Megsarcolja az orosz állam azokat a cégeket, akik ki akarnak vonulni az országból
Egy a közelmúltban életbe lépett szabály szerint minden olyan nyugati vállalatnak, amely el akarja adni oroszországi érdekeltségét, be kell fizetnie a tranzakció értékének tíz százalékát az orosz költségvetésbe – írta meg a Financial Times.
Eddig a cégek választhattak, hogy önkéntesen befizetik az ügylet értékének tizedét a büdzsébe, vagy elfogadják, hogy az egész összeghez akár csak évekkel később jutnak hozzá. A bizonytalanság miatt számos vállalat választotta az előbbi verziót, még azzal a reputációs kockázattal együtt is, hogy rájuk lehetett fogni: önkéntesen finanszírozzák az Ukrajna ellen hadat viselő orosz államot.
Az új szabály értelmében a választási lehetőség megszűnik: mindenképpen be kell fizetni az eladásból befolyt bevétel tizedét, amit egy a lapnak nyilatkozó tanácsadó kisajátításnak minősített.
A döntés több száz olyan nyugati vállalatot érint, amely a kivonulást fontolgatja Oroszországból, de még nem tette ezt meg. Egy a lap által idézett felmérés szerint a háború kitörésekor 1400 külföldi tulajdonú vállalatnak volt legalább 5 millió dollár bevétele Oroszországban, és ezek közül csak 206 adta el ottani érdekeltségét.
A többiek egy része nem is akar kivonulni, de akadnak olyanok is, amelyek szeretnének, de nem tudnak keresztülvergődni ennek a bürokratikus folyamatán. A Financial Times névtelen forrása szerint körülbelül kétezer vállalat vár az orosz állam jóváhagyására a kivonulásához, ám az ezzel foglalkozó bizottság mindössze
havi háromszor ülésezik, és egyszerre mindössze hét ügyet tekint át.
Az első, a tíz százalékos szabály alá eső kivonuló a norvég Wenaas volt – legalábbis ez az eset került elsőként nyilvánosságra -, amely az orosz Sistemának adta el a szállodáit. A vállalat februári bejelentése szerint az ügylet értéke 203 millió euró lehet, „beleértve az Orosz Föderáció költségvetését illető hozzájárulást”.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
