Norvégia lényegében a világ első készpénz nélküli társadalomává vált – jelentette be a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen egy londoni konferencián. Az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben, és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.
A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni szerinte.
A legnagyobb norvég kormánypárt, a Konzervatív Párt és a norvég rendőrség azonban szeretné, ha 2030-ig véglegesen felszámolnák a készpénzt, mert így hatékonyabban fel tudnának lépni az adócsalások ellen.
Norvégia mellett a többi skandináv országban is egyre inkább kiszorul a készpénz a mindennapokból. Svédországban már öt éve megjelentek olyan hírek, hogy a hajléktalanoknak kártyával is lehet adakozni egy speciális leolvasónak köszönhetően.
Több svéd boltban már is nem fogadnak el készpénzt, a legtöbb bankban már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénzautomatákat is. Egy felmérés szerint mindössze a svédek negyede használ készpénzt legalább heti egyszer. A társadalom 70 százaléka azonban azt szeretné, ha a bankjegyek nem tűnnének el teljesen, ám köztük is az online bankolással nehezebben boldoguló idősek vannak többségben.
Az Európai Unióban is egyre többet használják az online fizetési módokat. Érdekes, hogy az eurózónán kívüli országokban többször utalnak pénzt vagy fizetnek bankkártyával, mint a zónán belül. A növekedés azonban nem jelenti azt, hogy a készpénz visszaszorulna. Egy felmérés szerint a válságot követő gazdasági fellendülés beindulása óta Kelet-Európában 27,8 százalékkal nőtt a készpénzforgalom, míg Nyugat-Európában stagnált.
Míg Svédországban átlagosan egy hitel- (credit) és egy betéti (debit) kártya jut egy főre, az ázsiai országokban ennél jóval több. Kínában és Japánban is 3,3 bankkártya jut egy személyre, amellyel bőven lekörözik a legfejlettebb nyugati országokat, Franciaországban például ez a mutató csak 0,65.
Világ
Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar
Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
