Hiába kezdett emelkedni a bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt években, még mindig vannak olyan teljes járások az országban, ahol egyetlen bölcsőde sincs. Óriási szükség lenne a fejlesztésekre, de egyelőre az állam nem teljesít ebben túl jól, a magán- és a civil szféra lendítette a legnagyobbat a férőhelyek bővítésében.
Büszkén számolt be arról a kormányzati propaganda, hogy 2010 és 2018 között 32 ezerről 48 ezerre emelkedett a bölcsődei helyek száma 2010 és 2018 között. Ez a másfélszeres bővülés nagyon jól hangzik, de a hivatalos statisztikák azért elég más képet mutatnak. A KSH nem gyűjti a bölcsődei férőhelyek számát, elérhető viszont a bölcsődébe beíratott gyermekek száma, és más bölcsődei adatok is rendelkezésre állnak. Azért kihívás még bőven akad:
a települések 80 százalékában nincsen bölcsőde.
Tavalyelőtt ugyanis 2610 olyan település volt a 3338-ból, ahol nem volt egyáltalán bölcsőde, összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető ez az ellátás – olvasható a KSH kiadványában. Ez az összesen 280 ezer 3 év alatti gyermek közel negyede. Tehát nemcsak az a gond, hogy kevés a férőhely, hanem az is, hogy rossz helyen vannak.
Nagyon jó befektetés lenne a bölcsődék fejlesztése: az Eurostat felmérése szerint 88 ezer olyan magyar van, aki a bölcsődei ellátás hiánya miatt nem dolgozik, vagy emiatt tud csak kevesebbet, pedig szívesen dolgozna többet. Ez az egyre súlyosabban munkaerőhiányos helyzetben fontos szempont lehetne.
Magyarország azonban egyáltalán nem kirívó eset Európában, ez még valamivel jobb is az EU tagállamok átlagánál, ahogy alábbi grafikonunkon látható.
Európában egyébként igen nagyok a különbségek abban, hogy a 3 év alatti gyermekeket beíratják-e bölcsődébe, vagy ehhez hasonló felügyeletbe. Elég erős a keleti és nyugati országok közti különbség, Dániában például a gyerekek 70 százalékát megőrzésre adják, tehát néhány hónap után szinte minden gyermeket. Szlovákia a másik véglet, ahol alig jellemző ez. Magyarország pedig a keleti tagállamok között nem is áll olyan rosszul ebben a mutatóban.
Persze ebben a kérdésben az is fontos szempont, hogy Magyarországon és a régióban jóval hosszabb a fizetett szülési szabadság, mint a nyugat-európai országokban, ami miatt jóval alacsonyabb a szülőképes korú nők foglalkoztatottsága. Ez sokak szerint az egyik oka az alacsonyabb termékenységi aránynak.
De visszatérve a magyar kormányzati sikerjelentésre: a kommunikált információ majdnem teljesen pontos, ugyanis a férőhelyek száma csak 47 ezerre emelkedett*pontosan 47169-re, minden év május 31-i állapotot tükröz.
Csakhogy ezt a növekedést nem a magyar kormány érte el, ugyanis az állami fenntartású – túlnyomórészt önkormányzati – bölcsődék férőhelye jóval kisebb ütemben, 31 százalékkal nőtt. De valójában nem is emelkedésről van szó, hanem egy módszertani váltásról, hiszen a 2017-es törvényi változások után elkezdtek adatot közölni a bölcsődei ellátás alternatív formáiról, így a munkahelyi- vagy családi bölcsődékről is.
Eközben viszont az állam nem hogy segíti például a családi bölcsődéket, hanem még felesleges bürokratikus intézkedésekkel is nehezíti a működésüket – ahogy arról az Abcúg beszámolt.
Mivel az állam a sok ígérgetés ellenére nagyon keveset tett, a magánszektor kezdett bölcsődei férőhelyeket létrehozni, a Fidesz kormányzása alatt 2,3-szorosára, közel nyolcezerre emelve a férőhelyeket.
A bölcsődébe járó gyermekek számánál már egyáltalán nincsen olyan nagy bővülés, 25 százalékkal nőtt szintén 2010 és 2018 között a beíratott gyermekek száma. A növekedés azonban jórészt nem az államon múlt: az állami és önkormányzati óvodákban 12 százalékos volt a bővülés 9 év alatt, míg a magán, alapítványi és egyéb intézményekben 180 százalék.
Az állam bénázását az emberek megunták, és amíg 2010-ben a gyerekek 7, 2018-ban már 16 százaléka nem állami bölcsődébe járt.
A bölcsődék közül a munkahelyiekben jut a legtöbb figyelem egy gyerekre: ott (átlagosan) csak 3,2 gyermekre kell egy nevelőnek figyelnie. Ezután az állami és önkormányzati bölcsődék a legjobbak, átlagosan 5,2 gyermekkel. A családi bölcsődékben – amik iránt nagyon nőtt az igény – átlagosan már 8-nál több gyerekre is kell a nevelőknek figyelni. Érdekes, hogy a mini bölcsődékben – amelyet pont azért találtak ki, hogy kevesebb gyermekre, akár 7-8 főre is megérje megnyitni – ha egy hajszálnyival is, de mégis több gyermek jut egy gondozóra, mint a klasszikus bölcsődékben. Ezeknek a száma gyorsan nőtt, 2017-ben még csak 50 darab volt, 2018-ban már 85.
Ma már több családi bölcsőde van, mint hagyományos, de ezek nagy részét is az önkormányzatok tartják fenn. Hiába kiválók a mutatói a munkahelyi bölcsődéknek, ilyenből alig akad az országban: csupán 16 darab van.
A bölcsődék iránt nagy az igény, akármilyen típusúak is: összességében a férőhelyek 94 százaléka volt kihasználva országosan 2018-ban. Nagyok azonban a területi különbségek: mint alábbi ábránkon látható, Heves megyében minden harmadik hely szabad, Csongrádban pedig 100 százalék feletti a kihasználtság.
Nem csak megyei szinten nagyok a különbségek, hanem járási szinten is: van olyan járás, ahol minden negyedik 4 év alatti gyermekre jut egy bölcsődei hely, máshol egyáltalán nincsen bölcsődei hely. Az alábbi grafikonunkon az egyes régiók nevére kattintva ki és be lehet kapcsolni, hogy melyik jelenjen meg.
Feltűnő lehet, hogy erősen különböző a járások ellátottsága. Míg a fővárosban minden szinte minden kerületben 10 százalék feletti ez az arány – sőt, több kerületben 20 százalék közelében van -, addig számos megyeszékhelyen alig sikerül ezt elérni. Ebben a kérdésben tehát nagyon nagy a települési önkormányzatok szerepe.
Az is látható, hogy három olyan járás van a 196-ból, ahol egyáltalán nem volt bölcsődei hely 2018-ban: a Kisbér, a Devecser és a Vasvár központúak. Kisbér esetében már nem sokáig lesz így, uniós támogatásból épül a bölcsőde, és 2019-ben nyílik meg. A 4 év alatti gyerekek tizedének sem jut azonban férőhely járások kétharmadában, az ország nagy részén továbbra is továbbra is elképesztően kevés bölcsődei férőhely van.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
