Ha lemegyünk ezer méter mélyre, akkor öt 50-60 °C-os vizet találunk, ha pedig kétezer méter mélyre, akkor 100-120 °C-osat. Ez a víz kiválóan alkalmas fűtésre
– mondta el a G7 podcastban Kerekes Lajos, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató-főmunkatársa.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Magyarországnak jó adottságai vannak a termálvizek terén, ezek azonban sokkal inkább fűtésre, mint áramtermelésre alkalmasak. Hazánkban ennek köszönhetően nemzetközi szinten is jelentősnek mondható a geotermikus energia mezőgazdasági, fűtési és balneológiai hasznosítása. A jelenleginél, ami az országos primerenergia-felhasználás fél százalékát sem éri el, sokkal nagyobb potenciál van azonban ebben, melynek kihasználását az energiaköltségek emelkedése méginkább fontossá tette.
A fő kihívást azt jelenti, hogy a magyarországi lakások nem igazán jól szigeteltek, elavultak a fűtési rendszerek. Emiatt a távfűtésben 90-100 °C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség – ezért csak kevés helyen van olyan meleg termálvíz, ami közvetlenül hasznosítható. Vannak szerencsés esetek: Győrben, Miskolcon, Szegeden és Mosonmagyaróváron kellően magas hőfokú víz van, és ezért azt a távfűtésben is tudják hasznosítani.
Nem lenne azonban szükség ilyen meleg vízre, ha a házak le lennének szigetelve. Ennek a fő kihívása, hogy nem elég a házak, lakások egy részét átalakítani – ha csak néhány olyan épület is marad, ahol nem történik meg a korszerűsítés, nem lehet a fűtési rendszer vízhőmérsékletét csökkenteni.
Szegeden egy új projekt keretében, 20 kutat fúrva magas hőmérsékletű források segítségével jelenleg fut egy projekt a távfűtés geotermikus energiára átállítására. Kerekes Lajos szerint ez azért jó példa, mert rávilágít, hogy így
a városi távhőigények körülbelül felét lehet kiváltani geotermikus energiával
Nehéz azonban azt megmondani, hogy egy adott országban a geotermikus energia mekkora potenciállal bír. Az MIT kutatói szerint a ma elterjedtnél fejlettebb, még nem piacérett EGS technológia segítségével az Egyesült Államokban a teljes éves energiafelhasználás akár többezerszeresére rúgó geotermikus készletetek is elérhetőek lennének– mondta el a REKK szakértője.
A szakmai konzenzus szerint a ma Magyarországon ismert és alkalmazott technológiákkal, beleértve ebbe a talajhőt hasznosító hőszivattyúkat, a használt termálvíz visszasajtolásával évi mintegy száz PJ energiamennyiséget lehetne felhasználni úgy hogy, ez hosszú távon fenntartható legyen.
Ez a mennyiség elegendő arra, hogy az éves magyar energiafelhasználásnak a tíz százalékát, a fűtési célú energiafelhasználás negyedét-ötödét termálvizek segítségével elégítsük ki
– mutatott rá Kerekes Lajos.
Ez azonban egy igen hosszú távú fejlesztési lehetőség, amit érdemes az energiahatékonysági fejlesztésekkel összekötni. Kaposváron összehangolt fejlesztésekkel közel másfél évtized alatt sikerült a távhőhálózatra kapcsolt épületek fajlagos energiaigényét felére csökkenteni, és további egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy egy biomassza fűtőmű megépülhessen.
A hazai távhőrendszer fejlesztése fő kihívása a kedvezőtlen szabályozás. Egyrészt 2011-től kivezették a finanszírozhatatlanná válókapcsolt távhő- és villamosenergiatarfiarendszert, aminek hatására korábban rengeteg gázmotor került telepítésre, másrészt hatósági áras lett a távhőtermelés.
A gázmotorok által hővel kapcsoltan megtermelt áramot kedvező áron vette át a hazai villamosenergia-rendszer, ami tulajdonképpen egy keresztfinanszírozást biztosított a távhőtermelésnek. Ennek kivezetését követően forráshiányossá vált, és folyamatosan támogatásra szorult a szektor. A távhőtermelői árakat emellett az energiahivatal évente állapítja meg, ami miatt a megújuló távhőtermelői projektek finanszírozása nagyban ellehetetlenül, hiszen nem lehet a hitel időtávjában a bevételekkel megbízhatóan számolni.
A távhőszolgáltatók jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a szektort érintő forráselvonás miatt még az uniós támogatásokhoz az önrészt is általában csak állami forrásból tudták biztosítani. Így hiába lenne pénzügyileg megtérülő, gazdaságos és környezetileg is előnyös, a potenciális geotermikus távhőprojektek csak kis része tud Magyarországon megvalósulni.
A beszélgetésben ezen kívül szóba került, hogy:
- mennyire versenyképesek a távhőárak;
- hogyan lehet az új és meglévő ingatlanokkal bővíteni a távhőszolgáltatást;
- hogyan tudják más országokban a geotermikus távhő projekteket ösztönözni;
- milyen technológiai kihívások és újdonságok vannak;
- hogyan lehet akár néhány középület fűtésére is hasznosítani hőszivattyúkkal korábban nem hasznosított, de a környezetnél kissé melegebb elfolyó vizeket.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
