Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét.
A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, hogy kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot, vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.
A nyáron cikksorozatban mutattuk be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz leginkább közelálló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől. Az ország egyik leggazdagabb embere Jellinek Dániel cégbirodalmából például 27 milliárd forint került át Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köréhez 2019 és 2022 között. Ugyanebben az időszakban egy rejtélyes forrásból szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg megjelent Tiborcz legfontosabb vállalatában, a pénz eredetét pedig a miniszterelnök veje külön kérdésre sem volt hajlandó elárulni.
Az elmúlt négy-öt évben futott fel rendkívül látványosan a Soltút nevű építőipari cég is, amely jelentős részben állami megrendeléseinek köszönhetően öt év alatt közel 50 milliárdos profitot könyvelhetett el. A hatalmas nyereség azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította. A vagyon egy jelentős része olyan cégekbe került, amelyek Mészáros Lőrinc barátjához és üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz köthetőek. Ahhoz a Szíjj Lászlóhoz, akinek a nevét Pesty László filmrendező többször is említette nagy port kavaró interjúiban. Pesty ezekben a Lölő-klánról, zsarolással megszerzett cégekről, szégyenérzet nélküli lopásról, csalásról beszélt.
A két történet látszólag független egymástól valójában azonban több ponton is összeérnek.
Ahogy a korábbi cikkeinkben is jeleztük az osztalékelsőbbségi részvény egy olyan tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a tulajdonosa a többi részvényesnél előbb, vagy nagyobb arányban részesülhet az érintett vállalat profitjából. A gyakorlat önmagában nem ördögtől való, az üzleti életben nagyon sok dolog indokolhatja, hogy egy cég tulajdonosai ne részesedésük arányába osztozzanak a nyereségen, hanem aszimmetrikus módon. Rengeteg hazai vállalat élt is ezzel a lehetőséggel.
A fenti két eset azonban elég jól megmutatja: az osztalékelsőbbségi részvény arra is felhasználható, hogy elrejtse, ki is a tényleges haszonélvezője egy vállalkozás nyereségének.
Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét (nem ritkán a 95-99 százalékát), hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják.
Az ilyen kisrészvényesek pedig gyakorlatilag minden nyilvános adatbázist kikerülhetnek.
Bár a törvény szerint bármilyen érdemi változás történik egy vállalatnál, azt jelezni kell a cégbíróság felé, és fel kell tüntetni a vállalat létesítő okiratában, ám a cégek – különösen, ha új tulajdonosokról van szó – hajlamosak ezt nagyvonalúan kezelni. Sőt, 2021-ben egy vállalat a fővárosi törvényszéken harcolta ki, hogy a cégbíróság felszólítása ellenére se kelljen az alapító okiratában feltüntetnie az akkor belépő új tulajdonosát. A cégben természetesen vannak osztalékelsőbbségi részvények, amelyek (immár bírói jóváhagyással homályban maradó) tulajdonosa vagy tulajdonosai a nyereség 95 százalékát markolhatják fel.
Persze nem csak a cégbíróságon kell elvileg a részvényesekről számot adni: néhány éve a NAV is vezet egy nyilvántartást a tényleges tulajdonosokról. Az adóhatóság számára ráadásul az adatokat a bankok szolgáltatják, így itt nem is a cégek döntenek arról, hogy kiadják-e tulajdonosaikat.
Igen ám, de a jogszabály szerint a nyilvántartásba csak azok kerülnek be, akiknek legalább 25 százalékos részesedése van. Márpedig az osztalékelsőbbségi papíroknak pont az a lényege, hogy ennél kisebb tulajdonaránnyal is be lehet húzni szinte a teljes profitot. A Soltútnál*Egészen pontosan a cég anyavállalatánál az S-Útvonal Zrt-nél. ehhez elég a részvények szűk 15 százalékát birtokolni, míg a Jellinek-Tiborcz sztori kulcsvállalatában a nyereség 99 százalékát kapta az, aki az összesen 500 részvényből mindössze kettőt megszerzett. A tulajdonosa titokban tartása érdekében a fővárosi törvényszékhez forduló vállalatnál pedig az új részvényes épp 24,95 százalékos részesedést szerzett, így
kilétét nem csak a cégbíróság, de a NAV felé sem kellett felfedni.
