Belerondított a kormányzati triumfálásba Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje azzal, hogy a nulla forintnyi állami támogatás ellenére már több bevételt hozott mint a Hadik vagy a Blokád című filmek. 

Pedig az elmúlt időszak arról szólt, hogy a kormányzat sikerként könyveli el a filmipar átalakítását. Az igaz, hogy egyre több magyar film készül, ezek nézettsége azonban a mozikban egyre csökken.

Ebben a cikkben először a magyar filmek iránti mozis érdeklődést tekintjük át, majd hogy ezek közül az állami támogatásból készülők miért kerülnek egyre többe, és miért érnek el egyre kevesebbet.

Bemutatjuk, hogy ha az összes platformot tekintve (mozi, TV streaming) miért kerül a film egy nézőre vetítve egyre többe, és hogy milyen rosszul szervezi európai összevetésben is a magyar állami filmipar a filmkészítési forrásokat, és hogyan sikerül kimagaslóan sok pénzből csapnivaló eredményeket elérni.

Már nem kérnek mozijegyet

A pandémia alatt egyre kevesebben mentek moziba, és azóta sem tértek oda vissza. A mozilátogatók száma 2022-ben még a 2014-estől is elmarad a KSH adatai alapján. A jegyárbevételek a korábbi 22 milliárdról alig 6, illetve 10 milliárdra estek vissza 2019-2020-ban. A vágtázó inflációt hozó 2022-ben a 17,7 milliárdos bevétel reálértéken pedig még nagyon messze van a korábbi évektől. 

Mindez a magyar filmek nézettségére is erősen kihatott. 

Hiába ömlik egyre több állami forrás hazai filmgyártásra, mutatnak be egyre több magyar filmet a mozikban, egyre kevesebben nézik meg ezeket.

Összességében 2022-ben 611 ezer nézőt vonzottak a magyar filmek, ami szinte teljesen megegyezik a 2021-essel, de a 2017/2018-as 1,4/1,1 milliós csúcsoknak a harmadát sem éri el. Ráadásul mindezt úgy, hogy a filmek száma egyre csak nő, így az egy filmre jutó nézettség nagyon alacsonynak mondható.

Európai összevetésben az látható, hogy a magyar filmek részesedése a nézettségből az átlagosnál alacsonyabb, igaz 2021-ben növekedett, míg máshol inkább a csökkenés volt a jellemző.

Persze a filmek nézettségét a műfajuk is nagyban befolyásolja, a legnépszerűbb amerikai sci-fikkel például már csak ezért sem tudnak a hazai filmek versenyezni. Ez más országokban sincs másképp. 

Moziban átlagosan alig 11 ezren néznek meg egy magyar filmet.

Mindezt úgy, hogy közben a 2020-as 10,8 milliárdos filmkészítési állami támogatások összege 2021-ben már 16,5 milliárdi forintra nőtt, 2022-ben pedig 25,7 milliárdra. Ez biztosan nem az összes állami forrás, hiszen például minisztériumoktól vagy állami cégektől kapott szponzorációk is megtalálhatják a gyártókat, ezért nagyon nehéz lenne minden állami forrást tartalmazó becslést adni.

Az összes állami filmkészítési támogatásból mindkét évben 8,1, illetve 8,3 milliárd forintot költöttek mozifilmekre, 2022-ben már 14,7 milliárdot. Az elmúlt években tehát úgy emelték a mozifilmekre jutó támogatások összegét, hogy nem vették észre azt a trendet, hogy  egyre kevesebbet néznek az emberek moziban filmet. A tévé és a streaming felé pedig nem tudnak nyitni.

A 2022-es 611 ezres magyar nézőszámból 427 ezer kötődik a Nemzeti Filmintézet (NFI) által támogatott filmekhez. Az NFI saját adatai szerint 201-ben még 3025 forint támogatás jutott egy általuk támogatott fim mozis nézőjére, ez 2022-re a négyszeresére nőtt.

Persze a kultúra támogatása nagyon sok összetevős egyenlet, egyetlen ország sem tekint rá csak azzal a szemmel, hogy az mennyi pénzt hoz vissza az államkasszának. Ugyanakkor amikor egy kormányzat sikerként könyvel el egy olyan rendszert, amit saját politikai ideológiája alapján határoz meg, ott érdemes megnézni alaposabban a számokat

10.461 forintba került az adófizetőknek minden egyes támogatott magyar filmet megtekintő mozilátogató 2021-ben.

Mindez védhető lehetne azzal, ha a magyar mozifilmek később tévében vagy online felületeken eljutnak a magyar nézőkhöz. Azonban a rendszer nagyon rosszul működik. Így a támogatásokat érő kritikára adott standard válasz – miszerint mindez kultúrmisszió, nem lehet a hatékonyságát mérni –  sem lehet igaz: az nem sikeres misszió, ami szinte senkihez nem jut el. És ahogy a cikk elején bemutatott grafikonon látható, Európa túlnyomó részén mindezt sokkal jobban csinálják.

