Dől az állami pénz az orosz vállalatokba, hogy ki tudják váltani a külföldi termékeket

Hiába a háború miatti gazdasági visszaesés Oroszországban, a vállalatok beruházási aktivitása fokozódott 2022-ben. A nyersanyagok kivitele révén annyi tőke áramlott az országba, hogy a cégek önerőből vagy állami támogatásból tavaly is képesek voltak befektetni, igaz, jórészt a külföldi termékek kiváltására vagy új ellátási láncok kiépítésére kellett költeniük a szankciók miatt, derül ki a Bloomberg cikkéből.

A beruházások 6 százalékos tavalyi növekedése tehát a vállalati szféra alkalmazkodásának köszönhető, a lendület fenntarthatósága azonban kérdéses. A magánvállalatok beruházásai várhatóan mérséklődnek majd az orosz termékek nyugati behozatalára vonatkozó tiltások és a nyereségesség csökkenése miatt, nyilatkozta az amerikai lapnak egy moszkvai elemző. A kormány és az állami vállalatok beruházásai ugyanakkor még akár tovább fokozódhatnak, így összességében a befektetések mérsékelt visszaesése várható az idei évben.

A tavalyi rendhagyó trendet állami hitelek és támogatások is serkentették, a szankciók okozta hiányok, illetve a nyugati márkák kivonulását követő űr betöltésére továbbá új cégek is létrejöttek: a Bloomberg például akkumulátor-, hidrogén-peroxid-, hidraulika- és gyógyszergyárak létesüléséről számol be, amelyek mind a korábbi import helyettesítését szolgálják.

Gigantikus összeg volt erre elkülönítve.

– mondta a lapnak a korábbi importtermékek belföldi gyártásra vállalkozó cégek részére biztosított kormányzati támogatásokról egy orosz üzletasszony.

Az új értékesítési csatornák kialakítására is sok pénzt fordítottak az orosz cégek, a Gazprom például megduplázta tavaly a beruházási kiadásait, és az export kelet felé történő átirányítása idén sem fog kevesebb pénzt felemészteni. Az olajvállalatok szintén kénytelenek voltak a szállítási infrastruktúrára, például tartályhajókra költeni.

Jellemzők továbbá a szankciók révén az országban elérhetetlenné váló külföldi technológia kiváltására irányuló beruházások is. Az egyik legnagyobb acélipari vállalat például olyan informatikai fejlesztésekbe kezd idén, amelyeket más fémipari szereplők is használhatnak majd, és az állam is igyekszik hitelek révén ambicionálni a hasonló törekvéseket.

Hosszabb távon az önellátás következtében az indokoltnál drágább és rosszabb minőségű termékek terjedhetnek el az orosz piacon, a legtöbb cég beruházásait ugyanis inkább a túlélés, semmint a fejlődés igénye motiválja. Egyelőre mindenesetre viszonylag bőséges forrás áll a befektetők rendelkezésére, egy állami program keretében példálul a kis- és középvállalkozások összesen 4,3 milliárd dollárnyi kedvezményes hitelt igényelhetnek.