Ráadásul, ha a részvényeket kinyomtatják, akkor a tulajdonosváltást még könnyebb eltitkolni. Ilyen esetben ugyanis a papírok úgy cserélnek gazdát, hogy a hátoldalán egyszerűen átírják a nevet, aminek így más nyoma sok esetben nincs is*A jogszabály szó szerint úgy fogalmaz, hogy „névre szóló értékpapír esetén azt kell az értékpapírban rögzített jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni, akit az értékpapír jogosultként megjelöl, vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol”. A forgatmány az értékpapírok hátlapján, illetve azokhoz csatolt írás, és előfordulhat, hogy a tulajdonosváltás csak ezen van feltüntetve..
Teljesen egyértelmű tehát, hogy az osztalékelsőbbségi részvényeket egyre szélesebb körben használják a nagy bizniszek tényleges haszonélvezőinek elrejtésére. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy mennyire terjedt el ez a gyakorlat a kormányközeli vállalkozások körében, ezért különböző keresési módszerekkel több száz cég tulajdonosi struktúráját néztük át az elmúlt hetekben*Lapunk kérdésére az Opten készített egy gyűjtést, amelyben 130 osztalékelsőbbségi részvénnyel rendelkező vállalatot azonosítottak. Korábbi tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy ez a lista nem lehet teljes, aminek az a magyarázata, hogy konkrétan erről nem vezet teljes, kereshető adatbázist a cégbíróság sem, így a részvények megléte sok esetben csak az alapító okiratból derül ki. Ezért további több száz olyan vállalat dokumentumait néztük át, amelyeknél esélyesnek láttuk, hogy bocsátottak ki ilyen papírokat.. Ebből pedig az derült ki, hogy mostanra tényleg sok NER-es vállalat használja ezt az eszközt.
Több tucat olyan kormányközeli vállalatot találtunk, amely a közelmúltban bocsátott ki ilyen részvényt, vagy torzította el valamilyen más módon az osztalékfizetését.
A nagy többségüknél a speciális papírok tulajdonosai az osztalék 95-99,99 százalékára tarthatnak igényt, és a részvényeket kinyomtatták, ami, mint láttuk még inkább megkönnyíti a rejtőzködést.
Az érintett cégek jelentős része kisebb vagyonkezelő, de kifejezetten nagy, és ismert vállalatok is vannak közöttük. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.
Jellinek Dániel korábban egy interjúban maga is beszélt róla, hogy 300-400 vállalatot számláló cégbirodalmában előszeretettel használ osztalékelsőbbségi részvényeket. Akkor azt mondta, hogy ennek családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családja tagjai, ám azóta kiderült, hogy ez utóbbi biztosan nem így volt.
A lapunk által megírt történetben több olyan vállalata is szerepelt, amelyek osztalékelsőbbségi részvényekkel folyattak végig milliárdokat egy céghálón, hogy a pénz végül kikerüljön a Jellinek-birodalmon kívülre. Az abban a sztoriban érintett társaságokon kívül azonban még több mint 20 olyan vállalatot találtunk a csoportban, amely kibocsátott ilyen speciális papírokat.
A birodalom központi cége, az Indotek, illetve más, hosszabb ideje működő vagyonkezelők is éltek ezzel a lehetőséggel, de ezeknél transzparensnek tűnik a dolog: az elsőbbségi részvényért, csak kisebb (5 százalékos) részesedés jár az osztalékból, és a papírokat nem is nyomtatták ki.
Néhány éve azonban a cégcsoportban tömegével kezdtek megjelenni az olyan vállalatok, amelyekben nyomdai úton előállított osztalékelsőbbségi részvények vannak, és ezek a kifizetett profit legalább 95, de inkább 99 százalékára jogosítják fel birtokosukat. Sőt olyan társaságok is akadnak, ahol ez az arány 99,999 százalék. Ráadásul számos cégnél a részvénystruktúra rendkívül bonyolult, különböző típusú elsőbbségi részvényekkel. Néha annak ellenére is, hogy a vállalatok egyetlen tulajdonosa, elvileg maga Jellinek Dániel, így pedig semmi értelme nincs differenciálni a részvényekkel, hiszen így is úgy is minden jog és kifizetett osztalék őt illetné meg.
