Újabb részletek derültek ki szerdán a még egyeztetés alatt álló kötelező bolti akciózással kapcsolatban: a 2021-ben 500 millió forintot meghaladó árbevételű élelmiszerboltokat érinti a szabályozás június elsejétől kezdve négy hónapon keresztül, amikor majd heti váltásban húsz akcióköteles termékkategória egy-egy árucikkét kell tíz százalékos kedvezménnyel árusítaniuk a megelőző harminc napban szabott legalacsonyabb árhoz képest.
A lépés jelentősége több szempontból is megkérdőjelezhető. Egyrészt az érintett szakágazatban*4711: Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem működő nagyságrendileg tízezer érintett vállalat átlagos nettó árbevétele 386 millió forint volt 2020-ban – frissebb adat még nem érhető el a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, de érdemi változás nem történhetett, mivel 2021-ben mindössze 2,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2020-hoz képest. Az előírások tehát leginkább a nagy üzletláncokra vonatkoznak majd, míg a nagy számú kisebb kereskedő jórészt mentesül alóluk.
Másrészt a tíz százalékos engedmény viszonylag alacsony, például az Aldi mostani akciós újságában mindössze egyetlen termékre vonatkozik ekkora mértékű árleszállítás, a többi kedvezmény mértéke mind magasabb. A kormány továbbá az ársapkák bevezetésével már jóval nagyobb árcsökkentésekre is rákényszerítette a kereskedőket, a most tervezett szabályozás e tekintetben is viszonylag visszafogottnak tűnik.
A szabályozás a nagyobb üzletek számára többletadminisztrációt, a kisebb boltokban pedig forgalomcsökkenést eredményezhet, mondta el Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a 24.hu podcastjában. Az utóbbi körbe tartozó szereplők ráadásul duplán is rosszul járnak az ágazatot az elmúlt másfél évben ért állami beavatkozásokkal, hiába szeretné őket jobb helyzetbe hozni a kormány: a szóban forgó akciókkal a vásárlókat a kisebb, zömmel magyar tulajdonú boltból még inkább elcsábíthatják a nagyobb láncok áruházai, miközben az ársapka miatti veszteségeket is nehezebben tudják más termékeken behozni a multikhoz képest.
A nagyobb boltok ugyanakkor további adminisztratív terhekkel és újabb potenciális hatósági ellenőrzésekkel szembesülhetnek, így még inkább megkeserítheti a cégek életét a kormány. Erről kedden francia, német, magyar és osztrák vállalatok képviselői panaszkodtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága előtt – egy kiskereskedelmi lánc vezetője például épp az élelmiszer-árstop hatósági ellenőrzését ítélte mértékét vesztettnek a Népszava beszámolója szerint. A gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a jogbiztonsággal kapcsolatos fokozódó elégedetlenséget a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrafelmérése is jelzi.
Az akciók kötelezővé tétele mindenesetre egy újabb rendhagyó piaci beavatkozás a kormány részéről,
leárazásokba ugyanis jellemzően akkor kezd egy áruház, ha a felesleges készleteitől minél hamarabb kíván megszabadulni.
A tavaly megemelkedett infláció sok kereskedőt késztetett árleszállításra, de piaci folyamatok révén: az Egyesült Államokban például több áruház 2022. eleji keresleti előrejelzését írta felül az áremelkedés miatti fogyasztáscsökkenés év közben. A megrendeléseiket azonban nem tudták ehhez mérten visszafogni, így a második negyedévben már 57,4 helyett 63,7 napig tartott átlagosan, amire a készletezett termékeket értékesíteni tudták. Sok kiskereskedő emiatt akciókba kezdett, és egy idő után még azokat a versenytársaikat is leértékelésekre késztették – a kedvezményekre vágyó vásárlókon keresztül -, akik készletei a csökkenő kereslet ellenére is megfelelő szinten maradtak.
Az engedmények ugyanis amellett, hogy mérséklik a vállalatok profitját, megváltoztathatják a fogyasztói igényeket is, az akciókhoz szokott vásárlók egyre inkább elvárják a különleges ajánlatokat az üzletekben. Ám a leértékelésekkel egyúttal meg is nehezíthetik a termékek valódi árának követését a rafináltabb kereskedők, vagyis azokkal a vásárlók sem járnak jól minden esetben.
A kötelező akció is elsülhet így, mivel a megelőző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell a kedvezményes árat szabni, a kisebb haszonnal értékesített termékeknél ez áremelésre ösztönözheti a kereskedőket, amiből aztán az akció keretében visszaengedhetnek. Mindemellett akiknek a diszkontáruházakba, szuper- és hipermarketbe való eljutás gondot jelent, nem részesülnek az előírt engedményekből, sok rászoruló kimaradhat tehát a kedvezményezettek közül.
Vállalat
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
