Pénteken renkdívül ülésen, a tanév utolsó tanítási napjának délutánján tárgyalja a parlament az úgynevezett státusztörvényt. A civil és szakmai szervezetek, a nagy pedagógus-szakszervezetek elutasítják a feltehetően az országgyűlésben jövő héten szavazásra bocsátandó törvényszöveget, ugyanis az az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást, így ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. Általában is növeli a fenntartói jogköröket, az iskolák, tantestületek és tanárok jogköreit pedig szűkíti, még úgy is, hogy az eredeti tervezethez képest néhány kisebb kérdésben engedett a kormány az egyeztetések során. Pénteken és feltehetően jövő héten tüntetések várhatók.

Ebben az éles helyzetben, országos sztrájkok, engedetlénségi akciók, tanárkirúgások, diáktüntetések és könnygázügyek után, a rendkívüli ülés idején és a törvény várható megszavazása előtti napokban érdemes újra végigtekinteni azon az alapkérdésen, hogy miért is akcióznak a tanárok, diákok, miért nem fogadják el a státusztörvényt, és milyen strukturális problémák feszítik a magyar oktatásügyet?

Vissza az alapkérdéshez: a bér

A pedagógusok sztrájkja és a polgári engedetlenségbe torkolló fellépéseik kiinduló követelése az azonnali 45 százalékos általános bérfejlesztés volt. Bár a kormány újra és újra elismerte különböző formákban azt, hogy a pedagógusbéreket emelni kell, ezt egyrészt az EU-s pénzek beérkezéséhez kötötte, másrészt a lényegi emelést a következő évekre elhúzta, így először azt hangoztatta, hogy 2028-ra, majd azt, hogy 2025-re érheti el a teljes állásban foglalkozattott pedagósugok bruttó átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát. 

Azt, hogy a pedagógusbéreket a kormány hogyan zárta ki a gazdasági fejlődéssel járó általános béremelkedésekből, korábban részletesen bemutattuk tanárok történetein keresztül – miután 2015-ben a bérszámítást elválasztották a mininálbértől, egyrészt a bérek emelkedése, másrészt az infláció lényegében pár év alatt felzabálta a pedagógusbéreket. 

Ezzel a tanárok bérhelyzete lecsúszott a magyar, de ugyanúgy a térségi és európai bérlétrán éppúgy, mint a fejlett országok között. 

Erre szokás a kormány részéről megjegyezni, hogy a bérek önmagukban nem összevethetők, mert a bért valójában az határozza meg, hogy mit tudunk venni rajta – csakhogy ezt figyelembe véve sem lesz sokkal jobb a helyzet. A lentebbi grafikonokon vásárlóerő-paritáson is kiszámoltuk a tanárok bérét.

Az OECD adatbázisában 29 fejlett országra érhető el adat arról, hogy a tanárok fizetése hogyan alakult 2020-ban amerikai dollárban számolt vásárlóerő-paritáson. Ebben is Magyarország az utolsó az általános iskolai alsó- és felső tagozat esetében. Az OECD átlagtól pedig elképesztő messze van Magyarország, de a helyi árakat figyelembe véve a cseh tanárfizetések harmadával érnek többet.

Így áll elő az a helyzet, hogy a magyar oktatás teljesítménye, működése, lényegében a tanárok vállát nyomja, vagyis tulajdonképpen a rendszer záloga jelenleg a tanárok túlterhelése. Ezt mutatja az alábbi ábra is, amelyen az látható, hogy egy PISA-szövegértési pont “pedagógusi költsége” mennyire alacsony Magyarországon.

Kényszerpálya

A státusztörvény-tervezetből ehhez képest meglehetősen alacsony szintű és nem általános bérfejlesztés olvasható ki, ráadásul a feltétele ugyanúgy az EU-források érkezése. Ugyanakkor a teljesen új munkaügyi szabályozás miatt ehhez a – tulajdonképpen feltételes – béremeléshez is a jelenleginél kedvezőtlenebb munkajogi helyzet és munkakörülmények társulnak, miközben a tanárok általános túlterheltségét nem enyhíti az új szabályozás – más kérdés, hogy a pedagógushiány miatt strukturális reformok nélkül nem is nagyon tudja.

A státusztörvény a bérek megállapításában az eddigieknél nagyobb mozgásteret adna a fenntartónak és szélesebb bérsávokat állapít meg: a minimálisad adható bérek kis mértékben növekednek, a maximálisan adható bérek nagyobb mértékben, ez ugyanakkor függ attól, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre.

• Amíg egy gyakornok garantált illetménye eddig bruttó 391 ezer forint volt, addig ugyanez a törvény szerint 400 ezer lenne. 
• A Ped.I./II. kategória garantált illetménye szintén 391 ezer forint, ez felmegy 410 ezer, illetve 430 ezer forintra a második kategória esetében. Ebből kifolyólag az azonos besoroláson belül kétszeres bérkülönbség is előállhat, akár egy tankerületben vagy tantestületen belül is. 
• Az osztályfőnöknek járó pótlék példája is látványos: amíg eddig főiskolai diplomával mintegy 18-54 ezer forint, egyetemivel mintegy 23-61 ezer forint közötti összeg volt, addig ez most általános felmegy 24-64 ezer forintra. 
• A fenntartók a munkaidő megszervezésében-csoportosításában is az eddigieknél szélesebb jogosítványokat kaptak, a napi maximum munkaidőnek, a heti rendelkezésre állásnak egyáltalán nincs felső határa az új tervezet szerint. 

Ráadásul a tanár átvezényelhetővé válik járáson belül, amennyiben nincs kisgyereke, és ehhez nem szükséges a beleegyezése.

Ahogy a Civil Közoktatási Fórum szóvivője, Ercse Kriszta az ATV-nek fogalmazott a törvény valódi céljáról, vagyis a pedagógushiány kezeléséről: “A kormány a még pályán lévő pedagógusokkal akarja elvitetni az összes terhet és felelősséget”.

Mindebből következik az iskolák pedagógiai és munkaszervezési autonómiájának csökkentése is: elvileg azért csorbítja a kormányzat általános szinten az iskolák autonómiáját – elveszi a pedagógiai program, szmsz és házirend megszavazásának jogát a tantestülettől –, hogy adott esetben a tankerület képes legyen diverzifikálni az körzetének pedagógiai kínálatát. Ez újabb lépés a központi irányítás felé, amely megint csak elvesz a tanároktól lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a szakmai életükbe.   

Mindeközben az üres álláshelyek száma növekszik a szektorban, és nem látszik, hol állhat meg.

Mivel a pedagógus-korfa idősödő, az utánpótlás pedig – elsősorban a lemorzsolódás miatt, legutóbb épp nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya – nem elegendő, a tanárhiányra sem látszik megoldás. 

A szaktanárhiányról árulkodik viszont egy korább felmérés: 2021 elején 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt kérdeztek meg a betöltetlen tanári pozíciókról. Ez régióra és általános, valamint középfokú képzésre reprezentatív mintát adott. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tanárok sokkal jobb fizetést kapnak a határon túlA román tanárok másfélszer jobban élnek, mint a magyarok, de a szerbiai tanárok is tehetősebbek a magyaroknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!"Interjú Horn Dániellel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet közoktatás pedagógus sztrájk tanár bérek Olvasson tovább a kategóriában