Mialatt elolvasod ennek a cikknek az első pár sorát, és eltelik egyetlen perc, az egyik magyar szupermarketben majdnem 28 ezer forintért adnak el élelmiszert és napi fogyasztási cikkeket. Valószínűleg ez az ország legnagyobb bevételű boltja, mert a nyitva tartás perceihez számolt átlagos 28 ezer forintot még a kiskereskedelem jelenlegi legjobban szervezett szereplői, a diszkontláncok sem tudják hozni.
Messze nem tudják, mert a legfrissebb adatok szerint például az Aldinál az egy üzletre jutó éves árbevétel tavaly 1,29 milliárd forint volt. Ez a kérdéses bolt azonban kenterbe veri, 7,1 milliárdos 2017-es forgalmával. De ennél is van furcsább: az ország valószínűleg második legnagyobb forgalmú üzlete éppen ennek az elsőnek a közvetlen szomszédságában van. A második szupermarket tavaly 6,9 milliárd forintért adott el árut. És mindkettő a magyar pusztában áll, szántóföldek között.
A megfejtés az elhelyezkedésben van, a két egymás melletti szupermarket Tompa külterületén, a szerb határ közvetlen közelében található. A 7,1 milliárd forintos szupermarketet a Határ Diszkont Kft. üzemelteti (címe: Alsósáskalapos 18/A), a 6,9 milliárdosnak pedig a Tompaker Kft. a gazdája (Alsósáskalapos 24). Mindkettő a szerb vásárlókra lett kitalálva, akik az áfát vissza tudják igényelni a vásárlásaik után.
Fotó: Google Maps
Egy Szerbiában élő magyar azt mondta nekünk, hogy régebben Szerbiában volt olcsóbb az élelmiszer, mára azonban érzése szerint kiegyenlítődtek az árak, viszont egy magyarországi szuper- vagy hipermarketben nagyobb a választék, és Tesco például nincs is a határ déli oldalán, ezért megéri átjönni vásárolni.
A két csúcsra járatott bolt 13 kilométerre fekszik Szabadka központjától, a szerbiai város környezetében pedig összesen 150 ezren laknak.
A két bolt közül csak az egyik tulajdonosát sikerült telefonon elérnünk, de ő is elzárkózott attól, hogy az üzlet részleteiről beszéljen. A boltok eladótere egyébként körülbelül 800-800 négyzetméteres, és az 53-as főút melletti szántóföldek között felhúzott könnyűszerkezetű csarnokokban üzemelnek.
A Határ Diszkont Kft. a cégbírósági adatok szerint a tompai Szalai család vállalkozása, és az elmúlt években stabilan hozta a 7-8 milliárd forintos árbevételt, adózott eredménye 170-480 millió forint között ingadozott, és 60-70 főnek adott munkát.
A mellette lévő bolt a Tompaker Kft.-é, amely a tompai Virág János, és a szegedi Faragó Béla tulajdona. A cég pénzügyi adatai olyanok, mintha a Határ Diszkontét betették volna egy másológépbe: a 7-8 milliárdos árbevételhez 200-400 millió forint közötti adózott eredmény társul, az alkalmazottak száma pedig 60-80 fő volt az elmúlt években.
A két cég szépen testvériesen megosztozik az összességében évi 14-16 milliárd forintos szerb határmenti kiskereskedelmi piacon, nyitvatartásuk is megegyezik, és a honlapjuk is annyira egyforma, hogy még a betűtípust (itt és itt) sem állíttatták át a fejlesztésükkor. Ráadásul mindkét honlapot ugyanaz a zombori szerb férfi jegyezte be és adminisztrálja.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Ezek az országok nyerik a legtöbbet azzal, hogy Trump visszavonulót fújt
Szegény, fejlődő országok lettek volna a „kölcsönös" vámok legnagyobb vesztesei, számukra nagyon nem mindegy, mi lesz a 90 napos felfüggesztés után.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
