Bár a közéletben csak éleződött a kormány és a pedagógus szakszervezetek szembenállása a pedagógusbérekkel és a közoktatás helyzetével kapcsolatban, nem zuhant be tavalyhoz képest a pedagógus képzésekre jelentkezők száma, sőt, több a jelentkező, mint tavaly és tavalyelőtt. De ez nem jelenti azt, hogy nincs baj a tanárképzésben: a nagy arányú lemorzsolódás, a korai pályaelhagyás, valamint a tanárkar idősödő korfája miatt hosszú távon így sem jön ki az utánpótlás, a szaktanárhiány pedig már most is jelentős.
Több a jelentkező
Különböző számok keringtek az elmúlt időszakban a sajtóban arról, hogy hányan jelentkeztek tanárnak idén: osztatlan tanárképzésre például összesen 3357-en, ami egyébként még így is meghaladja a tavalyi számot. Igaz, idén mintegy 26 ezer fővel többen jelentkeztek a felsőoktatásba tavalyhoz képest, a nagyjából 126 ezer jelentkezőnél utoljára 2011-ben volt több.
Számos kérdést vetődik fel évről évre az ilyen számokkal, a tanárképzés adataival kapcsolatban: hogyan alakul a pálya népszerűsége a fiatalok körében? Hányan végzik el a képzéseket? És miért van mégis állandó tanárhiány? Nézzük őket sorban!
A jelentkezők és felvettek számát a felvi.hu képzésterületenkénti adatsoraiból gyűjtöttük ki az elmúlt tíz évre az alábbi grafikonhoz. A felvi.hu nem részletezi, hogy pontosan mely szakokat számolja a pedagógusképzés területéhez, de nyilvánvalóan az óvodapedagógusokat, tanítókat is beleveszi, és benne van mindenféle képzéstípus.*A keresztféléves induló képzéseket az adott évhez adtuk, vagyis nem tanévenként összesítettünk. Így egy tízéves egységes adatsoron láthatjuk a változásokat, trendeket.
Látható, hogy idén többen jelentkeztek a pedagógusképzések valamelyikére, mint tavaly: a 18 845 jelentkező majdnem eléri a 2019-es adatot. Úgy tűnik, a 2020-2022 közötti alacsony szintről elmozdult a jelentkezőszám, és visszatért a 2017-2019-es szintre. Nincs jelentős eltérés a valamely pedagógus szakot első helyen jelölők arányában sem, ez az adat is jelentősen több, mint a tavalyi.
Azt mondhatjuk tízéves időtávban, hogy az első években nőtt a jelentkezők száma, utána évekig stagnált vagy csökkent, de ez idén megfordult, és jelentősen megugrott. Tehát az idei számok alapján nem állítható, hogy drasztikusan fogyatkozna a pedagógusképzésre jelentkezők száma.
Értelemszerűen minél többen jelentkeznek első helyen, nemcsak annál több hallgatót tudnak felvenni az intézmények, de annál jobban is szelektálhatnak. 2020-ban, amikor a legkevesebb jelentkező volt, az első helyen tanárszakot megjelölők 76 százalékát felvették – ebben az évben csak 7569 főt –, míg 2016-ban ugyanez az arány 63 százalék volt.
Hogyan alakul a tanári pálya népszerűsége?
Ezt azon mérhetjük le, ha a pedagógusképzés területére jelentkezők számát az összes felsőoktatásba jelentkező fiatal számához hasonlítjuk. Ha az arányt nézzük, kiküszöböljük a teljes jelentkezőszám hullámzásait. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2023-as adat így is növekedést mutat az elmúlt pár évhez képest, vagyis idén arányaiban is többen jelentkeztek pedagógusképzésre, mint az elmúlt három évben, de az arány azért elmarad a 2012 és 2019 közöttiektől.
A különböző képzéstípusok népszerűségének változására a Közgazdaságtudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kiadványában találunk információt a 2013 és 2021 közötti évekre. Látványos, hogy ebben az időszakban a tanári mesterképzés hogyan veszítette el súlyát, ahogy évről évre kevesebben jelentkeztek rá arányosan.
Végzők és pályakezdők – miért van tanárhiány?
Erre a kérdésre nincs pontos adatsorunk, de korábbi adatokból kiolvasható, hogy például a 2018/2019-es tanévben 8026-en fejeztek be sikeresen pedagógusképzést, és ebből 6039-en léptek be a pályára, hasonlóan a 2017/2018-as tanévhez.
Így néz ki, ha a grafikonra feltesszük a korábbi számokat a végzettekről.
A képzés megkezdésétől a diplomaszerzésig az Oktatási Hivatal felmérése szerint 23-28 százalékos a lemorzsolódás. És utána következik az a kérdés, hogy a diplomával megkezdi-e a munkát a pedagógus.
Egy korábbi adatigénylésre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölt adatokat a pályakezdő pedagógusok számáról: ez a 2020/2021-es tanévben 2095 fő volt, vagyis a 2018/2019-es tanévben végzettek számának mintegy harmada.
Ugyanakkor tény, hogy ezekben az adatokban az is megmutatkozhat – és pontosan erre hivatkozott a kormány is -, hogy megnőtt az oktatásban az óraadók aránya, a teljes állásban foglalkoztatottaké pedig csökkent. Ami lehetséges, bár nehéz elképzelni, hogy ekkora mértékű csökkenésért egymagában felelne ez a változás.
Ehhez jön a sok pályaelhagyó: a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél még alacsonyabb ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott pedagógusként.
A szakszervezetek számításai szerint évi 2-3 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. A folyamatot a szakma „elöregedése“ is hajtja. A pedagógustársadalom korfája a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint 2008 és 2018 között az idősebbek felé tolódott el: az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan viszont a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.
Az állami oktatási szektorban számon tartott betöltetlen álláshelyek száma is kilőtt az elmúlt években, ciklikusan egyre magasabbak a számok.
A szaktanárhiányról árulkodik egy korábbi, a T-Tudok Zrt. által készített felmérés: 2021 elején 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt kérdeztek meg a betöltetlen tanári pozíciókról. Ez régióra és általános, valamint középfokú képzésre reprezentatív mintát adott. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.
A tanári korfa adottságai és a fenti lemorzsolódás- és pályaelhagyás-arányok alapján hiába jelentkeztek valamivel többen idén tanárnak, a tanárhiány sokkal inkább strukturális problémákból következik, és idővel az egyre több nyugdíjba vonuló tanárral csak intenzívebb lesz.
Így természetesen a főállású pedagógusok száma is csökken, bár a 2022-es adat valamivel kedvezőbb, mint a 2021-es mélypont. A 2019/2020-as tanévben 20 éves mélyponton volt ez a szám 149 773 fővel, de a 2020/2021-es tanévre tovább csökkent 146 730 főre. 2016-ban még 154 201, 2014-ben 153 142 főállású pedagógust tartott nyilván a Köznevelési Információs Rendszer. Öt év alatt tehát durván 7500-zal csökkent a pedagógusok száma.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