A vállalatok többsége egyébként az érintett az időszakban nem fizetett osztalékot, amelyik azonban mégis, ott milliárdokat értek a speciális részvények. A cégcsoport felépítését látva pedig jövőben bármelyik vállalattal előfordulhat, hogy milliárdos összeg folyik keresztül rajta.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége elsők között bocsátott ki osztalékelsőbbségi részvényt, még 2019-ben ám a Fejér B.Á.L. Zrt., abból a szempontból kilóg a sorból, hogy itt a kezdetektől tudni lehet kihez került a milliárdokat érő papír. A részvényt ugyanis maga Mészáros Lőrinc jegyezte le, jogot szerezve ezzel a kifizetett nyereség felére. Itt tehát szó sem volt titkolózásról, igaz a részvény kibocsátásának indoklása kifejezetten bájosra sikerült. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint ugyanis a felcsúti milliárdos lánya azzal vezette fel a döntést, hogy a
„társaság gazdasági szerepének növekedésére való tekintettel”
kívánják megemelni az alaptőkét. Majd eldöntötték, hogy Mészáros Lőrinc befizet 600 ezer forintot, ami a vállalat előző évi árbevételének nem egész 0,003 százalékát jelentette.
Ez a 600 ezer forintos befizetés azóta nagyjából 7 milliárd forintot hozott Mészárosnak, a jelentős részben állami megbízásokból élő Fejér B.Á.L. ugyanis az elsőbbségi részvény lejegyzése óta több mint 14 milliárdnyi osztalékot fizetett ki.
Szíjj László legfontosabb cége, az ország elsőszámú autópálya építője, a Duna Aszfalt lényegében az első adandó alkalommal megvariálta az osztalékfizetést speciális papírokkal. A cég 2020-ban alakult részvénytársasággá – ami logikusan feltétele, hogy részvényt bocsáthasson ki – és egyből öt különböző osztalékelsőbbségi részvénytípust vezetett be. Tette mindezt annak ellenére, hogy ekkor még csak egyetlen tulajdonosa volt, maga Szíjj László. Az elsőbbségi részvények birtokosa ugyan alig 3 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban, ezért azonban a kifizetett nyereség több mint 45 százalékára tarthat igényt.
Később a Duna Aszfaltban megjelent egy új tulajdonos, és bár kilétét az alapszabályban nem fedték fel, a cég közgyűléseinek jelenléti íveiből kiderül, hogy ki lépett be Szíjj László mellé. Az új részvényes a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő lett, amely történetesen pont az osztalékelsőbbségi részvényeket szerezte meg. A papírokat egy szerződés szerint Szíjj László adta át vagyonkezelésre a Minervának – amelyről korábban is lehetett tudni, hogy hozzá köthető – ám ez nem jelenti azt, hogy ő is a haszonélvezője a részvények után járó pénznek. A bizalmi vagyonkezelő ugyanis egy speciális vállalkozás, ahol a vagyont átadó azt is meghatározhatja, ki legyen annak kedvezményezettje, azaz ki élvezhesse a hasznait. Ezt azonban jellemzően nem árulják el az érintettek. Mindenesetre
a Minerva feltűnése óta a Duna Aszfalt 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki, amiből legalább 4,5 milliárd az elsőbbségi részvények után járt.
Szíjj Lászlót kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna, miért tartotta fontosnak, hogy osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki a Duna Aszfalt Zrt, és ki a haszonélvezője jelenleg ezeknek, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A Bayer Construct sikertörténete nagyon hasonlóan alakult, mint a bevezetőben is említett Soltúté. A két cég azonban nem csak ebben hasonlít: az osztalékelsőbbségi részvények is összekötik őket. A Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlen gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már megközelítette a 60, a nyeresége pedig meghaladta 10 milliárd forintot: mind a kettő durván tizenötszörös növekedés hat év alatt.
Bár a Bayer Construct a kormányközeli építőipari cégek többségével ellentétben elsősorban nem állami megbízásokból, hanem a piacról él, a kiugró növekedésben így is komoly szerepe volt a folyamatosan erősödő NER-es kötődésnek. A csoport az előző években egyre többet üzletelt az állammal és közvetve vagy közvetlenül egyre több állami bevételhez jutott, miközben a cég tulajdonosa, Balázs Attila is egyre gyakrabban tűnt fel kormányközeli körökkel közös bizniszekben.