Tévében és streamingen nézett filmek

Közhely, de a mozik mellett egyre nagyobb szerepe van a tévének, illetve a streamingnek. Az NFI a mozifilmeknél is ösztönzi, hogy azokat tévében is mutassák be, streamingen is tegyék elérhetővé egyrészt a saját Filmio platformon, de másoknál is. Ezért nem is meglepő, hogy az államilag támogatott filmek tévés bemutatóját külön támogatással is segítik.

Felmerül a kérdés, hogy miért adnak ilyen sok mozifilmre pénzt, ha látványosan szűkül a kereslet. Tévés produkciók olcsóbbak lehetnének, és többekhez juthatnának el. Egy felmérés szerint a megkérdezettek az egy év alatt megnézett magyar filmek 13 százalékát nézték meg moziban, ennél közel ötször többet tévében (60 százalék). Ma már a streaming is jelentősebb médiafelület a magyar filmeknek (16 százalék).

Az adatok alapján a hazai filmeket leginkább tévében lenne érdemes terjeszteni. Sok európai országban a filmeket a közszolgálati csatornán is bemutatják, sőt, a gyártásban is aktív szerepet vállalnak. Erre azonban az MTVA az évi 100 milliárd forintos, európai szinten is kiemelkedő büdzséje ellenére sem fordít figyelmet. 

Ha valaki felmegy a dán, német, vagy a cseh közszolgálati tévé honlapjára, néhány kattintással megtalálja a helyi filmeket – általában a lineáris TV-adás után néhány hónappal. A Médiaklikken több filmmel is próbálkoztunk, elméletben ugyanis az adás után elérhetők filmek, de ezt csak nagyon sok időráfordítással és esetlegesen lehet fellelni.

Az Ida regénye című filmet tavaly év végén mutatták be a Duna TV-n , ahol alig 177 ezren látták. A film gyártását 300 millió forinttal támogatta az NFI, így minden tévénéző 1700 forintos adófizetői támogatást kapott. A filmet azonban a Médiaklikken nem lehet fellelni. (Nekünk legalábbis nem sikerült)

Ha abból indulunk ki, hogy a magyar filmeket 600 ezren nézték meg, akkor azt is ki lehet számolni (limitációk a csillagra kattintva olvashatók^*A kutatás mintavétele: 16-65 éves, az elmúlt évben legalább egyszer jártak moziban, tehát olyanok, akik valamilyen affinitást mutatnak a filmnézés iránt. Vagyis, az adat nem tükrözi az összes magyarországi filmnézést, hiszen nem, szerepelnek benne a 16 éven aluiak, 65 felettiek, és a “moziba nem és ritkán járók” nézései.), hogy az összes plattformot beleszámolva összesen 4,9 millió magyar filmnézés történhetett. Ebből adódik, hogy az NFI összesen 16 milliárd forintos támogatásai elosztva 

a mozit, tévét, de még a torrentet is figyelembe véve minden egyes magyar film megtekintése közel 3400 forint adófizetői támogatásba kerül.

Bizonyos szempontból jó hír, hogy a jóval népszerűbb tévéfilmek felé fordult az NFI, a 2020-as 0,4 milliárd után 2021-ben 1,8 milliárdot költöttek erre a területre, 2022-ben viszont már csak 1,1 milliárdot. A sokmilliárdos állami támogatásért pedig nem várnak sokat: a mozifilmet be kell mutatni moziban, a tévéfilmet tévében. A streaming-elérhetőséget nem kötik ki, így a fiatalokat is nehezen érik el a filmek. Különösen a határon túli magyarok esetében nehéz a magyar filmek elérhetősége, amit szintén segíthetne a streaming.

Kevés hazai mozifilm jut el a streaming szolgáltatókhoz

Európai összevetésben is érdemes megnézni, hogy az itthon sikeresnek titulált filmstratégia milyen eredményekkel büszkélkedhet. Az Európai Audiovizuális Obszervatórium adatgyűjtése szerint kifejezetten kevés magyar gyártású film készült. Az 1996 és 2020 közötti adatok azt mutatják, hogy a szomszédos és hasonló méretű országokkal összevetve csak a jóval kisebb lakosságú Szlovákiában és Romániában készült kevesebb film.

Ennél is érdekesebb, hogy a 2021 tavaszi adatfelvételkor 

alig minden negyedik magyar mozifilm érhető el legálisan online formában.

A helyzet azonban azóta sokat váltott az NFI szerint: az általuk támogatott, 2021-es és 2022-es bemutatók közül az összes mozifilm megtekinthető online, sok esetben több felületen párhuzamosan is (Filmio, Netflix, HBO Max és Cinego).

