Az okos lányt igyekszik utánozni a kormány, kivezetés helyett csak felezgeti az extraprofit adókat
A kormány ismét módosította az extraprofit adókról szóló rendeleteket, ezúttal leginkább a Mol és a Magyarországon termelő-fejlesztő gyógyszercégek az érintettek.
Számokban:
A kőolajtermék-előállító, azaz praktikusan a Mol Nyrt. az árbevétele alapján fizet különadót, az újdonság ezúttal az, hogy ennek 2024-es mértéke 1 százalék lesz, szemben az addig érvényes 2,8 százalékkal.
A gyógyszercégek a bevételük alapján sávosan fizetnek adót, ennek mértéke jelenleg 1, 3 és 8 százalék, jövőre pedig a fele, 0,5, 1,5 és 4 százalék lesz. Újdonság, hogy ez az adó csökkenthető a Magyarországon végzett beruházásokkal és k+f tevékenységgel, legfeljebb 50 százalékig.
Ugyancsak beruházással és k+f tevékenységgel lehet 50 százalékig csökkenteni a másik, 40 százalékosra emelt gyógyszeres adót, amit a cégek a tb-támogatott termékek bevétele után fizetnek.
A bányajáradékot az eddigi fix kulcs helyett sávos rendszerűvé alakították át.
A légitársaságok extra befizetéseinek szabályait rendelet helyett már korábban külön törvénybe helyezték ki, ennek két-két, egyaránt sávos adókulcsa van, a mostani változás az Izrael területére repülő utasok után fizetett adót az alacsonyabb kulcsokhoz rendeli.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint a Magyarországon termelő, de exportra is gyártó gyógyszercégek nemzetközi versenyhátránya csökken az adók mérséklésével. A kőolajtermék előállításra kivetett adó csökkentése pedig talán azt jelzi, hogy annak kivezetését nem egyszerre, hanem fokozatosan képzelik el.
A kormány nem először nyúl hozzá váratlanul a rendeletekhez, a módosítások és a jövőbeni kivezetések részben az Európai Bizottságnak tett korábbi vállalásokat is takarják, amelyek az uniós pénzekhez való hozzáféréshez is szükségesek. Kicsit azt próbálja megoldani tehát, mint az okos lány a mesében, teljesíti is az extraprofit adók kivezetésére vonatkozó vállalását, de meg is tartja azokat a költségvetési bevételek érdekében.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.