Az ország több pontján, egészen pontosan 7 járásban haladja meg a bölcsödébe beíratott gyerekek száma a férőhelyekét, több tucat járásban pedig 95 százalék fölötti a kihasználtság. Ez ugyanakkor jelentős javulás az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor 7 járásban egyáltalán nem volt bölcsőde, 25 járásban pedig meghaladta a száz százalékot a kihasználtság. A bölcsődei férőhelyek bővítése az elmúlt években kiemelt célja volt a kormánynak, sok milliárd forintnyi központi vagy EU-s forrás ment el rá – az eredmények elmaradnak a várttól. 

Keservesen lassú bővülés – és egy jó trükk

A kormány bölcsődeprogramjának teljes körű értékelését most nem végezzük el, de a Központi Statisztikai Hivatal bölcsődei férőhelyekről szóló friss adatösszefoglalója alapján érdemes néhány tényt és trendet rögzíteni. 

Az EU-tagállamok többségével ellentétben a magyar kormány GDP-százalékos szociális védelmi költései alacsonyak és egyre kevésbé is vállal szociális felelősséget: 2019-ben mindösszesen ez 16,4 százalék volt, a 2021-es előzetes adatok szerint pedig 17,3 százalék, miközben 2003 és 2013 között ez végig 20 százalék fölött járt. Viszont a működő bölcsődei férőhelyek száma emelkedett az elmúlt években.

2017-től minden évben több volt a férőhely, mint az előző évben, és ezek a számok egyúttal mindig a 2000 utáni csúcsot is jelentettek. 

2022-ben a bölcsődei férőhelyek száma már átlépte az 55 ezret. Ez durván ötezerrel több, mint a 2020-as, tízezerrel, mint a 2017-es, és húszezerrel, mint 2011-es adat. 

Mindehhez hozzátartozik, hogy 2016-ról 2017-re azért ugrott meg több ezerrel a férőhelyszám, mert a családi napköziket – amelyek valójában nem intézmények, hanem kis létszámú otthoni csoportok – átcsoportosították a bölcsődei ellátáshoz. Így ezzel az átnevezéssel mintegy 6 ezerrel megnövelték a hivatalos bölcsődei férőhelyszámot. Az is tény, hogy 2017-től a magán fenntartású bölcsődék is nagyot lendítettek a férőhelyszámon.

Még mindig durván 50 ezer kisgyerek lakóhelyén nincs bölcsőde

Értelemszerűen hasonló ritmusban emelkedik a bölcsődés gyermekek száma is, ami azt jelenti, hogy noha a népességfogyás miatt a kisgyeremekek száma és aránya hosszabb távon csökken, maga a bölcsődei ellátás egyre több kisgyereket ér el. Persze messze nem az összeset, ugyanis 2022-ben például 93 ezer kétévest tartottak nyilván, és “csak” bő 55 ezer bölcsiférőhelyet.

A beiratott gyerekek száma 2022-re megugrott ugyan, és először haladta meg az 50 ezret, 2017 és 2021 között az inkább stagnált – nem sikerült az évenkénti növekedés. 

2022-ben a kétévesek 31 százaléka részesült bölcsődei ellátásban, ami 3-4 százalékos növekedés az előző évekhez képest. 

Ugyanakkor 2017 óta minden évben csökkent azoknak a 3 év alatti kisgyermekeknek a száma, akik lakóhelyükön nem férnek hozzá semmilyen napközbeni ellátáshoz. Viszont 2022-ben ez még mindig durván 50 ezer kisgyermeket jelent, a gyerekek 18 százalékát érinti.

Sokkal több minibölcsőde 

Nézzük, mit tudhatunk még a bővítés részleteiről: az intézmények száma növekszik, már több mint 2250 bölcsőde működik az országban. 2017-hez képest a legnagyobb növekedést az úgynevezett minibölcsödék produkálták, 50-ről 334-re ment fel a számuk. 

Ezek 2017-ben pár száz férőhelyet biztosítottak, míg 2022-re már 2778-at. 

Ezzel együtt a gyerekek túlnyomó többsége, több mint 45 ezer, hagyományos bölcsödébe jár. Jelentős a családi bölcsődék aránya is 7188 férőhellyel. 

A bölcsődék legtöbb típusában az önkormányzati fenntartás a meghatározó, 2017 óta az arányuk nem csökkent, sőt inkább nőtt.

Bár a köznevelés más szintjein az egyház fontos szereplőként van jelen, 2022-ben összesen csak 26 egyházi fenntartású hagyományos bölcsőde működött. Lényegesen több alapítványi, 49. Mindkét típus aránya elenyésző a 851 önkormányzati intézményhez képest. 

A kis létszámú és kevés csoporttal, kevés gondozóval működő minibölcsődék számának és arányának jelentős növekedéséből is szinte teljesen az önkormányzatok vették ki a részüket. Csak a családi bölcsődék között vannak többségben az alapítványi fenntartású intézmények. Az ezret is meghaladó családi bölcsődéből 813 alapítványi, és 111 egyházi.

