építőiparban?

Nagyon furcsa számok jelentek meg az elmúlt hónapokban a statisztikai hivatal vármegyei építőipari adatai között. Tavaly december óta többször is előfordult, hogy egy-egy megyében negatív termelési értéket mutatott ki a KSH. Milliárdokról van szó, azaz a helyi cégek összesített építőipari teljesítménye milliárdokkal maradt el a nullától is. Nem arról van szó, hogy építés helyett megszűntek volna épületek vagy építmények, a jelenségnek van módszertani magyarázata, a tényleges okokat azonban már sokkal nehezebb visszafejteni.

Év eleji fordulat

Az év első hónapjaiban elkezdett életjeleket mutatni a hazai építőipar. A szektor 2022 közepéig elég jól pörgött – nem függetlenül az országgyűlési választások előtti osztogatástól – ám nagyjából két éve megszakadt az addig viszonylag dinamikus növekedés. Az extrém infláció, a szűkülő gazdaság és az elmaradó uniós pénzek visszavetették a keresletet. Ez különösen az új megrendelések alakulásánál volt látványos: a szektor cégeinek szerződésállománya tavaly éven belül zuhant közel ezer milliárd forinttal. Akadtak olyan hónapok, amikor alig több mint feleannyi új megbízást kaptak az építőipari cégek, mint 2022 azonos időszakában.

Az első negyedév adatai azonban már arra utaltak, hogy megállhat a lejtmenet a szektorban. Bár a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint továbbra is nagy a bizonytalanság, már vannak olyan szegmensei az ágazatnak, ahol a kilábalás jelei mutatkoznak. Az épületek esetében például a lakóépületeknél továbbra is pangás van, a nagyobb, vállalati projektek azonban elég jól pörögnek. A KSH adatai pedig azt mutatták, hogy az egyéb építményeknél és a speciális szaképítési ágazatban is megindult egyfajta növekedés.

Január és március között már a konkrét havi termelési adatok is viszonylag kedvezően alakultak, de ami különösen pozitív fejlemény volt, hogy látványosan felpörögtek az új megrendelések. Ez ugyanis arra utalt, hogy a következő időszak további bővülést hozhat.

Az építőipari kilábalás ugyanakkor nagyon nem egységesen zajlik az országban.

A KSH megyei adatokat is közöl minden hónapban, és ezekből egyértelműen az látszik, hogy több vármegyében is még mindig romlik a szektor cégeinek teljesítménye. Miközben a középső országrészben dinamikusan bővül az ágazat, addig Veszprémben, Baranyában vagy éppen Hevesben továbbra is inkább csak szenvednek az építőipari vállalkozások.

Negatív termelés?

A megyei változások erős szórásánál is sokkal furcsább azonban, hogy – miközben erre korábban nem volt példa – tavaly december óta három esetben is negatív termelési értéket mutatott ki egy-egy megyében a hivatal. Kétszer Tolnában, egyszer Fejérben mértek több milliárd forintos mínuszt.

A helyzet Tolna megyében volt durvább, ahol a KSH adatai szerint decemberben például -6,5 milliárd forint volt az építőipar termelési értéke. Mivel az október-novemberi termelés összesen sem érte el a 6,5 milliárdot, így a megyében az egész negyedik negyedév mínuszos lett. Az első negyedévben pedig majdnem sikerült ezt megismételni. A különbség mindössze annyi volt, hogy a márciusi mínusz nem vitte el a teljes január-februári többletet.

Ehhez képest a Fejér megyei februári másfél milliárdos hiány első ránézésre nem is tűnik olyan vészesnek. Más kérdés, hogy itt

egy alapesetben 20-25 milliárdos kibocsátást sikerült valahogy negatívba fordítani.

Szóval értékben még nagyobb is volt az esés, mint Tolnában, ahol egy átlagos hónapban is csak 5-8 milliárd forint az építőipari termelés értéke.

A KSH egyébként az adatközlés során is ad némi magyarázatot a furcsa számokra, ám mivel kíváncsiak voltunk a részletesebb magyarázatra, külön is rákérdeztünk a dologra a hivatalnál. A válaszból kiderült, hogy a termelési érték kiszámításánál a helyi cégek árbevételéből indulnak ki, és ezt csökkentik a bérmunkával és az alvállalkozók díjával (illetve növelik még azzal a termeléssel, amit a cégek maguk számára állítottak elő). Magyarul, ha egy cég egy adott hónapban kibocsát 10 milliárd forintnyi számlát, de ebből továbbszámláz 8 milliárdot egy másik építőipari cégnek, akkor a termelési értéke csak 2 milliárd forint lesz. Ha két számlázás időben elválik egymástól, és a bevétel egy hónappal előbb vagy később folyik be, akkor ez eredményezhet negatív termelési értéket.

