Pénteken renkdívül ülésen, a tanév utolsó tanítási napjának délutánján tárgyalja a parlament az úgynevezett státusztörvényt. A civil és szakmai szervezetek, a nagy pedagógus-szakszervezetek elutasítják a feltehetően az országgyűlésben jövő héten szavazásra bocsátandó törvényszöveget, ugyanis az az állami oktatási-köznevelési szektorban dolgozóktól elveszi a közalkalmazotti státuszt, az egyházi és magánszektorban dolgozó, eddig a munka törvénykönyve alapján alkalmazott tanárokra pedig kiterjeszti az egységes új jogállást, így ez az új alkalmazási forma mindkét eddig formánál szigorúbb feltételeket rögzít a munkavállalók szempontjából, ezért írtuk róla, hogy ha bevezetik, minden tanárnak ront a helyzetén, de nem ugyanannyival. Általában is növeli a fenntartói jogköröket, az iskolák, tantestületek és tanárok jogköreit pedig szűkíti, még úgy is, hogy az eredeti tervezethez képest néhány kisebb kérdésben engedett a kormány az egyeztetések során. Pénteken és feltehetően jövő héten tüntetések várhatók.
Ebben az éles helyzetben, országos sztrájkok, engedetlénségi akciók, tanárkirúgások, diáktüntetések és könnygázügyek után, a rendkívüli ülés idején és a törvény várható megszavazása előtti napokban érdemes újra végigtekinteni azon az alapkérdésen, hogy miért is akcióznak a tanárok, diákok, miért nem fogadják el a státusztörvényt, és milyen strukturális problémák feszítik a magyar oktatásügyet?
Vissza az alapkérdéshez: a bér
A pedagógusok sztrájkja és a polgári engedetlenségbe torkolló fellépéseik kiinduló követelése az azonnali 45 százalékos általános bérfejlesztés volt. Bár a kormány újra és újra elismerte különböző formákban azt, hogy a pedagógusbéreket emelni kell, ezt egyrészt az EU-s pénzek beérkezéséhez kötötte, másrészt a lényegi emelést a következő évekre elhúzta, így először azt hangoztatta, hogy 2028-ra, majd azt, hogy 2025-re érheti el a teljes állásban foglalkozattott pedagósugok bruttó átlagbére a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Azt, hogy a pedagógusbéreket a kormány hogyan zárta ki a gazdasági fejlődéssel járó általános béremelkedésekből, korábban részletesen bemutattuk tanárok történetein keresztül – miután 2015-ben a bérszámítást elválasztották a mininálbértől, egyrészt a bérek emelkedése, másrészt az infláció lényegében pár év alatt felzabálta a pedagógusbéreket.
Ezzel a tanárok bérhelyzete lecsúszott a magyar, de ugyanúgy a térségi és európai bérlétrán éppúgy, mint a fejlett országok között.
Erre szokás a kormány részéről megjegyezni, hogy a bérek önmagukban nem összevethetők, mert a bért valójában az határozza meg, hogy mit tudunk venni rajta – csakhogy ezt figyelembe véve sem lesz sokkal jobb a helyzet. A lentebbi grafikonokon vásárlóerő-paritáson is kiszámoltuk a tanárok bérét.
Az OECD adatbázisában 29 fejlett országra érhető el adat arról, hogy a tanárok fizetése hogyan alakult 2020-ban amerikai dollárban számolt vásárlóerő-paritáson. Ebben is Magyarország az utolsó az általános iskolai alsó- és felső tagozat esetében. Az OECD átlagtól pedig elképesztő messze van Magyarország, de a helyi árakat figyelembe véve a cseh tanárfizetések harmadával érnek többet.
Így áll elő az a helyzet, hogy a magyar oktatás teljesítménye, működése, lényegében a tanárok vállát nyomja, vagyis tulajdonképpen a rendszer záloga jelenleg a tanárok túlterhelése. Ezt mutatja az alábbi ábra is, amelyen az látható, hogy egy PISA-szövegértési pont “pedagógusi költsége” mennyire alacsony Magyarországon.
Kényszerpálya
A státusztörvény-tervezetből ehhez képest meglehetősen alacsony szintű és nem általános bérfejlesztés olvasható ki, ráadásul a feltétele ugyanúgy az EU-források érkezése. Ugyanakkor a teljesen új munkaügyi szabályozás miatt ehhez a – tulajdonképpen feltételes – béremeléshez is a jelenleginél kedvezőtlenebb munkajogi helyzet és munkakörülmények társulnak, miközben a tanárok általános túlterheltségét nem enyhíti az új szabályozás – más kérdés, hogy a pedagógushiány miatt strukturális reformok nélkül nem is nagyon tudja.
