Két év alatt másfélszeresére drágult az építkezés, zuhan a kereslet a szektorban
Látványosan lassult az építőipari infláció Magyarországon 2023 második negyedévében. Az áremelkedés üteme azonban még így is jóval gyorsabb a kormány év végi 10 százalékos céljánál, pedig a szektorban a teljes gazdaságnál előbb tetőzött az infláció, és a kereslet is zuhan.
Mi történt? Április volt zsinórban a hatodik olyan hónap, amikor csökkent a hazai építőipari termelés. Bár az elmúlt fél évben most volt a legkisebb mértékű visszaesés, a javulás valószínűleg csak látszólagos, több trend is a piac további szűkülése irányába mutat.
- A mostani kedvezőbbnek tűnő adathoz hozzájárult, hogy már a viszonyítási pont is gyenge volt: 2021 áprilisa sem sikerült túl erősre az építőiparban. Emellett a szektor szempontjából elég aggasztó, hogy a cégek rendkívül kevés szerződést kötnek.
Számokban: áprilisban az építőipari termelés értéke 481 milliárd forint volt. Ez ugyan közel 57 milliárd forinttal meghaladja az egy évvel korábbi szintet, a növekedés azonban csak az árak drasztikus emelkedésének köszönhető.
- Mennyiségben ezért a pénzért a tavaly áprilisánál 3,2 százalékkal kevesebbet építettek az ágazatban ténykedő cégek. Úgy, hogy az április most már évek óta hagyományosan gyengén sikerül: tavaly az állami pénzszórás ellenére is csak minimális bővülést, 2020-ban és 2021-ben pedig visszaesést hozott.
- A piaci szereplők számára igazán aggasztó azonban nem az aktuális teljesítmény, hanem a rendelések alakulása lehet. Áprilisban közel 40 százalékkal kevesebb megbízást kaptak, mint egy évvel ezelőtt, a teljes szerződésállományuk pedig hónapok óta nem csak mennyiségben, de értékben is csökken. Ezúttal 500 milliárd forinttal maradt el az egy esztendővel korábbitól.
Következmények: Az építőiparban az elmúlt évek áremelkedését az alapanyagok drasztikus drágulása hajtotta. Az építők azonban nem tudták volna ezt áthárítani a vevőikre, ha nincs az államilag is megtámogatott masszív kereslet, azaz nincs, aki kifizesse nekik. Most láthatóan fordul a piac, és ez az árakra is kihat.
- A kereslet csökkenése a második negyedévre érezhetően visszafogta az építőipari inflációt. A drágulás üteme a kétharmadára esett vissza. Más kérdés, hogy ez még mindig 17 százalék feletti éves áremelkedést jelent. A két évvel korábbinál pedig közel másfélszer drágábban lehet most építkezni.
Felülnézet: bár valószínűleg messze nem tökéletes indikátor, de a tartósan magas ütemű építőipari áremelkedés, a teljes infláció szempontjából sem jó hír. Ebben a szektorban előbb értük el az inflációs csúcsot, mint a gazdaság egészében, és már egy évvel ezelőtt is 20 százalék feletti drágulást mért a KSH.
- A mostani visszaesés ugyan jelentős, de egy alapból magas szinthez képest emelkedtek további 17 százalékot az árak. A teljes gazdaságban az építőiparinál jóval gyorsabban kell mérséklődnie az inflációnak, hogy év végére elérjük a kormányzat által kitűzött 10 százalék alatti szintet.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
