Ha lemegyünk ezer méter mélyre, akkor öt 50-60 °C-os vizet találunk, ha pedig kétezer méter mélyre, akkor 100-120 °C-osat. Ez a víz kiválóan alkalmas fűtésre
– mondta el a G7 podcastban Kerekes Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató-főmunkatársa.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Magyarországnak jó adottságai vannak a termálvizek terén, ezek azonban sokkal inkább fűtésre, mint áramtermelésre alkalmasak. Hazánkban ennek köszönhetően nemzetközi szinten is jelentősnek mondható a geotermikus energia mezőgazdasági, fűtési és balneológiai hasznosítása. A jelenleginél, ami az országos primerenergia-felhasználás fél százalékát sem éri el, sokkal nagyobb potenciál van azonban ebben, melynek kihasználását az energiaköltségek emelkedése méginkább fontossá tette.
A fő kihívást azt jelenti, hogy a magyarországi lakások nem igazán jól szigeteltek, elavultak a fűtési rendszerek. Emiatt a távfűtésben 90-100 °C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség – ezért csak kevés helyen van olyan meleg termálvíz, ami közvetlenül hasznosítható. Vannak szerencsés esetek: Győrben, Miskolcon, Szegeden és Mosonmagyaróváron kellően magas hőfokú víz van, és ezért azt a távfűtésben is tudják hasznosítani.
Nem lenne azonban szükség ilyen meleg vízre, ha a házak le lennének szigetelve. Ennek a fő kihívása, hogy nem elég a házak, lakások egy részét átalakítani – ha csak néhány olyan épület is marad, ahol nem történik meg a korszerűsítés, nem lehet a fűtési rendszer vízhőmérsékletét csökkenteni.
Szegeden egy új projekt keretében, 20 kutat fúrva magas hőmérsékletű források segítségével jelenleg fut egy projekt a távfűtés geotermikus energiára átállítására. Kerekes Lajos szerint ez azért jó példa, mert rávilágít, hogy így
a városi távhőigények körülbelül felét lehet kiváltani geotermikus energiával
Nehéz azonban azt megmondani, hogy egy adott országban a geotermikus energia mekkora potenciállal bír. Az MIT kutatói szerint a ma elterjedtnél fejlettebb, még nem piacérett EGS technológia segítségével az Egyesült Államokban a teljes éves energiafelhasználás akár többezerszeresére rúgó geotermikus készletetek is elérhetőek lennének– mondta el a REKK szakértője.
A szakmai konzenzus szerint a ma Magyarországon ismert és alkalmazott technológiákkal, beleértve ebbe a talajhőt hasznosító hőszivattyúkat, a használt termálvíz visszasajtolásával évi mintegy száz PJ energiamennyiséget lehetne felhasználni úgy hogy, ez hosszú távon fenntartható legyen.
Ez a mennyiség elegendő arra, hogy az éves magyar energiafelhasználásnak a tíz százalékát, a fűtési célú energiafelhasználás negyedét-ötödét termálvizek segítségével elégítsük ki
– mutatott rá Kerekes Lajos.
Ez azonban egy igen hosszú távú fejlesztési lehetőség, amit érdemes az energiahatékonysági fejlesztésekkel összekötni. Kaposváron összehangolt fejlesztésekkel közel másfél évtized alatt sikerült a távhőhálózatra kapcsolt épületek fajlagos energiaigényét felére csökkenteni, és további egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy egy biomassza fűtőmű megépülhessen.
A hazai távhőrendszer fejlesztése fő kihívása a kedvezőtlen szabályozás. Egyrészt 2011-től kivezették a finanszírozhatatlanná válókapcsolt távhő- és villamosenergiatarfiarendszert, aminek hatására korábban rengeteg gázmotor került telepítésre, másrészt hatósági áras lett a távhőtermelés.
A gázmotorok által hővel kapcsoltan megtermelt áramot kedvező áron vette át a hazai villamosenergia-rendszer, ami tulajdonképpen egy keresztfinanszírozást biztosított a távhőtermelésnek. Ennek kivezetését követően forráshiányossá vált, és folyamatosan támogatásra szorult a szektor. A távhőtermelői árakat emellett az energiahivatal évente állapítja meg, ami miatt a megújuló távhőtermelői projektek finanszírozása nagyban ellehetetlenül, hiszen nem lehet a hitel időtávjában a bevételekkel megbízhatóan számolni.
A távhőszolgáltatók jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a szektort érintő forráselvonás miatt még az uniós támogatásokhoz az önrészt is általában csak állami forrásból tudták biztosítani. Így hiába lenne pénzügyileg megtérülő, gazdaságos és környezetileg is előnyös, a potenciális geotermikus távhőprojektek csak kis része tud Magyarországon megvalósulni.
A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy:
- mennyire versenyképesek a távhőárak;
- hogyan lehet az új és meglévő ingatlanokkal bővíteni a távhőszolgáltatást;
- hogyan tudják más országokban a geotermikus távhő projekteket ösztönözni;
- milyen technológiai kihívások és újdonságok vannak;
- hogyan lehet akár néhány középület fűtésére is hasznosítani hőszivattyúkkal korábban nem hasznosított, de a környezetnél kissé melegebb elfolyó vizeket.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
