Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. november 7. 15:52 Világ

Csak Putyin megölésével lesz vége a háborúnak emigráns orosz ellenzékiek szerint

Forradalom, polgárháború, Putyin megölése, a kollaboránsok megbüntetése a kisemberekig bezárólag: nem radikalizmusért kell a szomszédba mennie azoknak az orosz ellenzékieknek, akik szombat óta Varsó mellett tárgyalnak az orosz rendszerváltás elképzelt irányairól. A Jabłonna nevű elővároskában hivatalosan az „Orosz Képviselők Kongresszusát” tartják, és a rendezvényt a szervezők egy emigráns átmeneti országgyűlés megalapozásának is szeretnék beállítani. Más kérdés, hogy végül csak 22-en fogadták el az aláírt dokumentumot, és meghatározó ellenzéki csoportok, így a börtönben ülő Navalnij támogatói is hiányoznak az eseményről.

A résztvevők olyan háborúellenes, ukránbarát orosz ellenzékiek – főként korábbi képviselők -, akik jellemzően még a kilencvenes vagy a kétezres években töltöttek be állami tisztségeket, most pedig az emigrációból szerveznék a Putyin utáni új orosz rendet. Az egyik kezdeményező az az Ilja Ponomarjov, aki a moszkvai Dumában egyedül szavazott nemmel annak idején a Krím 2014-es annexiójára – azóta Ukrajnában él, három éve megkapta az ukrán állampolgárságot is. Az ő célja egy a Nyugat által elismert átmeneti orosz parlament és emigráns kormány felállítása, amely előkészítené a Putyin utáni időszak új alkotmányát, és a köztes időben persze gyakorolná a hatalmat is.

Az azonban már megosztja a Lengyelországban tanácskozó orosz ellenzékieket, hogy milyen úton jutnának el idáig, de többen a legradikálisabb eszközöktől sem riadnának vissza. Jabłonnában jellemző vélemény, hogy Putyint forradalommal, egy orosz polgárháborút is vállalva lehetne csak eltávolítani a hatalomból: vagyis a rendszerváltás érdekében az oroszoknak fegyvert kellene fogniuk, az elnököt pedig meg kell ölni. Ponomarjov szerint a háborúnak csak ez vethet véget, és ez szerinte jövőre be is következik.

A fő cél Putyin fizikai megsemmisítése

– jelentette ki például Vjacseszlav Malcev, a magát hol nacionalistának, hol anarchistának valló volt szaratovi képviselő, az Artpodgotovka „forradalmi mozgalom” megalapítója, akit szélsőséges szervezkedés miatt távollétében többször is elítéltek Oroszországban. Szerinte „a terrorizmus elleni harc terrorista módszereket igényel”, különben is, ő úgy gondolja, hogy a putyini rezsim ellen már most is valóságos gerillaháború zajlik Oroszországban, erről csak a cenzúra miatt nincs a világnak tudomása.

A Lengyelországban elfogadott határozat értelmében a rendszerváltás után átvilágítási eljárásnak vetnék alá mindazokat, akik bármilyen kapcsolatban állnak a Putyin-rezsimmel, azokat, akik támogatják az ukrajnai háborút, sőt, mindenkit, aki most engedelmeskedik a hatóságok utasításainak. Az elképzelt politikai átvilágítás nem is csak a hatalmon lévőkre terjedne ki, hanem például a tanárokra és újságírókra is, mindazokra, „akik segítenek a Kreml narratívájának a terjesztésében”. Aki viszont átáll az ellenzék oldalára, valamint az, aki „megöli Vlagyimir Putyint”, megúszhatja a felelősségre vonást.

Praktikusan azonban ez a forgatókönyv – függetlenül attól, hogy mennyire reális vagy sem – az orosz lakosság döntő többségére politikai fenyegetést jelentene, és feltehetően még inkább elriasztaná az ellenzéki mozgalmaktól az embereket. „Sok orosz számára a forradalomra való felhívás túl radikális. Mint a legtöbben itt, én is külföldön élek, így nincs jogom harcra buzdítani az embereket, bár megértem, hogy a rezsim békés megdöntésének esélye nagyon csekély” – mondta a gyűlésen egy korábbi orosz városi képviselő. Más aktivisták is voltak, akik azt jelezték, hogy nem tudják elfogadni a hasonló kezdeményezéseket, és továbbra is azt akarják inkább, hogy Putyint nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre.

A varsói gyűlés szervezői ugyan magukat a teljes ellenzék képviselőjének állítják be, valójában Navalnij támogatói nem mentek el az eseményre, és sok más ellenzéki, például a korábbi sakkvilágbajnok Garri Kaszparov is úgy gondolja, hogy a rendszert inkább békés eszközökkel kell megdönteni. Mint egy másik ismert ellenzéki, Leonyid Gozman fogalmazott: Ponomarjov és emigráns társai igazságtalanok az országban maradt honfitársaikkal szemben, és őket teszik ki a potenciális elnyomásnak és retorziónak.

Bár a háborús cenzúra miatt most a korábbiaknál is nehezebb hiteles képet kapni az orosz közvélemény valós alakulásáról, a rendszerrel való tömeges szembefordulásra lényegében semmi nem utal. A még leginkább függetlennek számító orosz közvélemény-kutató cég, a Levada adatai szerint ugyan egyre többen aggódnak az „ukrajnai fejlemények” miatt (míg augusztusban 37, októberben már 58 százalék válaszolta a vonatkozó kérdésre, hogy „nagyon aggódik”), a háborút csak az emberek ötöde ellenzi. Amikor a kérdezőbiztosoknak nyilatkoznak erről, 44 százalék teljesen, 29 százalék pedig inkább támogatja az orosz fegyveres erők ukrajnai műveleteit, és csak 20 százalék ellenzi valamilyen mértékben azokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szovjetunió utolsó háborúját vívják UkrajnábanAz ukrán és az orosz hadsereg is döntően a Szovjetuniótól megörökölt fegyverzettel harcol, a közös múlt azonban már végképp lezárulóban van, és nem csak ezen a téren.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsúcsokat dönt az oroszbarátság és Kína-szimpátia a világ fejletlenebb részénKettészakadt a világ közvéleménye: a háború a nyugati társadalmakat még inkább Amerika- és NATO-pártivá tette, a világ többi részén viszont nagyon más a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg Amerika harcol Oroszországgal Ukrajnában?Nem csak Orbán Viktor állítja, hogy valójában amerikai-orosz háború folyik, pedig nehéz párhuzamot vonni a múlt közvetett konfliktusai és az ukrajnai helyzet között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ orosz-ukrán háború Oroszország vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Mészáros R. Tamás
2024. május 15. 05:33 Világ

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.

Torontáli Zoltán
2024. május 14. 13:24 Vállalat, Világ

Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára

Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.