Mi a fő funkciója a híres budapesti Nagykörútnak ma, 33 évvel a rendszerváltás és 19 évvel az uniós csatlakozásunk után? Hova fejlődött ez a patinás, egykor csillogó boulevard – ezt a két kérdést nem is tudtuk értelmesen megválaszolni, miután oda-vissza végigmentünk a pesti szakaszon, a Boráros tér és a Jászai Mari tér közötti négy kilométeren.
Vagy mégis: a körút fő funkciója minden bizonnyal a villamos, hiszen az mindig tömve van, maga az út azonban egyáltalán nem csábít sétára, szórakozásra vagy egyáltalán bármire.
Az Erzsébet körút 2022 novemberében. Fotó: G7
Még az egyes kerületekre eső részeket külön nézve sem érzékeltük, hogy a körútnak egységes arculata vagy fejlesztési koncepciója lenne, mintha a kiskereskedelmi egységeket véletlenszerűen szórta volna szét valaki ezen a pár kilométeren. Megfér itt egymás mellett a bankfiók, a patika és a szexshop, a kebabos illata pedig könnyen szállingózik be a luxushotel halljába.
Szexshop és patika a József körúton. Fotó: G7
Látszólag minden boltos úgy alakítja ki a portálját, ahogy neki tetszik, annyit takar ki a homlokzatból, amennyit akar, és ha éppen rózsaszínre, citromsárgára vagy lilára akarja festeni a falat (esetleg ezeket kombinálva), annak sem látszik túl nagy akadálya.
A szürkésbarna három árnyalata a József körúton. Fotó: G7
Térkövezés többnyire nincs, elenyésző a zöldfelület, a járda aszfaltja töredezett. Padok alapból alig vannak, de az ember arra a kevésre sem ülne le szívesen, ami van.
Bazári hangulat a József körúton. Fotó: G7
Az egyetlen szembetűnő funkcionális egység valószínűleg természetes módon alakult ki: az Erzsébet körút láthatóan a romkocsma-bulinegyed szélét alkotja a bárjaival.
Bár az Erzsébet körúton. Fotó: G7
Kosz viszont van szinte mindenütt, ebben megvan az egység.
A körút sok tekintetben nem változott sokat az elmúlt 30-35 évben, hiszen régen sem sikerült kihozni belőle azt a potenciált, ami egyébként benne van (vesd össze: Bécs, Ring), de ennyire lepusztult talán nem volt még a 80-as években sem. Akkoriban – a plázakorszak előtt – legalább részben volt egyfajta sétáló-bevásárlóutca funkciója, és mivel a színházak mellett a multiplex korszak előtt még tele volt mozikkal, illetve könyvesboltokkal is, legalább arra lehetett gondolni, hogy itt valamiféle kulturális időtöltés előtt és után szolgálja ki a kiskereskedelem a fogyasztókat.
Mozi az Erzsébet körúton. Fotó: G7
Egykor átlagosan 300 méterenként álltak a mozik a körúton, ma a Művész mellett az egykori Mátra mesemozi utódja működik még a Dob utca sarkán, illetve a Corvin, amelynek ugyan nincs közvetlen portálja a körútra, mégis ide számolhatjuk.
A Madách Színház rendezett utcafrontja az Erzsébet körúton. Fotó: G7
Mi a mostani felmérésünkben csak olyan üzleteket vettünk sorba, amelyeknek közvetlen portálja van a körútra, ilyenből jelenleg 662 van a Nagykörút pesti szakaszának két oldalán. Az adatban tehát nincsenek benne például azok az üzletek, amelyeknek a címe az Oktogonon vagy a Nyugati téren van, és azok sem, amelyek a kapualjakban, a belső udvarokon vagy főleg a házak emeletén vannak, még akkor sem, ha van a körútra néző kirakatuk.
Barna ház sárga és vajszínű festéssel a József körúton. Fotó: G7
Ez a szám idővel könnyen változhat, hiszen a helyiségeket néha összevonják, olykor pedig éppen feldarabolják a boltosok.
