Az élelmiszer-infláció mérséklésére kitalált online állami árfigyelő rendszer alapvető élelmiszerek napi árát hasonlítja majd össze, de mivel adatközlési kötelezettség a Gazdasági Versenyhivatal felé csak egy bizonyos bevételhatár fölött keletkezik, a vásárlók azoknak a boltoknak az árait látják majd, amelyek között egyébként is éles a verseny.
Hogyan fog működni az állami árfigyelő rendszer? A hétfő esti közlönyben közzétett részletszabályok szerint július 1-től az előző üzleti évet több mint 100 milliárd forint nettó árbevétellel záró kereskedőknek naponta kell feltölteniük hatvanféle élelmiszer árát. A közeli szavatossághatár miatti akciós árakat nem lehet napi árként feltölteni.
Még nincs részletes lista a listázott termékekről, de a kormány eddig
hozta példának.
Ellentmondás: A 100 milliárdos árbevételhatár miatt az olyan nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok, mint az Aldi, a Lidl, a Spar vagy a Penny beleesnek a kategóriába, ahogy természetesen az Auchan vagy a Tesco is.
Azonban az olyan, jellemzően franschise rendszerben működő – főként magyar tulajdonban lévő – láncoknak, mint a CBA, a Coop vagy a Reál nem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettségük, ahogy értelemszerűen a kisboltoknak sem.
Bár a szabályok szerint elvileg önkéntes alapon ezek is szolgáltathatnak adatot, nem valószínű, hogy ezt meg fogják tenni, tehát az ilyen boltok árait egyáltalán nem fogja látni a nagy állami ármonitorrendszer.
Kommentár: A G7 több élelmiszercsoport kiskereskedelmi árát saját rendszerben három éve rögzíti és monitorozza minden hónapban, ezekből az adatokból számoljuk saját metodológiával a hazai élelmiszer-inflációt – ami történelmi emelkedés után februártól mérséklődni kezdett, de még így is 36 százalékos.
Ezen tapasztalatok alapján azt mondhatjuk: az árfigyelő rendszer a piacnak éppen abban a részében akarja növelni az árversenyt, ahol az a legélesebb. Az alapvető élelmiszerek esetében ráadásul nagyon gyorsan reagálnak a szereplők egymásra, így ritkán vannak jelentős különbségek.
Az viszont továbbra is rejtve maradhat, hogy van-e jelentős különbség a nagy nemzetközi és a magyar láncok, illetve a kisboltok árai között.
Egy másik csodafegyver: Szintén a nyáron indul el a kormány másik inflációcsökkentő intézkedése, a nagy élelmiszerláncoknak előírt kötelező akciózás. Erről ágazati szereplőkkel folytatott beszélgetések alapján azt írtuk korábban: könnyen visszafelé sülhet el, gyors áremelésre sarkallhatja a kereskedőket, ami rövid távon inflációnövelő hatással bírna.
Nagykép: A magyar infláció 10 százalékponttal jár Közép-Európa előtt, és vezeti az EU-s inflációs rangsort 25,2 százalékkal. (A ma megjelent 24 százalékos áprilisi adatot még nem lehet európai kontextusba tenni, de jó eséllyel továbbra is a legmagasabb lesz.) Az unió fejlettebb országaiban áprilisra egy számjegyűre mérséklődött a pénzromlás üteme, ennek bekövetkeztét Orbán Viktor idén decemberre prognosztizálta még tavaly ősszel.
Egy érdekes friss adat: Az Eurostat szerint a zsiradékok magyar inflációja a sapkázott étolajárakkal együtt is a legnagyobb lett az EU-ban, megelőzve a dán, a belga és a francia adatot, valamint mintegy 10 százalékponttal az uniós átlagot is.
Közélet
Fontos