(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

2021 és 2022 után harmadszor is számvetésre invitálom az olvasókat. Nézzük meg közösen mi történt a tech világban 2023-ban és mit várhatunk 2024-re. Azt is összegzem röviden, hogy mit sikerült eltalálni korábban, vagyis mennyire voltak pontosak a várakozásaim 2023-ra. 

Tavalyi jóslatok, idei eredmények

Öt dolgot jósoltam egy éve 2023-ra: 

1. „(…)Az a várakozásom, hogy a Facebook 2023-ban fogást fog váltani és kénytelen lesz változtatni a metaverzummal kapcsolatos erőltett (push) innovációs gyakorlatán. Apróbb lépésekre, 1-1 jól fókuszált részpiacra, célzott alkalmazásra és célcsoport meghatározásra számítok.” – Ha megnézzük a Meta tőzsdei árfolyamát, akkor azt látjuk, hogy a 2022-es katasztrofális év után 2023-ban szárnyalt a cég, december közepéig történelmi 178%-os éves növekedést ért el. Mindez Zuckerberg év elején kiadott jelszavának köszönhető, amiben 2023-at a hatékonyság évének kiáltotta ki. A hírnek feltehetően az a 20 ezer ember kevésbé örült, akit év közben lapátra tettek a hatékonyság jegyében. A cég a fő bevételt jelentő hirdetésekre helyezte át fókuszát, bár a metaverzumot továbbra is a jövőnek tekintik, de ezt sokkal kevésbé hangsúlyozzák, mint korábban. A várakozásom tehát lényegében „túlteljesült”.
2. „A Twitter felvásárlása és Musk ezzel kapcsolatos ámokfutása meghatározta a 2022-es évet és feltehetően bőven jut belőle még 2023-ra is, amikor várakozásom szerint hosszas cikk-cakkok után Musk végül eggyel hátrébb lép és átadja a CEO stafétát valaki másnak – bár legény/leány legyen a talpán, aki egy ennyire öntörvényű tulajdonossal képes lesz megtalálni a közös hangot.” 2023. május 11-én stílusosan a Twitteren jelentette be Musk, hogy megtalálta a cég új CEO-ját, aki kb. 6 hét múlva lép munkába. Linda Yaccarino az NBCUniversal korábbi marketing vezetője azonban nem sok vizet zavart, ahogy lentebb látni fogjuk az időközben X-re átnevezett platform életét továbbra is Musk extravagáns húzásai és ellentmondásos kinyilatkoztatásai határozzák meg. Szóval teljesült ugyan, amit írtam, lett új CEO, de Musk egyáltalán nem lépett hátrébb. 
3. „Az infláció és energiaválság hajtotta, hatékonyságot célzó digitalizáció felerősödése”: hát, látszólag itt nyúltam a leginkább mellé, mentségemre szóljon viszont, hogy ez a legkevésbé látványos változás, mivel cégek millióit érintő napi kihívásról van szó, aminek nagy hatása van, de egy-egy szalagcím vagy sztori nem tudja igazán visszaadni a mélyben folyó történések valódi léptékét. 
4. „MI és „valami”: 2022-ben sorra jöttek a vicces, izgalmas, elgondolkodtató, játékos mesterséges intelligencia alkalmazások, bejelentések és áttörések. Várhatóan 2023-ban is folytatódik ezek sora, amik egyre több ember ingerküszöbét el fogják érni.” – legyünk őszinték, ezzel vállaltam a legkevesebb kockázatot, de arra az MI-hírcunamira, versenyfutásra még én sem számítottam, ami a 2023-as évet jellemezte. Szóval ez is messze túlteljesült. 
5. „A big tech (elsősorban a Meta és Google, másodsorban az Apple, a Microsoft és az Amazon) megrendszabályozása tovább folyik – még, ha apróbb lépésekben is.” Erről is lesz még szó lentebb, részben a 2024-ben életbe lépő DMA (Digital Markets Act) és DSA (Digital Services Act) kapcsán, részben az MI-vel kapcsolatos friss szabályozási kezdeményezések okán. De jól jelzi az „apróbb lépéseket” a fizetős Facebook kényszerű megjelenése Európában, vagy az USA 42 államában indított per a Meta ellen, amiben azzal vádolják a céget, hogy a Facebook és az Instagram erősen ártalmasak a gyerekek számára és függőséget okoznak. A Google közben 2023 szeptemberében egy utolsó kísérletbe kezdett, hogy az EU által kiszabott 2,6 milliárd eurós bírságot ne kelljen kifizetnie. Új fejlemény viszont, hogy az Amazon is átfogó trösztellenes vizsgálattal néz szembe az Egyesült Államokban. Végeredményben tehát ez a várakozásom szintén teljesült és talán meglepő módon az amerikai cégekre először Amerikában is rendesen rájár a rúd.

Miről szólt még 2023?

Mesterséges intelligencia, MI, AI és még egy kis „em-áj”: akinek nem lenne egyértelmű, 2023 a mesterséges intelligencia éve volt, a téma minden mást elhomályosított a technológiai trendek közül. A tech oldalakon rengeteg MI-s hír jelent meg egész évben, egymásra licitáló cégekkel, bejelentésekkel, új szoftverekkel, korábban soha nem látott képességekkel stb. A verseny felgyorsulása már márciusban életre hívta a „Pause Giant AI Experiments” kezdeményezést, amit 2023 végéig több mint 33 ezren írtak alá. Ebben azt követelik – azóta, mint tudjuk, hiába – hogy fél évre állítsák le a GPT 4-nél fejlettebb MI technológiák fejlesztését, hogy legyen idő közösen eldönteni ezek szabályozását, mielőtt túl késő lenne és olyan eszközt szabadítanánk a világra, amire nem készült még fel az emberiség. Bár úgy tűnik a felhívás nem kapott érdemi támogatást az érintett cégektől, Biden elnök október végi biztonságos és megbízható MI rendelete, az Európai Unió világon elsőnek tekinthető, hamarosan elfogadásra kerülő átfogó MI szabályozástervezete és a több mint 30 ország aláírásával november elején megjelent Bletchley Nyilatkozat mind arra mutatnak, hogy a világ vezető hatalmai és gazdaságai pontosan látják: az MI egyszerre jelent óriási potenciális hatalmat, gazdagságot és egzisztenciális fenyegetést. Valószínűleg ez az ellentmondás vezetett az év legkülönlegesebb MI-vel kapcsolatos történetéhez is, amiben érdemi indoklás nélkül rúgták ki Sam Altman-t az MI-forradalom zászlóshajójának számító OpenAI éléről, hogy a közel teljes alkalmazotti gárda belengetett kilépésének hatására pár nap után vissza is vegyék. 

2022-ben kezdődött, 2023-ban pedig folytatódott Elon Musk „ámokfutása” avagy a „hero to zero”. A korábban hőssé kikiáltott, emberiségmentő szerepre törő, az „igazi Vasember” címet is begyűjtő Musk népszerűsége lendületesen olvadt tovább. Röviden néhány epizód 2023-ból: a hirdetők kivonulnak az X-ről, miután a tulajdonos, Musk vállalhatatlan kijelentéseket tett a platformon, aki erre melegebb éghajlatra küldte őket, majd kijelentette, hogy az egész világ tudni fogja, tönkreteszik a céget. Hasonlóan megmagyarázhatatlan az év legjobban várt, de végül elmaradt eseménye, Musk és Zuckerberg ketrecharcos összecsapása, ami a két tech-milliárdos kakaskodásának megkoronázása lehetett volna és már önálló Wikipédia szócikke is van. Az MI forradalomról lemaradó Musk – aki korábban látványosan kivonult az általa is alapított OpenAI-ból – 2023 márciusban létrehozta az xAI-t, saját MI cégét, majd aláírta a Pause AI kezdeményezést (talán, hogy legyen ideje felzárkózniuk). De volt 2 milliós Tesla visszahívás is 2023-ban az Autopilot hibája miatt és az agy-gép kapcsolat megvalósítását célzó Neuralinket is vizsgálni kezdték Amerikában az állatkísérletei okán. Aki mindezek ellenére is részletesebben megismerkedne Musk életével, annak megjelent egy közel 700 oldalas életrajz a Steve Jobsról szóló könyvet is jegyző Walter Isaacson tollából 2023-ban, bár ennek a könyvnek is ellentmondásos a megítélése, mivel állítólag nem igazán tér ki Musk sötét oldalára és utóbbi években tapasztalt viseltes dolgaira (lásd a The New Yorker podcastját). De nem kell Muskot félteni, továbbra is a világ leggazdagabb embere és várhatóan 2024-ben is az marad, miközben személy szerint arra számítok, hogy népszerűsége tovább fog csökkenni. Ahogy Sam Altman fogalmazott, Muskot érdekli mi történik a világban és az emberiségre milyen jövő vár csak vállalhatatlan a stílusa és bunkó. Ez pedig nem feltétlenül tesz jót a népszerűségének. 

