Nyíregyházára jön a világ kilencedik legnagyobb akkugyártója
Hivatalosan is bejelentette a Sunwoda, hogy Magyarországon építi fel új akkumulátorgyárát, méghozzá Nyíregyházán.
A bejelentés különösen annak fényében érdekes, hogy amikor májusban megszellőztette a Világgazdaság, hogy Magyarország lehet a gyár új üzemének helyszíne, a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium mélyeket hallgatott, amikor erről kérdezték. (Ez nem meglepő, figyelembe véve, hogy ez idő tájt folyamatos tüntetések voltak például a debreceni akkugyár kapcsán is.)
A beruházás részletei
- A kínai Sunwoda a világ kilencedik legnagyobb akkugyártó cége.
- A cég közleménye szerint a gyára 100 százalékban megújuló energiával működik majd, az energiaellátás zöldenergia előállításával és zöldáram vásárlásával valósul meg, a vízfelhasználást pedig 90 százalékban tisztított szennyvízből tervezik megoldani.
- Az építkezés jövőre indul, és a tervek szerint 2025 legvégén kezdődik el a termelés.
- A gyár az ígéretek szerint a legközelebbi lakott területtől másfél kilométeres távolságra lesz.
Az 1997-ben alapított vállalat eleinte jobbára mobiltelefonokban használatos akkumulátorokat gyártott, az elektromos autókba szánt energiatárolókkal 2008-ban kezdett el foglalkozni, és azóta többek között a Renault-Nissannak, a Volkswagennek és a Volvónak is szállítja a termékeit.
Felülnézet: Magyarországon a világ vezető akkumulátorgyártó cégei szinte egymásnak adják a kilincset, egymás után jelentik be az újabb és újabb üzemeket – a tempó olyan vad, hogy két év alatt több beruházást jelentettek be, mint az elmúlt tíz évben, a keleti nyitás politikája alatt összesen.
Igen, de: a Távol-Keletről érkező gyárak alacsony hozzáadott értéket képviselnek, a kutatás-fejlesztési központokat például nem hozzák Magyarországra, itt csak gyártósorok létesülnek, ráadásul az üzemek jelentős része a beszállítói láncba sem vesz fel magyar cégeket.
Alulnézet: az akkugyárak megépülését komoly társadalmi ellenszél kíséri, sok esetben ugyanis a lakosság megkérdezése nélkül indulnak el a beruházások. A transzparencia hiánya, illetve a politikusok sokszor ellentmondásos nyilatkozatai miatt a lakosság bizalmatlan. Visszatérő aggodalom, hogy a gyárak megépülése veszélyeztetheti a lakók egészségét és a természetes környezetet.
Tech
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Fontos
Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni
Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