Nagy területi eltérés 

A bölcsődék kihasználtsága elég nagy szórást mutat területi alapon: 2017 óta egyértelműen csökkent az intézmények zsúfoltsága, tehát javult a bölcsődei ellátás országos lefedettsége. Már nincs olyan járás, ahol ne lenne egyáltalán bölcsőde.

2017-ben még 25 olyan járás volt, ahol a bölcsődék kihasználtsága 100 százalék fölött volt,  tehát több gyereket irattak be, mint ahány férőhely volt. 2019-ben például 3698 gyereket utasítottak el férőhelyhiány miatt az országban.

2022-re ilyen túlzsúfolt járásból már csak 7 van. Ugyanakkor még így is sok, több tucat olyan járás van, ahol a kihasználtság 95 százalék fölötti. Az alábbi térképen azok a járások láthatók kétféle kék színnel, amelyekben 95 és 110 százalék között van a bölcsődék kihasználtsága.

A jelenleg is túlzsúfolt intézményeket Közép- és Kelet-Magyarországon találjuk: például érintett az egymás mellett található mezőcsáti, balmazújvárosi és hajdúböszörményi járás. Ezek mindegyikében több a bölcsibe járó, mint a férőhely. 

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű bölcsődés gyermekek aránya országosan csökkent 2017 és 2022 között, 2,3 százalékról 1,6 százalékra. Öt évvel ezelőtt Északkelet-Magyarországon 4 járásban volt a hátrányos helyzetűek aránya 40 százalék fölött, 2022-re ez már csak az edelényi és gönci járásban van így. 

Nagy pénz, kis bővülés, alacsony ráta

A férőhelybővítő programot és pályázatokat 2018-ban hirdette meg a kormány, évente pár milliárd forintos központi költségvetési forrásokból. Ennél lényegesen nagyobb összegeket irányított át erre a célra EU-s forrásokból a kormány: a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban ez mintegy 100 milliárd forint lehetett, a következőben, 2021-2027 között pedig elvileg ennél is több lehet, legalábbis a kormány szándéka szerint.

Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv részeként 2019-ben még olyanokat mondott, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás, és mintegy 21 ezer új férőhelyet hoznak majd létre 3 év alatt, ezzel elérik a 70 ezer férőhelyet. Más nyilatkozatokban 60 ezer férőhelyről beszéltek kormányzati szereplők.

Akárhogy is, a fenti adatok szerint ezektől a céloktól egyelőre messze járunk. Az elmúlt 3 évben a kormány 5162, az elmúlt 5 évben pedig 8 895 működő bölcsődei férőhelyet teremtett.

A bölcsődei férőhelyek bővítése nemcsak azért fontos a kormánynak, mert az ilyen családvédelmi intézkedések régóta a kampányüzeneteik centrumában vannak. Azért is, mert a kiterjedt és minőségi bölcsődei ellátás kéz a kézben jár a kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci helyzetének és foglalkoztatottságának javulásával. A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pedig a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez.

Ugyanezért vezették be 2014-ben a gyed extrát, ami azt tette lehetővé, hogy gyorsabban és könnyebben visszatérjenek a nők a munkaerőpiacra, ugyanis a keretei között úgy mehettek vissza fél év után dolgozni, hogy nem estek el a gyermekgondozási támogatástól. Más kérdés, hogy mivel ugyanezt az apák is igényelhették, faramuci módon az ország több pontján éppen a nők járhattak rosszul az intézkedéssel. 

Mindenesetre a munka melletti támogatás igénybevételéhez biztosan kell egy munka, a munka elvégzéséhez pedig bölcsődei férőhely, sőt olyan színvonalú bölcsődei szolgáltatás, amit nemcsak végszükségből vagy muszájból vesznek igénybe a szülők, hiszen a konstrukciónak elméletileg ösztönzőként kellene működnie.

Az ott dolgozók elégedetlensége biztosan nem javít mindezen: a pedagógusok bérkövetelései mellett kiálló Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete éppen tavaly év végén nyújtott be a kormánynak egy belső felmérésre alapozott petíciót, amiben önálló bölcsődei bértáblát és magasabb alapbéreket követeltek.

A széles körű, jó színvonalú bölcsődei – és óvodai – ellátás a teljes társadalomra pozitív hatással van, ahogy azt a legmagasabb színvonalú gyermekellátó-rendszereket működtető országok példája is mutatja. Magyarországnak finoman szólva is van hova fejlődnie: az Eurostat 2020-as adatai szerint a magyar nők foglalkoztatottsági rátája az ötödik legalacsonyabb volt az EU-ban mintegy 68 százalékkal, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Írország után. A gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsága közötti különbség pedig a harmadik legnagyobb volt Magyarországon ugyanezen adatok szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet bölcsőde családpolitika önkormányzat szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában