Hírlevél feliratkozás
Pintér Róbert
2021. december 28. 16:33 Tech

Mit várhatunk a technológiától 2022-ben?

(A szerző a kis- és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az év vége lehetőséget ad arra, hogy kicsit kiszakadjunk a mindennapokból, és nagyobb távlatokban gondolkodjunk. Én ilyenkor szoktam számba venni, hogy mi várható a következő évtől, információstársadalom-kutató szakmámból adódóan a főbb technológiai trendeket és társadalmi beágyazódásukat figyelem. Milyen technológiák, mely cégek és innovátorok fogják várhatóan felforgatni 2022-ben az életünket? Ötperces szellemi kalandozásra hívom az olvasót, ha már nincs kedve egy újabb sorozatepizódhoz.

Ha azt nézzük, hogy 2022-ben (és persze az azt követő néhány évben) milyen technológiai trendeket érdemes figyelni, akkor az egyik legjobb kiindulópont az unikornisokat megvizsgálni. Ezek olyan startup vállalkozások, amelyeket még nem jegyeznek tőzsdén, miközben az értékük már meghaladja az egymilliárd dollárt. Tehát a kockázati tőkebefektetők nagyobb összegben fogadtak már rájuk, hogy képesek a jövőt érdemben befolyásoló technológiát, szolgáltatást és ahhoz működő üzleti modellt kialakítani. A CB Insights évek óta figyelemmel követi az unikornisokat, ezek alapján látható, hogy 2021 végére több az unikornis a világban, mint valaha, jelen cikk írásakor több mint 900-at tartottak számon (2017-ben 269 ilyen cég volt, 2018-ban 385, 2019-ben 491, 2020-ban pedig 563, tehát idén korábban nem látott módon, robbanásszerűen nőtt az unikornisok száma).

Mibe ömlik a kockázati tőke? A lista első helyén a TikTok tulajdonosa, a ByteDance áll, amely az egyetlen hectokornis a világon (azaz 100 milliárd dollárnál is többre értékelik). A legtöbb unikornis azonban pénzügyi (fintech), internetes szolgáltatási és e-kereskedelmi (e-commerce) téren aktív – ezek most a legforróbb technológiai területek a világon, és várhatóan ez a következő évben is így marad. Vagyis 2022-ben leginkább abban várható technológiai újítás, ahogyan fizetünk, bankolunk, kölcsönt veszünk fel, ahogyan az internetet használjuk, és végül ahogyan vásárlunk, illetve eljuttatják hozzánk a megrendelt termékeket.

Az unikornis lista folytatásában mesterséges intelligenciával foglalkozó, egészségügyi, logisztikai, mobil távközlési (például 5G és IoT – dolgok internete), kiberbiztonsági, közlekedési, adatelemzési, hardvergyártó, oktatástechnológiai (edtech), kiskereskedelmi és utazási cégeket találni még. 2021 szeptemberében a CB Insights elemzése szerint az unikornisok 50 százaléka volt egyébként egyesült államokbeli, 19 százaléka kínai és 5 százaléka indiai – egyetlen másik ország részesedése sem érte el az 5 százalékot (az angol-német-francia hármas együtt érne el 6 százalékot, de Európa még így is csak épphogy elcsípné a dobogó harmadik fokát). Tehát az új technológiákat továbbra sem az európaiak találják ki, majd hódítják meg velük a nagyvilágot.

Persze a 2022-es év trendjeit nemcsak a feltörekvő új (technológiai) cégek fogják meghatározni, hanem azok az óriási vállalatok is, amelyek már évtizedek óta velünk vannak, és szinte minden nap használjuk a szolgáltatásaikat. A 2022-es év egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a platformokkal, elsősorban a Facebook-kal (Metával) és a Google-lel (Alphabettel), merre megy tovább a platformok szabályozása.