Mi volt még 2023-ban? Röviden: beütött a kripto tél, bűnösnek találták Sam Bankman-Fried-et, aki saját célra használta az FTX kripto-tőzsde ügyfeleinek pénzét. A tech milliárdosok vagyona „visszapattant” a 2022-es mélypont után. Soha nem látott elbocsátási hullámok voltak a tech szektorban és évtizedek óta először tömegével váltak munkanélkülivé informatikusok. Az IBM áttörést ért el a kvantum számítástechnikában, a Google pedig újra kijátszotta a kvantumfölény kártyát, bár ezeknek kevés praktikus haszna van egyelőre, ami bármilyen hatással járt volna a felhasználók életére.

Mit várhatunk 2024-re?

Csak három dolgot emelnék ki a hosszúra nyúlt cikk végén – ahogy tavaly is tettem – hogy mit várok a 2024-es évre a technológiai szektorban:

1. Folytatódik az MI versenyfutás, de még nem érjük el az általános MI-t: az év végéhez közeledve sem lankadt a lendület a korszakalkotónak szánt új MI technológiák kapcsán, így feltehetően az újév sem okoz semmilyen törést ebben. Ugyanakkor véleményem szerint 2024-ben még nem érjük el az általános MI-t, bár az OpenAI állítólag házon belül már megvalósította azt Altman szerint – igaz, később azt mondta csak viccelt a Redditen, amikor ezt írta egy ezzel foglalkozó fórumban. 2024 inkább az MI szabályozásról fog szólni elsősorban, vagyis, hogy milyen MI-t szeretne az emberiség.
2. Újabb szakaszába lép a technológiai platformok és a platform gazdaság megrendszabályozása: 2024-től életbe lép az Európai Unióban a DMA és a DSA, amelyek közvetlenül az igazán nagy technológiai platformokra lesznek hatással, mint amilyen többek között például a Google Maps, Google Play, Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok, YouTube vagy Google Search (de újabban három felnőttszolgáltatót is hozzáadtak a DSA alá tartozó oldalak listájához: a Pornhub-ot, a Stripchat-et és az XVideos-t). Több mint húsz éve nézzük, ahogy a közösségi média és a platform gazdaság teljesen átalakítja az életünket, a szabadidős és vásárlási szokásainkat, kiélezi a politikai rendszerek működését, ellehetetleníti a hagyományos (internetes) média és a nyilvánosság finanszírozását, vagy összezavarja a gyerekeink testképét, miközben sikeresen kiépítette egy megfigyelési kapitalizmus alapjait. A DMA és a DSA alkotói abban bíznak – ahogy én is –, hogy ezeknek a platformoknak a működése még megrendszabályozható. Ha ehhez hozzávesszük a Meta és az Amazon ellen indított pereket az Egyesült Államokban és az MI-vel kapcsolatos szabályozási kezdeményezéseket, akkor halvány esély mutatkozik arra, hogy 2024-ben végre jobb irányt vehessen a technológiai fejlődés. 
3. Elnökválasztás és technológia: Obama 2008-as első megválasztásakor az internetes adatbázisok és a célzott közösségi média kampányok, Trump 2016-os győzelmekor a Cambridge Analytica által politikai termékké formált manipulációs technológiák bizonyultak újdonságnak a felhasznált kampányeszközökben. Várakozásom szerint a 2024-es kampány ismét újdonságot hoz a politikai kommunikációban. Valószínűleg már gőzerővel dolgoznak azokon a mesterséges intelligencia által támogatott kampányeszközökön, manipulációs eljárásokon, álhírgyártó szoftvereken és a kivédésükre szánt megoldásokon is, amelyek a várhatóan Biden és Trump közötti második összecsapásban fognak meghatározós szerepet játszani. 

Egyvalami tehát egészen biztos, izgalmas évünk lesz 2024-ben is a technológia terén. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech mesterséges intellligencia 2024 MI technológia Olvasson tovább a kategóriában