Nincs ingyenmozi

Állami pénzből működik a 2020 őszén elindított Filmio.hu  is, ahol a legtöbb film 650-990 forintos áron nézhető meg, de persze vannak ingyenes tartalmak is. A mozik után jellemzően itt érhetőek el először a hazai filmek. A tartalom egyre nagyobb része új film, ma már a teljes kínálat közel fele 2000 után gyártott alkotás. 

Felmerülhet, hogy különösen az archív, és túlnyomórészt állami támogatásból készült filmeket miért nem ingyen teszik közzé, ha már eleve a mozijegy árak, kölcsönzési díjak többszörösét költi a magyar állam minden megtekintésre. Ennek oka az NFI szerint, hogy bár ők támogatják a filmeket, nem rendelkeznek a támogatott alkotások felhasználási jogaival – az a producereké, így nekik is fizetni kell a tartalmak kölcsönzése után^*A különböző online médiaszolgáltatások üzleti modellje változó, de leginkább háromféle típus
figyelhető meg aszerint, hogy milyen formában juthatnak hozzá az előfizetők a tartalmakhoz:
• Előfizetéses modell (SVOD – subscription video on demand) lényege, hogy egy előre
meghatározott előfizetői díjért cserébe, a néző korlátlan hozzáférést kap valamennyi, a
szolgáltató által kínált tartalomhoz (pl. Netflix, HBO GO).
• Tranzakció alapú modell (TVOD – transactional video on demand) keretében a
szolgáltató lehetőséget biztosít egyes médiatartalmakhoz való egyedi hozzáféréshez. A
néző csak az egyes tartalmakért fizet, megvásárolja vagy meghatározott időre digitálisan
kikölcsönözi a médiatartalmat (jellemzően IPTV VOD szolgáltatások).
• Reklámalapú modell (AVOD – advertising based video on demand) ami reklámok
megtekintése mellett ingyen teszi lehetővé a tartalmak megtekintését (pl. RTL Most és
TV2 Play)
Forrás: GVH: https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/dontesek/agazati_vizsgalatok_piacelemzesek/agazati_vizsgalatok/agazati_vizsalat_musorterjesztes_mediaszolgaltatas_vegleges-jelentes&inline=true
.

Az NFI-nél kérdésünkre azt is elmondták, hogy az oldal fenntartási díjait is fizetni kell. Emellett úgy látják, hogy “a magyar filmkincs ingyenes közzétételének ellenérve a Filmintézettel szembeni azon elvárás, hogy felelős gazdálkodást folytasson a rábízott nemzeti filmvagyonnal^*az 1989 előtti állami stúdiórendszerben készült filmek túlnyomó többsége, továbbá az is, hogy számos kultúraelméleti felfogás az ingyenesség devalváló hatását hangsúlyozza.”

A támogatott filmek esetében a Nemzeti Filmintézet egy hónapig VOD^*Video-on-Demand, a streaming szakmai neve-kizárólagossággal rendelkezik, így a mozikból kikerülve a Filmión láthatók először a legújabb magyar filmek. Ezt követően tudnak a magyar filmek megjelenni más streaming platformokon. Az NFI a saját kezelésű, archív filmeket is értékesíti a Netflix, az HBO Max és a Cinego számára is. Ezeknek a platformoknak a kínálatában jelenleg is számos magyar film szerepel, amelyek közül több a nézettségi listákon is élen jár.

Az NFI közlése szerint az elmúlt két évben 300 ezer filmmegtekintés volt a platformon, ez az elmúlt két év magyar mozifilm látogatók negyedével ér fel. Nem kaptunk választ az NFI-től viszont arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek a rendszer működtetése. Mivel vannak ingyenes időszakok is, így a bevétel biztosan elmarad a maximális ezer forintos filmenkénti árból adódó 300 millió forinttól. Már csak azért is, mert előfizetni is lehet, ami átlagosan kisebb bevételt jelent. 

Az NFI nagyon jelentős költségeket vállalat a Filmio kapcsán, ami nagyban rontja az eredményes működés esélyét:

• 2021-ben a NER-közeli a New Land Media Kft. 147 millió forintos megbízást kapott a Filimióhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátására.
• 2022-ben a Moondlight Event 90 millió forintos megbízást kapott a Filmio kommunikálására. A cég ma már Lounge Event Kft. néven működik, a New Landhez hasonlóan Balásy Gyula cége. 

Ebből adódik, hogy a legjobb esetben is 

százmilliós veszteséget termel a Filmio az NFI-nek a NER-es kommunikációs cégeknek adott negyedmilliárd forintos költségek miatt. Másképp is ki lehetet számítani: minden egyes megtekintésre 790 forintnyi NER-es kommunikációs megbízást adott az NFI.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet filmio filmtámogatás magyar film nemzeti filmintézet streaming Olvasson tovább a kategóriában