Putyin erőfeszítései ellenére egységesebb és aktívabb a nyugat Ukrajna támogatásában, mint valaha

Az Európai Bizottság képviseletében Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök és Charles Michel Európai Tanács-elnök, a NATO képviseletében pedig Jens Soltenberg főtitkár találkozott kedden Brüsszelben, többek között azért, hogy aláírjanak egy új megállapodást a szoros, sőt az eddiginál szorosabb transzatlanti együttműködésükről. A cél Ukrajna támogatása.

A nyugat gazdasági és katonai támogatása a megtámadott ország számára minden jel szerint nő. A Biden-adminisztráció egyik képviselője például a napokban sietett tisztázni a nyilvánosság előtt: hiába tolt át a republikánus többség a képviselőházon egy költségvetés-karcsúsítást, az nem fogja érinteni az ukrajnai segélyeket.

Az Egyesült Királyság mindeközben Challenger 2-es harckocsikkal történő támogatás lehetőségét fontolgatja. Ha ezt London meglépi, akkor először fog nyugati ország NATO-sztenderdek szerinti nehézfegyverzettel felszerelt tankot küldeni Ukrajnába, hogy az orosz erők ellen harcoljon. A javaslat szerint első lépésben 10 brit gyártású tankról lenne szó, ugyanakkor Kijev reménykedik benne, hogy a lépés felbátoríthatja Berlint is arra, hogy engedélyezze a német gyártású Leopard típusú harckocsik Ukrajnába exportálását.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke az orosz figyelmeztetéseket semmibe véve, még múlt héten jelentette be, hogy Franciaország könnyű harci járműveket küld Ukrajnának. A kezdeményezéshez Washington és Berlin is csatlakozott.

Nyugati vezetők és elemzők szerint mindez azt mutatja, hogy Putyin – számára sorsdöntő jelentőségű – erőfeszítései arra, hogy megossza a nyugatot Ukrajna támogatásának kérdésében, egyelőre kudarcot vallottak. Moszkva egyoldalúan bejelentett 36 órás tűzszünet-blöffjére szorosabb együttműködéssel válaszoltak a nyugati nagyhatalmak, amelyek a béke akadályaként továbbra is az agresszor Putyint, és nem az orosz propagandagépezet által is célba vett ukrán kormányt látják.

Annalena Bearbock német külügyminiszter meglehetősen tömören foglalta össze álláspontját az orosz tűzszünet-ajánlat után: “ha Putyint békét akarna, hazahívná a katonáit, az véget vetne a háborúnak.”