Miközben pedig a csoportba elkezdtek ömleni az állami már nem is tíz, hanem százmilliárdok, a Bayer Construct Zrt. osztalékának eltérítését is lehetővé tették elsőbbségi részvényekkel. A Soltúthoz hasonlóan itt sem konkrétan ez a vállalat, hanem az anyacége bocsátott ki ilyen speciális papírokat még 2020-ban, természetesen nyomdai úton*A Bayer Construct 75 százalékát birtokló Foreseen Zrt-ben már az alapításakor voltak osztalékelsőbbségi részvények. Ekkor a cég azonban még nem volt tulajdonos a Bayer Construct-ban, annak többségi tulajdonhányadát közvetlenül Balázs Attila birtokolta. A 75 százalékos részesedés 2021-ben került át a Foreseen-hez.. A kifizetett nyereség 50 százalékára jogosító mindössze két darab részvény azóta egy vagyonkezelő céghez került, amelynek részvénystruktúrája egy ideig szintén nem volt egyértelmű. Ennek tisztázására a jegybank szólította fel a vállalatot. Mindenesetre az elérhető adatok szerint a vagyonkezelő egyetlen tulajdonosa jelenleg maga Balázs Attila.
Balázs Attilát az osztalékelsőbbségi részvényt kibocsátó anyacégen keresztül kerestük kérdéseinkkel. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni, hogy miért tette át a Bayer Construct jelentős részét ebbe a vállalatba, és miért tartotta fontosnak, hogy a társaság osztalékelsőbbségi részvényeket bocsásson ki, illetve ki a végső tulajdonosa ezeknek a részvényeknek, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az elmúlt években több milliárd forintos állami támogatást kapó Hell-csoport (pdf) tulajdonosai is úgy döntöttek, hogy nem közvetlenül veszik ki a nyereséget az energiaital-gyártó vállalatból, hanem átfolyatják azt egy elég hosszú céghálón. A társaságot tulajdonló testvérpár annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy korábban 2020-ban vissza kellett hívni a Forbes egyik számát, nehogy szerepelhessen a nevük lap leggazdagabb magyarokat bemutató listáján, pár hónappal később pedig még a megjelenése előtt letiltatták a Magyar Narancs egy cikkének jelentős részét.
A Hell-csoport annyiban különbözik az eddig említett cégektől, hogy itt a vállalatok nem részvénytársaságként, hanem kft-ként működnek, így elsőbbségi részvényeket sem bocsáthatnak ki. Aszimmetrikus osztalékot azonban nem csak zrt-k, hanem kft-k is fizethetnek, és ezt használta ki a Hell is.
Az energiaital-gyártót egészen 2021 őszéig közvetlenül a testvérpár birtokolták, az ezt követő hónapokban azonban erősen megkavarták a cégstruktúrát. A vállalat teljes egészében egy holdingcéghez került. Ebben a vállalatban ugyan már több tulajdonos van, de úgy intézték, hogy a kifizetett nyereség 99,99 százaléka egy olyan társasághoz kerüljön, amely mindössze 2 százalékos részesedéssel rendelkezik a holdingcégben. Innen hasonló módon folyik tovább a pénz szintén 99,99 százaléka. A céghálóban összesen hat vállalat szerepel, a végén pedig az eredeti tulajdonosok állnak, ám így a Hell-nyereség nagy részét több ponton is el lehet téríteni.
Az érintett cégeket megkerestük, kíváncsiak lettünk volna, miért tartották szükségesnek ezt a struktúrát, de kérdéseinkre nem reagáltak.
Jól látható tehát, hogy az elmúlt néhány esztendőben tényleg nagyon megszaporodtak az olyan esetek, amikor az osztalékot speciális részvényekkel, vagy egyéb módon próbálják meg elrejteni, vagy esetenként eltéríteni közismerten kormányközeli cégek tulajdonosai. Ugyan egyáltalán nem törvényszerű, hogy az összes ilyen vállalatban máshoz kerültek a vagyonokat érő részvények, sőt, esetenként igazolhatóan nem történt ilyen egyelőre, ám ahogy a korábbi példák is mutatták, erre bármikor, szinte nyom nélkül sor kerülhet. Ezzel pedig a legnagyobb NER-es vállalatok kifizetett profitjának útja is homályba kerül.
Pénz
Fontos