A Facebook kapcsán remélhetőleg választ kapunk két további igen fontos kérdésre is. Az egyik, hogy túljut-e a cég a mostani „vergődésén” vagy folytatódik a vesszőfutása. A Frances Haugen szivárogtató által fémjelzett 2021. októberi botrány ismét felhívta a figyelmet a Facebook évtizedes ígérete (összeköti az embereket, közösségeket, cégeket, kormányzatokat, és hangot ad mindenkinek), illetve a profitorientált működése közötti alapvető ellentmondásra. Amíg a Facebook reklámokból él és a profit hajszolása lesz a célja, addig az algoritmusok feladata nem fog változni, minél több ideig igyekeznek fenntartani a felhasználók figyelmét, amit a negatív érzelmek felkorbácsolásával lehet a legegyszerűbben elérni. Ebből aztán olyan nem várt(?) mellékhatások adódhatnak a jövőben is, mint a Capitolium ostroma volt 2021 elején. A kérdés az, hogy lehetséges-e megregulázni a Facebookot, mint ahogy a nagy dohánygyárakkal vagy az autógyártókkal tették korábban, hogy a közjót előrébb helyezzék a saját profitjuknál.

A Facebookkal kapcsolatos másik izgalmas kérdés, amire remélhetőleg 2022-ben – legalább részben – választ kapunk, hogy az általuk felvázolt jövőkép, a metaverzum mit is jelent, mennyire életképes, és kell-e valójában a felhasználóiknak? Persze a Zuckerberg által célként kijelölt virtuális valóság felépítése inkább évtizedes projektnek tűnik, de talán 2022-ben már láthatóak lesznek az első csírái.

Ugyancsak a 2022-es év izgalmas, és nem csak technológiai kérdése, hogy jön-e a web 3.0, vagy megmaradunk a már említett, platformok uralta megfigyelési (surveillance) kapitalizmus mellett. Az ingyenes internetszolgáltatások kapcsán ugyanis a 2010-es évek végére egyértelműen az adatokon, a felhasználók szokásainak megfigyelésén és elemzésén alapuló reklámmodell vált dominánssá, ahol a felhasználó maga a termék. Ehhez képest kínálhatna alternatívát a web 3.0, ahol nem nagy platformcégek, hanem decentralizált rendszerek irányítanak, és a felhasználók rendelkezhetnek a saját adataik felett, ahelyett, hogy azzal fizetnének az ingyenes szolgáltatásokért cserébe.

Ha nem startupokban megtestesülő új technológiai trendeket vagy az életünkben meghatározó szerepet játszó, dollár százmilliárdokat érő technológiai cégeket, hanem egyetlen embert kellene mondani, aki hatással lehet az életünkre 2022-ben, akkor Elon Muskra érdemes odafigyelni, aki a 2021-es év embere lett a Time szerint. Musk egymaga megtestesíti az űrkutatást, az autóiparban szemünk előtt zajló forradalmat, miközben egyetlen tweetjével képes érdemben befolyásolni a kriptovaluták árfolyamát. Egy 2021-es év végén kiszivárgó céges levélből tudható azonban, hogy 2022 a világ leggazdagabb emberének sem ígérkezik egyszerűnek, könnyen csődbe mehet űripari vállalkozása, a SpaceX.

Ez persze látszólag kevesek életére lesz közvetlen hatással, ennél jóval meghatározóbb az elektromos autózás és még inkább az autóipar forradalma (ami egyébként a magyar GDP-ben is meghatározó szereppel bír). Az autógyártás és az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló és háttérinfrastruktúra, a beszállítói hálózat együttesen a legnagyobb és legkomplexebb iparág, amit az emberiség valaha létrehozott. A több mint száz éve fejlődő autógyártás soha nem látott krízissel és megújulási kényszerrel néz szembe, amit jól jelez, hogy 2021-ben egy olyan cég tőzsdére lépése adta a legnagyobb sztorit (Rivian), amely bár egyetlen autót sem készített soha, piaci értéke mégis meghaladja a – futószalagon való autógyártást egykor feltaláló – Fordét.

Biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is velünk marad a koronavírus. Sőt, a spanyolnátha számait és hullámait elnézve elképzelhető, hogy hat-nyolc komolyabb (halálos áldozatokkal járó) koronavírus-hullám lehet még a 2020-as évek végéig, mire belesimul a szokásos influenzajárványok sorába, bár én bízom benne, hogy már túl vagyunk a nehezén. A járványnál azonban sokkal érdekesebb az a válasz, amit a gazdasági és társadalmi rendszerek adnak rá, mert a 2022-es technológiai trendeket ezek is meg fogják határozni:

  • a munkavégzés megváltozása, a távmunka legitimmé válása, a személyes fizikai jelenlét helyett online jelenlét elvárása a legtöbb helyzetben, ahol megoldható;
  • az érintésmentes gazdaság, az e-kereskedelem, a quick commerce előretörése (a sűrűn lakott városi területeken az online rendelt termékeket már pár órán belül kiszállítják);
  • a gig economy-ban dolgozók megerősödése, vagyis, hogy a munkavállalók – főleg az USA-ban és Nyugat-Európában – nem fix állásban, hanem vállalkozóként, szabadúszóként dolgoznak, aminek számos árnyoldala van, emiatt felemelik a hangjukat, lásd az Amazon raktári dolgozók vagy az ételfutárok sztrájkjait 2021-ben (például az Instacartnál);
  • a nem várt anomáliák, például az ellátási lánc problémái világszerte (lásd chiphiány);
  • az oktatástechnológia felértékelődése – lásd az unikornis listát;
  • valamint az e-egészségügy és a mérhető én (quantified self) trend felértékelődése, ami idővel elvezethet minket a személyre szabott egészségügyi szolgáltatások és orvoslás felé.

A legvégére hagytam bónuszként a legfontosabb témát: a fenntartható fejlődését. Könnyen lehet, hogy 2022 is a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta. A legtöbben a mindennapokban a helyzet komolysága ellenére egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Nem tudjuk, hogy a technológia képes-e olyan áttörést elérni, ami akár részleges megoldást jelent a globális klímaválságra. Azt tudjuk, hogy elvárásként, reményként létezik a messianisztikus hit, hogy az emberiség majd valamilyen zöld technológiával (például az üvegházhatású gázok kiszívásával a légkörből) Münchausen báróként fogja kihúzni magát abból a helyzetből, amibe saját hibájából került.

Mindez egyelőre a „vaporware” (porhintés) kategóriája, nem valóság – azaz olyan technológiai ígéret, ami a vágyálmokban létezik csupán. Sokkal inkább várható apró technológiai újítások sorától, hogy változtathat a helyzeten, mint amilyen például Bill Gates harmadik világnak szánt toalett innovációja, amely tiszta vizet és energiát gyárt a székletből és a vizeletből. De itt is igaz, ami a fent bemutatott technológiákra is: a technológia önmagában semmit sem ér, semmilyen hatással nincs, csak annak társadalmi beágyazódása, az egyénnel, közösséggel, cégekkel, társadalmakkal, gazdasággal való interakciója képes bármilyen változást előidézni. Ezért is fontos, hogy 2022-ben (is) ésszel használjuk majd a technológiákat magunk körül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járványban elveszett munkahelyek nagy része sosem jön visszaFelgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzép csillagos az ég? Lassan minden tizenötödik fénypont egy műholdA valódi csillagfény egyre inkább háttérbe szorul az égbolton, helyette az internetszolgáltatók szatellitjeiről visszaverődő fényt figyelhetjük.

Tech facebook fintech technológia technológiai cégek tiktok unikornis Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2022. január 18. 11:14 Tech

Két választásunk van a mesterséges intelligenciával: segít nekünk, vagy magunk ellen fordítjuk

Az újabb kutatások szerint az automatizáció központi szerepet tölt be a jövedelmek közti különbségek növekedésében.

Váczi István
2022. január 14. 13:18 Tech, Vállalat

Több mint 13 milliárd forintért vásárolnak fel egy magyar informatikai céget

Az indiai HCL Technologies felvásárolja a magyar Starschemát, amely különféle adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújt, és partnerei között több is megtalálható a világ legnagyobb forgalmú cégei közül.

Pletser Tamás
2022. január 13. 06:57 Tech

Sokat kell még várni az olcsó elektromos autókra

A növekvő nyersanyagárak megakaszthatják az elektromos autók forradalmát, miközben az akkumulátorok gyártásához szükséges értékláncok kiépítése nagyon hosszú folyamat.

Fontos

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.