Bár úgy tűnhet, hogy a hirdetési piacon átvette az uralmat az internet, egy közelmúltban készített kutatás szerint ez nincs teljesen így. A jelek szerint sok cég továbbra is hatékony marketingeszköznek tartja a papíralapú, postaládákba dobott hirdetőanyagokat, a szórólapoktól és a reklámújságoktól ugyanis képtelen megszabadulni a világ.
Itthon például minden háztartás évi 25 kiló reklámanyagot kap. Ez nemzetközi összevetésben sem számít kevésnek, igaz, Magyarországon még így is sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk Szlovéniában vagy Svájcban, ahol háromszor ekkora mennyiséggel kell megküzdeniük az embereknek.
Amellett, hogy a kéretlen hirdetéseket sokan nem szeretik, az ilyen mennyiségű reklámanyag-előállításnak komoly környezeti hatása is van. A Werbung und Verkaufen (W&V) müncheni reklámpiaci lap Németországra számszerűsítette is ezeket.
A németeknél még nálunk is jobban pörög a szórólap-biznisz, évente minden postaládában 46 kiló reklámanyag landol. Összesítve ez 1,86 millió tonnát jelent. A W&V által megkérdezett szakértők szerint ennyi papír előállításához 15 milliárd liter vízre és 3,85 millió kilowattóra áramra van szükség. Előbbi 30 ezer ember éves fogyasztásával egyenértékű, utóbbi pedig 1750 háztartáséval. Ráadásul a termelés során több mint egymillió tonna széndioxid keletkezik. Egy Airbus 320-asnak ekkora kibocsátáshoz 390-szer kell megkerülnie a Földet az egyenlítő mentén.
A közel 2 millió tonnás német adathoz képest a bő 100 ezer tonnányi magyar szóróanyag nem sok, de 1500-1700 ember vízfogyasztását és nagyjából 100 háztartás áramfogyasztását ez a mennyiség is elviszi. A régiónkban egyébként elég eltérően alakulnak a számok. Miközben a szlovénok és a csehek több szórólapot kapnak, mint mi, addig a bolgárok és a horvátok kevesebbet, Lengyelországban pedig lényegében nem is létezik a hirdetésnek ez a módja.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
