Nem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya
A negyven évnél fiatalabb magyarok 75 százaléka rendelkezik saját otthonnal, mondta Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A témában a napokban a K&H Bank publikált kutatási adatokat, amelyek szerint az elmúlt négy év alatt 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya, igaz, ez az információ a 30-59 éves korosztályra vonatkozik.
Miért fontos ez? Magyarországon a lakásbérléssel szemben döntően a saját tulajdonban lévő ingatlanokban élnek az emberek, ami a kelet-európai régió többi országában is jellemző. Tavaly a magyarok 90 százaléka élt saját ingatlanban, míg az uniós átlag e tekintetben 69 százalék. A saját ingatlanok túlsúlya a rendszerváltásig visszavezethető.
Alulnézet: a magántulajdon-fétis mellett sokak csak kényszerből élnek a meglévő, saját ingatlanjukban. Így bár elsőre biztonságot is jelenthet a saját lakás – mert például a lakója nincs kiszolgáltatva a bérbeadónak – sokan rossz minőségű lakásban élnek. Főleg a tehetősebb rétegek örvendhetnek a tulajdonlás előnyeinek.
Tágabb kontextus: a magyar lakáspolitika is a tulajdonszerzést ösztönzi a bérlakásprogramok helyett, az árfelhajtó hatás miatt a döntően rosszabb körülmények között élők találkoznak a lakhatási válsággal, illetve lakhatási szegénységgel. Eközben a magyarországi bérlakásokat jellemzően a magántulajdonosoktól lehet kibérelni piaci viszonyok között.
- Más európai országokban a magántulajdont kizáró rendszerben is kiterjedt bérlakásprogramok működnek. Németországban és Svájcban például a bérlői lakásszövetkezeti modellben elérhető közösségi tulajdonú ingatlanokba költözhetnek többek között az alacsony keresetűek, a diákok és az egyedülálló szülők megfizethető lakbér ellenében.
- Nem biztos, hogy jó befektetés az ingatlanvásárlás, kiváltképp a mostani infláció (és állampapír-hozamok) mellett. Az ingatlanpiacot ráadásul jócskán befolyásolják a kormányzati intézkedések – nem csak Magyarországon, hanem például Kínában is –, ami torz képet alkothat a valódi körülményekről.
Mi várható? A kormány továbbra is kombinálja a lakás- és családpolitikáját, aminek új eleme a csok plusz. A 2024-től igényelhető új otthonteremtési kamattámogatott hitel is a lakásvásárlásban nyújt segítséget a gyermeket tervező pároknak, akik akár rosszabb minőségű, olcsóbb ingatlanok birtoklása mellett is dönthetnek.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
