A magyar választóknak is ismerősen csengő ígéretekkel fordulnak rá a kampányhajrára a lengyel pártok
A magyar választóknak is ismerős választási ígéretekkel kampányolnak a lengyel pártok az október közepi parlamenti választások előtt, viszont az erőviszonyok egészen máshogy alakulhatnak, mint Magyarországon.
Mi történt? Az elmúlt hetekben sok olyan új választási ígérettel fordultak rá a lengyel pártok az október 15-i választások előtti hajrára, amik az előző évek választási kampányaiból a magyar választóknak is ismerősek lehetnek.
Előzmények: Lengyelországot 2015 óta a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt vezeti, amely 2015 után 2019-ben is megnyerte a választásokat.
2007 és 2015 között a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) kormányzott.
Felülnézet: A 2023-as választásokon a jelenlegi kormánypárttal három nagyobb blokk áll szemben, és várhatóan nagyon fontos tényező lesz a kormánypárttal és az ellenzékkel is szemben álló szélsőjobboldali párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció.
A legerősebb kihívó a Polgári Platform és négy kisebb párt szövetsége, a Polgári Koalíció.
Két kisebb támogatottságú kihívó a két jobboldali pártból álló Harmadik Út koalíció, valamint a különféle civil szervezeteket, baloldali és zöld pártokat tömörítő Baloldal.
Számokban: a Politico közvélemény-kutatási adatokat aggregáló oldala alapján szeptember elején a PiS támogatottsága 38 százalékos volt, a Polgári Platformé 31, a Harmadik Úté 9, a Baloldalé 8, a Konföderációé pedig 11.
Alulnézet: a lengyel választások nemcsak tematikában vagy abban hasonlítanak a magyar választásokra, hogy a kormánypárt népszavazással kötötte össze a parlamenti választásokat, az ígéretek között is vannak nagyon hasonlóak.
A PO példáulazt ígéri, hogy kivizsgálja, ki profitált abból a kormányban, hogy „250 ezer ázsiai és afrikai migránst” hívott be az országba.
Ahogy azt is, hogy „a választások másnapján” megszerzi az EU-s pénzeket, amiket a kormánypárt miatt blokkol az Európai Bizottság.
A női jelölteket előre toló Baloldal a négynapos (35 órás) munkahét ígéretével kampányol.
A kormánypárt pedig azt az itthoni ellenzék által propagált ígéretet („igazi rezsicsökkentés”) vette elő, hogy állami támogatást fog adni a panelházak felújítására.
De a PiS az itthon a választások előtt a kormány által gyorsan lezavart iskolai laptoposztó programot is megígérte, ha megnyeri a választásokat.
Igen, de: nagy különbség, hogy a háború egyáltalán nem osztja meg a lengyel pártokat, ugyanis mindenki határozattan oroszellenes álláspontot képvisel.
Mi várható? Jelenleg a három ellenzéki blokk támogatottsága együtt meghaladja a PiS-ét.
De könnyen előfordulhat, hogy a győztes blokk csak a Konföderációval tudna kormányt alakítani, ahogy azt például a Politico vagy a Válasz Online részletesebb cikkei is levezetik.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.