Álláspontja többszöri módosítása után döntött úgy a kormány, hogy 1460 milliárd forintnyi uniós hitelt venne fel
Álláspontja többszöri megváltoztatása után a magyar kormány úgy döntött, hogy jelentős összegű, kedvező feltételű uniós hitelért folyamodik az EU-hoz.
- A 3,9 milliárd eurónyi (1460 milliárd forintnyi) hitelkérelmet csütörtökön nyújtja be a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) keretében – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Nyári Egyetemen, írja a Portfolio.
Felülnézet: az Európai Unió 2020-ban, a járvány idején hozta létre a helyreállítási alapot, amely Magyarország esetében 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő részből, és egy legfeljebb 9,7 milliárd eurós, kedvezményes hitelrészből áll össze.
- A vissza nem térítendő támogatáshoz kellene teljesítenie a kormánynak a jogállamisági eljárás keretében meghatározott 21 feltételt, az úgynevezett szupermérföldkövet, de ennek a pénznek a sorsa egyelőre bizonytalan.
Előzmények: a hitellel kapcsolatban ellentmondásos volt a magyar kormány kommunikációja, Orbán Viktor 2020-ban még “II. Soros-tervként” hivatkozott rá, és a kimaradás mellett érvelt, de még abban az évben változott az álláspontja, és a hitel felvételét javasolta.
- Az is sokszor változott meg, hogy mennyi hitelt venne fel a kormány: idén márciusban még 6,6 milliárd euróról volt szó, ez júliusra 4,8 milliárdra, most pedig 3,9 milliárdra csökkent.
- Ennek az oka, hogy az előző terv szerint tervezett 14 beruházásból egy nagyobbat lehúztak a listáról a Portfolio értesülése szerint (azt nem tudni, melyiket).
Miért fontos ez? Az idei és a jövő évi költségvetés alakulását is bizonytalanná teszi, hogy a globálisan romló pénzügyi feltételek miatt megugrottak a magyar állam kamatkiadásai. Emiatt eddig főleg a lakossági forrásokat igyekezett a kormány a magyar állampapírok felé terelni, de az EU-s hitellel ennél jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatna pénzhez.
Mire használják a pénzt? Navracsics szerint főleg az energetikai infrastruktúrához, energiahatékonysági pályázatokhoz, illetve a zöldátállás témakörében lévő projektekre költenék majd.
- Nyáron a kormány előzetes vázlatot küldött a terveiről, de a Szabad Európa értesülései szerint ezek közül sok nem felelt meg az Európai Bizottság elvárásainak.
- A pénzből 2026 végéig kell megvalósulnia a projekteknek. Navracsics konkrét időpontot nem mondott arról, hogy mikor érkezhet meg, csak annyit, hogy “további egyeztetésekre lesz szükség Brüsszellel”.
Igen, de: a miniszter szerint “vitakérdés a tárgyalások során”, hogy a jogállamisági feltételek teljesülése a hitel lehívására is vonatkozik-e. A Szabad Európa bizottsági forrásai szerint ugyanakkor ezek a feltételek a hitel lehívására is biztosan vonatkoznak.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
