Közel négy évtized folyamatos globalizációs fejlődése reccsent meg a koronavírus-járvánnyal és az azt követő háború kitörésével. „Egy ideje már vártuk, hogy változás legyen, a Covid volt az első csapás. Egészen durva átárazódást láttunk, az elmúlt egy évben lényegében mindenki bukott 20-25 százalékot reálértéken” – mondta Móricz Dániel befektetési igazgató, a HOLD Alapkezelő igazgatósági tagja azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet az alapkezelő szervezett, és ahol a gazdaság előtt álló kihívásokat, valamint a cég kisbefektetők számára induló új szolgáltatásait ismertették.

A világ három legnagyobb gazdasági régiójában, az Egyesült Államokban, Kínában és Európában recessziós veszély vagy már recesszió van. Európában ezt az energiaválság okozza, és bár az idei évet a turisztikai szektor felpörgése megtámasztotta, körvonalazódik a visszaesés. Kína eközben elérte azt a pontot, hogy az ingatlanpiaci összeomlás elkerülhetetlen a strukturális problémák miatt, és bár okos gazdaságpolitikai döntések sorozatával megúszhatják komolyabb csőd nélkül, de így is kemény időszak elé néznek, a nehézségeket pedig csak fokozza a már indokolatlanul szigorú zéró Covid intézkedési keretrendszer.

Az Egyesült Államokban a fő problémát az eszközárak súlya okozza. Mivel a GDP arányában mérve több mint hatszorosára nőtt a pénzügyi eszközök piaca, a gazdaság egészére nézve fájdalmas, hogy a részvények és kötvények már esnek, az alapkezelő szakértői szerint az ingatlanpiac még csak most jön, ezek kombinációja pedig a gazdaság egészére nézve negatív kilátásokkal kecsegtet.

Elmúlt a szép világ

A pénzügyi zsargonban csak Goldilocks-gazdaságként emlegetett jelenség elmúlt, bár az alapkezelő szakértői szerint ez az állapot volt természetellenes, nem a mostani. (A Goldilocks-gazdaság egy olyan ideális állapotot ír le, melyben alacsony kamatkörnyezet mellett a növekvő gazdaság ellenére sem nő az infláció. 2020 előtt ez az állapot létre tudott jönni.) A lassulás nem a háború miatt kezdődött, gigantikus tőkepiaci buborék fújódott a részvény- és kötvénypiacokon is, és volt, ahol már 2021 februárja környékén elkezdődött a tőzsdék esése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan recesszió kezdődhetett most, amilyet még az életben nem láttunkA 2008-as válság ellentéte, ami most kibontakozóban van. Ha nem kezdenek el a kormányok őrült módon költeni, akkor semmi nem állíthatja meg a zuhanást.

De hová lehet tenni a pénzt?

A HOLD Alapkezelő szakemberei szerint egyelőre úgy tűnik, hogy rövidtávon a kötvény izgalmasabb lesz, mint a részvény, mert az infláció jelentős mértékben csökkenhet, a bázishatás következtében a következő évben szinte borítékolható a fejlett világban az infláció csökkenése: elkezdtek beesni az energia- és nyersanyagárak, a szállítási költségek, a magas dollárárfolyam pedig hűti a vásárlási kedvet, tehát jelenleg a Covid hatására kialakult hullámok csitulnak és normalizálódnak.

Ebből az is következik, hogy azok a szigorú jegybanki intézkedések, melyek az infláció leküzdésére irányulnak, enyhülni fognak, emiatt

a következő hónapokban a kötvénypiac jobban tud majd teljesíteni, mint a részvénypiac.

Az inflációt idehaza is kiemelt figyelem övezi, Orbán Viktor miniszterelnök október közepén a Kossuth Rádióban azt mondta,

tisztelettel megkértem a jegybankelnököt, és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt mindenképpen felezzék, legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy egy számjegyű legyen, akkor is, hogyha a nemzetközi környezet egyébként az ellenkező irányba húz bennünket.

A kormányfő azt is megemlítette, hogy ebben van tapasztalatuk, mert az inflációt 2010 után 0 százalék közelébe „vitték vissza”.

A HOLD Alapkezelő szakemberei szerint ugyanakkor a 2010-es éveket nemzetközileg jellemző erőteljes dezinflációs korszaknak vége, az előttünk álló évtizedet a lépcsőzetes infláció fogja meghatározni: az egyik évben magasabb, a másikban alacsonyabb lehet,

de az előző években tapasztalt nulla körüli állapot tartósan nem fog már visszatérni.

A legutóbbi, ehhez hasonlítható helyzet a hetvenes években állt elő, amikor egy feszes munkaerőpiac mellett érkeztek a geopolitikai sokkok, ekkor az Egyesült Államok egy stagflációs/inflációs időszakot élt meg, ami szinte semmilyen befektetésnek nem volt jó időszak. Ekkoriban az egyetlen menekülőút az olcsó (value) részvényekben volt, melyek nyeresége a gazdaság egészéhez hasonló ütemben tudott nőni, de sokkal alacsonyabb árazottságról indultak, mint például az azt megelőzően sztárbefektetésnek számító vállalatok, mint például a Coca-Cola vagy a McDonalds.

Az alapkezelő szakértői szerint 2010 óta, de különösen 2017-től az ilyen value-típusú részvényekre rájárt a rúd a tőzsdéken, egészen 2020 őszéig, párhuzamosságot mutatva a hatvanas évek második felével. Az ingatlanpiacon is látszódik már a változás, de a szakértők szerint ez a szektor sokkal lomhábban reagál, mint a részvény- és kötvénypiac, jellemzően egy-két éves késéssel gyűrűznek át a gazdasági hatások, mindenesetre ott is visszaeséssel számolnak.

Párhuzamos monetáris politika

A hét kétségkívül legbizarrabb eseménye kedden történt: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számos piaci szereplő számára maximálta a kamatot, a monetáris politikát alakítva ezáltal. Hagyományosan ez a jegybank területe, nem a kormányé, Nagy Mártonék most ezt húzták keresztbe azzal, hogy a vagyonosabb rétegek^*Húszmillió forintos bankbetétnél húzták meg a határt. és a nem pénzintézetek számára maximálták a kifizethető kamat mértékét (a jegybanki 18 százalékot közelítő mérték helyett a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamában). Azt a szakértők sem tudták megmondani, hogy ez egy előre egyeztetett lépés volt-e, vagy a gazdaságfejlesztési miniszter elgáncsolta a jegybanki törekvést, mindenesetre az ilyen húzások azért érdekesek, mert ezek közvetve az ellen hatnak, hogy az infláció csökkenjen, a forint árfolyama pedig erősödjön.

Magyarország egyébként is egy kellemetlen helyzetbe sodorta magát azzal, hogy a választások miatt a fiskális szigor elmaradt akkor, amikor erre szükség lett volna: ugyan az újabb fideszes kétharmad bebiztosítása után megindultak ezek a folyamatok, de nem elég gyorsan, és nem elég keményen. Ennek lett a következménye – többek között a forint gyengülését is megállítandó -, hogy míg máshol a régióban a jegybanki alapkamat meg tudott állni 6-7-8 százalékon, nálunk jelenleg 13 százalék, ráadásul az irányadó szint nem is ez, hanem az egynapos jegybanki betét említett 18 százaléka. Eközben folyamatosan bővül azok köre, akik valamilyen formában kamatkedvezményt kapnak, ami szintén a jegybanki szigor érvényesülése ellen hat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDecemberben 24 százalék lehet az infláció, mikor csökkenhet a kamatszint?Nemcsak az infláció szintje, hanem a külső és belső kockázatok is arra kényszerítik a magyar jegybankot, hogy extra óvatos legyen a jövőbeli kamatcsökkentéssel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre bátrabbak a befektetők, az infláció elhozhatja a részvények reneszánszát MagyarországonDiverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció – ez a kulcsa egy jól felépített befektetési portfóliónak. A részvényeknek az utóbbi időben egyre nagyobb súlyuk van az ügyfelek befektetései között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőször haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberbenAugusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz befektetés gazdaság Hold Alapkezelő infláció recesszió Olvasson tovább a kategóriában