A lengyel bérek már a japánok nyomába eredtek a kormánypárt vezetője szerint
Lengyelországban nem alacsonyak a bérek, és bérszínvonalában az ország már megközelíti Japánt: ezzel büszkélkedett nemrég Jarosław Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője egy lakossági fórumon Bielsko-Biała városában.
Emlékszünk azokra az időkre, amikor a minimálbér nagyon alacsony volt, és óránként egy pár zlotyt lehetett megkeresni. Ezt sikeresen megváltoztattuk: a bérek egyértelműen nőttek Lengyelországban. Az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) között Japán már alig előz meg minket. Talán mégsem alig, mert van különbség a két bérszint között, de nincs más ország Japán és közöttünk
– idézi a Notesfrompoland.com Kaczyński szavait, hozzátéve, hogy a valóságban ott van Spanyolország a listán Japán és Lengyelország között.
A pártelnök arra a listára hivatkozott, ami dollárban, a helyi pénzek árfolyamkülönbségeit kiszűrve (vásárlóerő-paritáson) adja meg az átlagos bérek értékét.
Az OECD-adatok alapján a lengyelországi fizetések tényleg gyorsan nőttek az elmúlt években, különösen 2015 és 2019 között. A lengyel átlagbér 2016-ban meghaladta a portugál és a görög átlagbért is, a régióban pedig vásárlóerő-paritáson a lengyel bérek már magasabbak a cseh, észt, magyar és szlovák béreknél is. Igaz, nem érik el a litván vagy szlovén béreket, amelyek a spanyol vagy olasz átlagfizetéseket is megelőzték.
A lengyel kormány 2015-ös hatalomra kerülése óta prioritásként kezeli a minimálbér növelését, az azóta eltelt időszakban az emelések átlaga 7,6 százalék volt, aminek köszönhetően a legkisebb bérek közeledtek az átlagkeresethez.
„Lengyelország gyorsan fejlődik, és ha a törekvéseink fennmaradnak, hamarosan felzárkózunk a Nyugathoz” – mondta Kaczyński, hozzátéve, hogy a szociálpolitika és az alacsony munkanélküliség hatásai is egyértelműen érződnek.
Lengyelországban a munkanélküliségi ráta alig haladja meg az 5 százalékot, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Egy nemrég publikált uniós tanulmány szerint az uniós mezőnyben Lengyelországban volt a második legalacsonyabb a gyermekszegénység szintje (6,2 százalék). Ennek a mértéke 10 éve még 30,3 százalék volt.
A PiS 2015. végi hatalomra kerülését követően számos új szociális programot vezetett be, ezzel növelve a szociális kiadásokat. Bár Lengyelország gazdasága eddig elbírta ezeket a kiadásokat, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben fennáll az esélye, hogy a kormány csökkenti egyes programok finanszírozását. A miniszterelnök-helyettes a múlt héten arról beszélt, hogy habár az infláció terheinek enyhítése érdekében hozott intézkedések egy részét felfüggeszthetik, a hadi kiadásokhoz és a szociális programokhoz nem fognak hozzányúlni.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