A státusztörvény a bérek megállapításában az eddigieknél nagyobb mozgásteret adna a fenntartónak és szélesebb bérsávokat állapít meg: a minimálisad adható bérek kis mértékben növekednek, a maximálisan adható bérek nagyobb mértékben, ez ugyanakkor függ attól, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre.
- Amíg egy gyakornok garantált illetménye eddig bruttó 391 ezer forint volt, addig ugyanez a törvény szerint 400 ezer lenne.
- A Ped.I./II. kategória garantált illetménye szintén 391 ezer forint, ez felmegy 410 ezer, illetve 430 ezer forintra a második kategória esetében. Ebből kifolyólag az azonos besoroláson belül kétszeres bérkülönbség is előállhat, akár egy tankerületben vagy tantestületen belül is.
- Az osztályfőnöknek járó pótlék példája is látványos: amíg eddig főiskolai diplomával mintegy 18-54 ezer forint, egyetemivel mintegy 23-61 ezer forint közötti összeg volt, addig ez most általános felmegy 24-64 ezer forintra.
- A fenntartók a munkaidő megszervezésében-csoportosításában is az eddigieknél szélesebb jogosítványokat kaptak, a napi maximum munkaidőnek, a heti rendelkezésre állásnak egyáltalán nincs felső határa az új tervezet szerint.
Ráadásul a tanár átvezényelhetővé válik járáson belül, amennyiben nincs kisgyereke, és ehhez nem szükséges a beleegyezése.
Ahogy a Civil Közoktatási Fórum szóvivője, Ercse Kriszta az ATV-nek fogalmazott a törvény valódi céljáról, vagyis a pedagógushiány kezeléséről: “A kormány a még pályán lévő pedagógusokkal akarja elvitetni az összes terhet és felelősséget”.
Mindebből következik az iskolák pedagógiai és munkaszervezési autonómiájának csökkentése is: elvileg azért csorbítja a kormányzat általános szinten az iskolák autonómiáját – elveszi a pedagógiai program, szmsz és házirend megszavazásának jogát a tantestülettől –, hogy adott esetben a tankerület képes legyen diverzifikálni az körzetének pedagógiai kínálatát. Ez újabb lépés a központi irányítás felé, amely megint csak elvesz a tanároktól lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a szakmai életükbe.
Mindeközben az üres álláshelyek száma növekszik a szektorban, és nem látszik, hol állhat meg.
Mivel a pedagógus-korfa idősödő, az utánpótlás pedig – elsősorban a lemorzsolódás miatt, legutóbb épp nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők aránya – nem elegendő, a tanárhiányra sem látszik megoldás.
A szaktanárhiányról árulkodik viszont egy korább felmérés: 2021 elején 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt kérdeztek meg a betöltetlen tanári pozíciókról. Ez régióra és általános, valamint középfokú képzésre reprezentatív mintát adott. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.
Mostantól 25 év
Az elmúlt 20 évben a magyar oktatást leíró különböző mutatókból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a rendszert a 2010-ben indított reformcsomag úgy forgatta fel, hogy a negatív spirált egyáltalán nem törte meg, sőt minden jel szerint jelentősen erősített rajta. A diákok eredményeinek romlása, a szegregációs hatás növekedése mellett az utóbbi pár évben a szakértők már a rendszer összeomlásáról beszélnek. A rendszer középpontjában pedig a tanár, ezen keresztül a pedagógus szakma helyzete áll.
Ahogy azt Horn Dániel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója a G7-nek mondta korábban: “Rövidtávon biztosan nem képzelhető el a magyar oktatás problémáinak megoldása, és a rövid táv a társadalmi ellátórendszerekben 10-20 év. Ha megújítjuk a tanárképzést és javítjuk a munkakörülményeket, akkor 25 év múlva elkezd változni a rendszer. Ennél rövidebb távon nincs megoldás. Hiába veszünk át elemeket más országokból, mikro szinten akár működhetnek is, de a rendszeren nem változtatnak. Maga a humán tőke hiányzik a rendszerből, és ennek pótlásával lehet csak kezdeni a reformálását.”
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