Az összkép viszont abból a szempontból egészen siralmas, hogy a 662 helyből jelenleg 129 üresen áll. Ez azt jelenti, hogy
ma a Nagykörút klasszikus, pesti szakaszán messze a leggyakoribb üzlettípus az üres-kiadó bolt, jelenleg minden ötödik kong az ürességtől.
Üres üzlet a Ferenc körúton. Fotó: G7
Jól látszik egyébként, hogy rengeteg a nemrég bezárt üzlet, sok esetben még kint van a portáldekoráció, akár még bentről sem vitték el a berendezéseket. Pedig az inflációs hullám keresletcsökkentő hatása még csak nemrég vált általánossá a piacon, a fekete leves java még hátra lehet.
Bezárt bolt a József körúton. Fotó: G7
A működő üzletek közül étteremből van a legtöbb, ezt követik az italt áruló helyek (bárok, kocsmák és italboltok), majd az élelmiszerboltok jönnek a sorban (amelyek jelentős részét egyébként nyugodtan sorolhattuk volna a kocsmák közé is).
Egy ABC italokkal teli kirakata az Erzsébet körúton, a bulinegyed szélén lévő bárok között. Fotó: G7
Ebben sok meglepő nincs, az viszont inkább elgondolkodtató, hogy a sorban ma már a fodrászok és a pénzváltók jönnek, ezekből jóval több van, mint például ruha- vagy cipőboltból. Könyvet ma már mindössze csak hat helyen lehet kapni.
Könyvesbolt a Szent István körúton. Fotó: G7
A fentiek fényében igazi színfolt a Körúti Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) új, ízléses kirendeltsége a Teréz körúton.
A Körúti Könyvtár. Fotó: G7
Személyes benyomásunk egyébként ezzel némileg összhangban az, hogy a pesti Nagykörút viszonylag barátságos, élhetőbb része még mindig a Teréz körút Oktogon körüli szakasza, illetve a Szent István körút Jászai Mari tér közeli része, ez emlékeink szerint mindig is így volt, azaz nem sok változás történt e tekintetben az elmúlt évtizedekben. Ezen nyilván sokat segít az Andrássy út vonzása, illetve talán a Vígszínház és a Falk Miksa utca környékének viszonylagos rendezettsége.
Bezárt üzletek a Teréz körúton. Fotó: G7
A Ferenc és József körút hosszú szakaszai továbbra is mélypontok egy sétánál, még annak ellenére is, hogy a Corvin negyed, illetve a Rákóczi tér ma sokkal rendezettebb, mint 30 éve volt.
Az alábbi grafikonon a leggyakoribb, illetve néhány fontosabb üzleti kategória előfordulását mutatjuk be.
Szembetűnő egyébként az is, hogy az utóbbi években mennyire multikulturális lett a kiskereskedelmi egységek összetétele. Az éttermeknél (ide vettük a legkisebb gíroszostól kezdve a nagy pizzériáig mindent, ahol meg lehet ebédelni) a szokásos pizza-kebab front mellé gyors ütemben zárkóznak fel például a vietnámi levesezők, de van halal hentes is, élelmiszerboltból pedig lehet ma már görög, ázsiai (akár japán, koreai vagy indiai) szakboltokat is találni.
Vietnámi étterem a József körúton. Fotó: G7
A fodrászoknál törnek előre az arab hátterű egységek, de ruhából is van már pakisztáni szaküzlet, ha valakinek éppen arra lenne szüksége.
Az Erzsébet körút 2022 novemberében. Fotó: G7
A látszerészek és a patikusok nagyon stabil résztvevőnek tűnnek, mintha többé-kevésbé régen is ugyanott lettek volna ezek a kisebb-nagyobb egységek, mint ma.
Patika a Szent István körúton. Fotó: G7
Amennyiben úgy tekintünk a Nagykörút pesti részére, mint a fővárosi kiskereskedelem metszetére – ami már csak azért is lehet találó, mert a körútnak ez a része fizikailag is keresztbe szeli a város felét -, a helyzet egyáltalán nem tűnik rózsásnak, rendezettnek és ígéretesnek pedig végképp nem.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
