Álláspontja többszöri módosítása után döntött úgy a kormány, hogy 1460 milliárd forintnyi uniós hitelt venne fel
Álláspontja többszöri megváltoztatása után a magyar kormány úgy döntött, hogy jelentős összegű, kedvező feltételű uniós hitelért folyamodik az EU-hoz.
- A 3,9 milliárd eurónyi (1460 milliárd forintnyi) hitelkérelmet csütörtökön nyújtja be a kormány az EU helyreállítási alapjának (RRF) keretében – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Semmelweis Nyári Egyetemen, írja a Portfolio.
Felülnézet: az Európai Unió 2020-ban, a járvány idején hozta létre a helyreállítási alapot, amely Magyarország esetében 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő részből, és egy legfeljebb 9,7 milliárd eurós, kedvezményes hitelrészből áll össze.
- A vissza nem térítendő támogatáshoz kellene teljesítenie a kormánynak a jogállamisági eljárás keretében meghatározott 21 feltételt, az úgynevezett szupermérföldkövet, de ennek a pénznek a sorsa egyelőre bizonytalan.
Előzmények: a hitellel kapcsolatban ellentmondásos volt a magyar kormány kommunikációja, Orbán Viktor 2020-ban még “II. Soros-tervként” hivatkozott rá, és a kimaradás mellett érvelt, de még abban az évben változott az álláspontja, és a hitel felvételét javasolta.
- Az is sokszor változott meg, hogy mennyi hitelt venne fel a kormány: idén márciusban még 6,6 milliárd euróról volt szó, ez júliusra 4,8 milliárdra, most pedig 3,9 milliárdra csökkent.
- Ennek az oka, hogy az előző terv szerint tervezett 14 beruházásból egy nagyobbat lehúztak a listáról a Portfolio értesülése szerint (azt nem tudni, melyiket).
Miért fontos ez? Az idei és a jövő évi költségvetés alakulását is bizonytalanná teszi, hogy a globálisan romló pénzügyi feltételek miatt megugrottak a magyar állam kamatkiadásai. Emiatt eddig főleg a lakossági forrásokat igyekezett a kormány a magyar állampapírok felé terelni, de az EU-s hitellel ennél jóval kedvezőbb feltételek mellett juthatna pénzhez.
Mire használják a pénzt? Navracsics szerint főleg az energetikai infrastruktúrához, energiahatékonysági pályázatokhoz, illetve a zöldátállás témakörében lévő projektekre költenék majd.
- Nyáron a kormány előzetes vázlatot küldött a terveiről, de a Szabad Európa értesülései szerint ezek közül sok nem felelt meg az Európai Bizottság elvárásainak.
- A pénzből 2026 végéig kell megvalósulnia a projekteknek. Navracsics konkrét időpontot nem mondott arról, hogy mikor érkezhet meg, csak annyit, hogy “további egyeztetésekre lesz szükség Brüsszellel”.
Igen, de: a miniszter szerint “vitakérdés a tárgyalások során”, hogy a jogállamisági feltételek teljesülése a hitel lehívására is vonatkozik-e. A Szabad Európa bizottsági forrásai szerint ugyanakkor ezek a feltételek a hitel lehívására is biztosan vonatkoznak.
Közélet
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
