Töredékére csökkent az uniós forrásból finanszírozott építőipari közbeszerzések értéke tavaly: a korábbi 2-3 ezer milliárd forint alig 800 milliárdra olvadt.

• Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatait vizsgáltuk, az odaítélt építőipari közbeszerzési szerződéseket vettük figyelembe ^*A 45* CPV kódra, építési munkára kerestünk rá, a szerződés típusa építési beruházás (így az építkezésekhez szükséges egyéb szolgáltatások nem szerepelnek). Csak a forintos tételeket vettük figyelembe, mivel eurós tételek közé sok esetben hibásan, forintalapon is kerültek összegek. A keretmegállapodásokat nem vettük figyelembe, hogy a lehívásokkal együtt ne szerepeljenek duplán, illetve így csak a tényleges felhasználás szerepel.. 
• Összességében is csökkent a közbeszerzések értéke, mivel a hazai költségvetési forrásból finanszírozott tenderek összege is látványosan visszaesett, hosszú évek után először nem érte el az ezer milliárd forintot.

Előzmények: Lázár János építési és közlekedési miniszteri munkáját a legtöbb vasút- és útfejlesztés leállításával kezdte. A 2023-ban lélegeztetőgépre tett hazai infrastruktúrafejlesztés továbbra is csak visszafogottan zajlik.

• Annyira nincs saját forrás, hogy egymilliárd euró hitelt kellett az Európai Befektetési Banktól felvenni, hogy a borzasztó műszaki állapotban lévő vasúti fővonalak legkritikusabb szakaszait legyen miből rendbe tenni.

Számokban: az elmúlt évek inflációja miatt érdemes a GDP-hez viszonyítva is vizsgálni a folyamatokat: tavaly a hazai össztermék 2,4 százalékának megfelelő összeget szántak közbeszerzéseken építőipari munkákra.

Mi várható? Az idei első félévben növekedést látni az uniós forrású tendereknél, értékük már 1100 milliárd forintnál jár. Ez időarányosan meghaladja a 2022-es értéket, igaz, a közben elszállt infláció miatt ez az összeg sokkal kevesebbet ér.

• Egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a pénzeket ténylegesen el is költik. Amióta kétségessé vált az uniós források sorsa, a kormányzat sok esetben feltételes közbeszerzést ír ki: győztest hirdet, de csak akkor rendeli meg a munkát, ha ad pénzt az EU.
• A NER-es építőipari vállalkozások a korábbi évek megbízásainak alig harmadával számolhatnak a következő évekre, ha az uniós források csak kis részben érkeznek meg, és a magyar költségvetésből sem sikerül őket pótolni.

Felülnézet: Az uniós források nem csak az építőiparban hiányoznak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái jól mutatják, hogy az uniós transzferek egyenlege a korábbi 2-3 százalékos többletről 2023-ra 1,1 százalékra csökkent.

• Leginkább a tőketranszferek estek vissza, amikből a beruházásokat lehet finanszírozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElbontották Hatvanpusztát vagy a paksi erőművet? Hogyan lehet negatív termelés az építőiparban?Nagyon furcsa számok jelentek meg a KSH építőipari adatai között: többször is előfordult, hogy egy-egy megyében negatív termelési értéket mutattak ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyanMészáros Lőrinc és Szíjj László két legfontosabb vállalatának saját tőkéje úgy nőtt durván a nyolcvanszorosára 12 év alatt, hogy közben 130 milliárdot kivettek a cégekből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűnt a NER első igazi szimbóluma, de még így is termeli a milliárdokatMár nem Közgép néven fut Simicska Lajos birodalmának egykori zászlóshajója, de a cég így is nagyobb árbevételt ért el, mint a megelőző hét évben bármikor.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet építőipar közbeszerzés uniós beruházás uniós forrás uniós pénz Olvasson tovább a kategóriában