Megyei adatokat eltorzító számlák

Valójában tehát elszámolás-technikai dolgok állnak a háttérben, ám a negatív megyei adatok így is több mint furcsák. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a megye összes cégének termelését sikerült valamivel negatívba húzni. Méghozzá valószínűleg egy-egy gigaügylettel, annak ugyanis kicsi az esélye, hogy tömegesen így eltolva számlázzanak a cégek. Ilyen egyedi hatásokra utalt válaszában a KSH is. Azt írták:

„a termelési értékben … alacsonyabb aggregáltsági szinten (például megye) egy-egy kiugró elemi adat nagyobb változást eredményezhet. 2024 februárjában és márciusában erre láthatunk példát Fejér, illetve Tolna megyében”.

Azaz a jelek szerint több ízben is egy-egy hatalmas alvállalkozói számlával vagy bérmunkával sikerült eltorzítani teljes megyék építőipari statisztikáit. Ez még úgy is újszerű, hogy egy-egy cég vagy vállalatcsoport teljesítménye eddig is kimutatható volt megyei szinten. Tavaly részletes cikkben mutattuk be, hogy azért teljesít országos összevetésben két vármegye építőipara kiugróan az elmúlt években, mert ezekben a megyékben van a székhelye a közbeszerzéseken felhizlalt legnagyobb kormányközeli cégeknek.

Az egyik ilyen vármegye – ahogy a fenti grafikonon is látszik – egyébként épp Fejér, amely annak köszönheti országosan is kiugró teljesítményét, hogy Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa Felcsúton van. Még azt is megmutattuk, hogy a Fejér megyei építőipar teljesítménye nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét.

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy Fejérben ezúttal sem nagyon lehetett más, aki eltorzította az adatokat. Az itteni építőipart egyértelműen a Mészáros-csoport uralja, amelynek cégei azonban elég gyakran bíznak meg más vállalkozásokat egyes munkák elvégzésével. Az elmúlt években a Mészáros és Mészáros Zrt. és az R-Kord Kft. több tízmilliárdos árbevételének egyaránt 50-60 százalékát fizette tovább alvállalkozóknak. Ha ezeknek a kifizetéseknek egy nagyobb része egy hónapra koncentrálódik, akkor az elvileg módosíthatja annyira a megyei adatokat, hogy azok negatívba fordulnak. A Mészáros-csoportot kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy volt-e olyan nagyobb bérmunka vagy alvállalkozókkal kötött ügylet a csoport cégeinél, amely a vármegyei adatok kilengését okozhatta és ha igen, milyen projekthez kötődött ez, ám válaszokat nem kaptunk.

Uniós pénzek és paksi projektek?

Tolnában ennél is nehezebb megtalálni a furcsa adatok magyarázatát, ebben a megyében ugyanis nincs olyan domináns szereplő, mint Fejérben a Mészáros-csoport. Árbevétel alapján a legnagyobb helyi vállalat a bátaszéki Alisca Bau Zrt. A társaság vezérigazgatója, Fülöp István a G7 kérdésére azt mondta:

a tavaly év végi termelési adatokat az is megkavarhatta, hogy december 31-ig kellett véglegesen lezárni az előző uniós ciklus projektjeit.

Emiatt rengeteg kifutó EU-s projektet számláztak ki a cégek, amelyek ezzel párhuzamosan az alvállalkozóikkal is elszámoltak. Ez elvileg okozhatott egyszeri eltérést a szokásos termelési értéktől. A várakozás azonban épp az utolsó pillanatos számlázások miatt inkább az lett volna, hogy felfele ugrik ki a termelési adat, azaz a szokottnál magasabb lesz, és nem alacsonyabb, hovatovább negatív.

A márciusi mínuszos termelési értékre pedig még ilyen magyarázatot sem lehet ráhúzni. Így ez esetben is csak egy egyszeri gigaügylet indokolhatja a meglepő adatot, ahogy arra a KSH is utalt. Ám, hogy ez milyen vállalathoz, vagy projekthez kapcsolódik, az nehezen felfejthető.

Ha helyi fejlesztésről van szó, akkor ágazati szakértők szerint valószínűleg csak valamilyen paksi erőműhöz köthető építkezés jöhet szóba,

ilyen nagyságrendű Tolna megyei beruházások ugyanis csak ott vannak. Az atomerőmű közelmúltbeli beszerzései között azonban nem találtunk olyat, ami indokolná a többmilliárdos negatív termelési értékeket. Elvileg már voltak az új épülő blokkokhoz kapcsolódó építési munkálatok is, de ezek is csak valami nagyon furcsa elszámolási gyakorlat esetén adhatnának magyarázatot a KSH számaira*Emellett előfordulhat az is, hogy nem is Tolna megyei építkezésről van szó, csak a számlákat kiállító cég székhelye található a megyében.

Biztosat tehát nem lehet mondani arról, hogy milyen projektek torzították el a statisztikai adatokat. A jelenség azonban így is elég jól mutatja, hogy mennyire koncentrált az építőipar Magyarországon, ha már egy-egy számla negatívba tolhatja egy teljes megye termelését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVármegyéből hűbérbirtok: már hivatalos statisztikákat torzít el a NERAmióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDurván megroppant a magyar építőiparBár októberben kismértékben nőtt az építőipari termelés, a szektor kilátásai elég rosszak. A szerződésállomány emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat építőipar fejér megye KSH Mészáros-csoport negatív termelési érték tolna Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.