Távolodnak a munkaerőpiacon a dolgozók és a cégek elvárásai az infláció miatt
A munkavállalók és a munkaadók elvárásai a magas infláció és a bizonytalan gazdasági kilátások miatt távolabb kerültek egymástól több frissen közölt munkaerőpiaci felmérés alapján.
A magyar munkavállalók több, mint fele gondolkodik a munkahelyváltáson a Deloitte friss felmérése szerint.
- A fő probléma az elvártnál alacsonyabb fizetés, de motiválja a váltást a rosszul szervezett munka, a fejlődési lehetőségek, és a rugalmas munkavégzés hiánya is.
Viszont csak a cégek nagyjából harmada (34 százalék) tervez bővíteni az idén a Randstad friss felmérése szerint, miközben tavaly ugyanez az arány még 89 százalék volt. A cégek 8 százaléka elbocsátásban is gondolkodik.
- A közel 250, döntően közép- és nagyvállalat megkérdezett vezetője az infláció miatt megugró bér- és működési költségeket (71 és 61 százalék) látja az idei legnagyobb kihívásnak, de túlnyomó többségük tervez béreket emelni.
- A munkavállalók irreális fizetési elvárásai mellett a megfelelő iparági tapasztalat és a nyelvtudás hiányát jelölték meg a legtöbben a problémák között.
Más felmérések szerint viszont csak a munkaadók kevesebb mint kétharmada tervez béremelést. A Profession.hu kutatása szerint leggyakrabban az idénre várható infláció alatt, 6-10 százalék között emelnének.
- A Profession.hu egy másik, országos kutatása szerint csak a munkavállalók 55 százaléka számít arra, hogy a munkaadója kompenzálni fogja a megnövekedett kiadásait.
- Eltérő elképzelésekről számol be a Randstad is: a munkaadók 6-15 százalékos emelést terveznek, a munkavállalók 16-20-at gondolnának méltányosnak.
Tágabb kontextus: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a reálkeresetek 2,6 százalékkal nőttek, de a decemberre 24,5 százalékosra ugró drágulással már nem tudta tartani a lépést a bérek növekedése év/év alapon.
Mi következik? A felmérések alapján a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése jöhet be, ami 2023-ra 0,6-1,6 százalékos reálbércsökkenést prognosztizált.
Ez az összefoglaló a hírlevelünkben, a G7 Reggelben jelent meg, ahol több egyéb, kizárólag ott olvasható tartalom is található. Itt lehet rá feliratkozni.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
