Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a nyugati világ a fegyveres beavatkozás helyett a pénzügyi és gazdasági szankciókhoz nyúlt. Ennek egyik ága volt az orosz oligarchák vagyonának zárolása. A szankciók hírére a luxusjachtok azonnal menekülőre fogták olyan felségvizek és kikötők felé, ahol nem kellett attól tartaniuk, hogy a kikötői legénység helyett a helyi hatóságok várják majd őket. (Ezen az interaktív térképen lehet nyomon követni a szankciók alá tartozó oligarchák hajóinak mozgását a háború kitörése óta.) Így lett hirtelen a szokásosnál is népszerűbb úti cél a török riviéra, a Maldív-szigetek, a zavartalan utazást pedig – biztos, ami biztos alapon – kikapcsolt transzponderek segítségével igyekeztek biztosítani a hajókon.
Azonban nem mindenkinek sikerült időben horgonyt szedni és békésebb vizek felé indulni, ezek a hajók azóta is a kikötőkben vesztegelnek, hatósági zár alatt. Bár a lefoglalás pozitív fejlemény, vannak olyan kellemetlen következmények, amelyekkel Európa és az Egyesült Államok kénytelen lesz valamit kezdeni.
A Bloomberg információi szerint egy luxusjacht fenntartásának költsége a hajó teljes értékének 10-15 százalékát is felemésztheti normál használat mellett. Ezt az egyik megszólaltatott ügyvéd hiúságadónak titulálta, ami találó megfogalmazás, amíg a tulajdonos fizeti, azonban a lefoglalás után az állam dolga – természetesen adófizetői pénzen. Az Egyesült Államok és Olaszország együtt és éves szinten 50 millió dollárt költ arra, hogy a kikötőkben veszteglő, lefoglalt luxusjachtokat ne hagyja lepusztulni – ez még akkor is sok, ha a kikötőben horgonyzás az egyébként fellépő, említett 10-15 százalékos költségeknek csupán egy részét viszi el.
Júniusban a Szulejman Kerimovhoz tartozó Amadea nevű luxushajó lefoglalása után Jake Sulliven, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, nevetséges helyzet, amikor az amerikai kormány azért fizet embereket, hogy azok megóvják az orosz oligarchák vagyonát. (Kerimov neve egyébként ismerős lehet nemcsak azért, mert a leggazdagabb oroszok egyike, hanem mert 2017-ben megjelent a Dunaferr tulajdonosi körében, illetve övé volt az Anzsi Mahalacska nevű orosz futballklub, melyhez 2011-ben Dzsudzsák Balázst is leigazolták 14 millió euróért, és amely idén bejelentette megszűnését.)
Az Amadea a lefoglalása előtt nem sokkal tett meg egy 18 napos utat a Karib-térségtől a Fidzsi-szigetekig, félmillió dollárnál is magasabb üzemanyagköltséget hozva össze. Fidzsin az amerikaiak lefoglalták a hajót, amely feltételezhetően a szankciók elől próbált eljutni Vlagyivosztokba. A nyár folyamán az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a kaliforniai San Diegóba vitte a hajót, becslésük szerint a jármű karbantartása évente 20-30 millió dollárba fog kerülni.
The High Court has granted an application to seize #Russian superyacht #Amadea berthed at the Lautoka wharf.#FBCNews #FijiNews #Fiji
More: https://t.co/xJJEfC5HP4 pic.twitter.com/B2BSCxVO0t— FBC News Fiji (@FBC_News) May 3, 2022
A probléma pedig nem fog megoldódni egyik napról a másikra. Ugyan reális forgatókönyv lehet a vagyonelkobzás – ebben az esetben a hajót az állam értékesítheti -, de az Egyesült Államokban ennek igen macerás ügymenete van. Ráadásul olyan tényezők is nehezítik a helyzetet, mint például a tulajdonos kilétének megállapítása – az orosz oligarchák előszeretettel rejtették el vagyonukat kiterjedt fedőcégek hálózatában, tehát a helyzet gyors megoldásában aligha lehet reménykedni.
Az Amore Vero tatján úszómedence is helyet kapott. Fotó: oceancoyacht.com
Európa esetében a Bloomberg szerint még komplexebb a feladvány. Sok országban a szankciók megszegése nem minősül bűncselekménynek, és volt már példa arra, hogy egy szankcionált orosz állampolgár megpróbálta visszaigényelni a lefoglalt tulajdont.
A lefoglalt luxushajók hasznosítása egyébként nem elvetendő ötlet. Igor Szecsin, az orosz állami olajvállalat, a Rosznyeft feje például az Amore Vero (Igaz szerelem – a hajó eredeti neve felesége után Princess Olga volt, ám jött a válás, és lett belőle Amore Vero) nevű jachtját nem tudta időben kimenteni a francia vizekről, és most Marseille kikötőjében horgonyoz. Jól szemlélteti az oligarchák megalomániáját, hogy a hajó akkora, hogy a város túlsó végéből is látszik (85 méter hosszú, közel 15 méter magas, belső designját pedig a világhírű fotós és belsőépítész, Alberto Pinto irodája tervezte). Egy helyi mérnök ezen felbuzdulva petíciót indított, hogy az úszó palotán szállásoljanak el ukrán menekülteket – 29 ezer aláírást szerzett az ötlet.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
