Az esti felhőtlen égboltot kémlelve gyakran érezhetjük magunkat megtévesztve, a csillagfény helyett ugyanis sokszor csak a műholdakról visszaverődő napfényt látjuk – a jelenség nem új keletű, egy csillagász, Samantha Lawler azonban arra figyelmeztet a ScienceAlert hasábjain, hogy egyre többször fordulhat elő a kiábrándító ráismerés az égen átcikázó műholdakra.
A szakember becslése szerint, hacsak nem történik valamiféle szabályozói beavatkozás, a közeljövőben
minden tizenötödik fénypont az égen egy-egy műholdat jelez majd.
A jelenség leginkább az északi és a déli féltekék ötvenedik szélességi fokát övező térségekben érzékelhető, ehhez egyébként képest Magyarország sem esik távol (viszonyításképp a Lánchíd középpontja az északi szélesség 47,5 fokára esik), de ma már nincs olyan szeglete a Földnek, ahonnan műholdmentes égboltra tekintethetnénk fel.
A műholdak növekvő számát többek között a pandémiának is köszönhetjük, sokuk ugyanis az internetszolgáltatást biztosítja a kevésbé sűrűn lakott helyeken, kiváltképp az Egyesült Államok területén. Történetesen Lawler is ilyen vidéken él, és a szomszédjai közül egyre többen váltottak műholdas internetszolgáltatásra, miután a távmunka és távoktatás miatt kulcsfontosságúvá vált a megbízható, stabil kapcsolat.
Az elmúlt évtized egyik, ha nem a legnagyobb távközlési projektjébe, a műholdak hálózatával biztosított internetszolgáltatásba világszerte számos vállalat vágott bele. A problémával jórészt ők is tisztában vannak, az Elon Musk érdekeltségébe tartozó Starlink például már az indulása óta igyekszik minél kevesebb fényt visszatükröző berendezéseket felküldeni az űrbe, de a legtöbb Starlink műhold ennek ellenére is szabad szemmel látható maradt.
A jelenség nemcsak a hullócsillagokban gyönyörködők örömét rontja el, hanem a csillagászok munkáját is egyre jobban zavarja. A fényszennyezésen túl további jelentős károsanyag-kibocsátással jár a műholdak fellövése, az elhasznált rakétákból és az üzemidejükön túleső műholdakból továbbá űrszemét képződik, amelynek egy része a Földre is visszahullhat, míg a maradék az atmoszféra felsőbb rétegeiben kering. A műholdak sűrűsödése ráadásul az üzembiztonságot is fenyegeti, tavasszal épp a Starlink és egy másik hasonló szolgáltató, a OneWeb berendezései majdnem karamboloztak.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
