A hadiszerencséje nyerőbe fordult, de a gazdasági összeomlás szélén táncol Ukrajna

Az elmúlt napok sajtóhírei és értékelései főleg azzal foglalkoztak, hogy miként határozhatja meg a háború kimenetelét, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt napokban több ezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza az ország északkeleti részén. Mivel ez az első alkalom, hogy az orosz hadsereg ukrán ellentámadás hatására szorult vissza a megszállt területek jelentősebb részéről – tavasszal ugyanis maguktól vonultak ki Kijev, Szumi és Csernyihiv térségből – a hadi események jelentősége komoly, de a következő hónapok kimenetele szempontjából legalább ennyire fontos, hogy mi lesz az ukrán gazdasággal.

Ahogy arra több elemző, például Adam Tooze gazdaságtörténész, a Columbia Egyetem professzora és Niall Ferguson, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének szenior kutatója is figyelmeztetett az ukrán hadsereg előrenyomulása után megjelent elemzésében, az ukrán hadsereg pillanatnyilag ugyan nyerésre áll, de az ukrán gazdaság kilátásai messze nem ennyire fényesek. Egy esetleges gazdasági összeomlás pedig a hadi események fordulatához és az orosz hadsereg előretöréséhez is vezethet.

Niall Ferguson szerint Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök egy nemrég elmondott beszéde alapján tökéletesen tisztában van a következő hónap gazdasági és diplomáciai veszélyeivel.

Gazdasági szempontból az ország siralmas költségvetési és pénzügyi helyzete a magas infláció, szélsőséges esetben a hiperinfláció irányába tereli az országot. Diplomáciai szempontból a tél közeledte, valamint az európai és az amerikai politikai helyzet változása veszélyt jelent a nyugati egységre, Vlagyimir Putyin pedig ettől a pozíciójának javulását reméli. A nyugati támogatás azonnali növelése nélkül Ukrajna nehezen fogja fenntartani sikereit a harctéren

– írja erről Ferguson.

Ebben a cikkben a gazdasági kilátásokat mutatjuk be részletesebben.

A háború hatásai még úgy is brutálisak az ukrán gazdaságra, hogy jelenleg az orosz invázió kezdetéhez képest az ország területének kisebb részén folynak csak harcok: míg márciusban az ország háború előtti GDP-jének 55 százalékát megtermelő területekre terjedtek ki az összecsapások, jelenleg már csak a korábbi nemzeti össztermék 30 százalékát megtermelő területeken folynak harcok. Ám ez még így is súlyos gazdasági visszaesést okoz: az év első három hónapjában 15,1 százalékkal, a második negyedévben pedig 37 százalékkal csökkent a GDP, ezen belül pedig csak márciusban 45 százalékos GDP-csökkenést mértek éves alapon.

Az ukrán kormány becslése alapján idén 33 százalékos lehet a visszaesés. Összehasonlításképpen: Magyarország nemzeti összeterméke a rendszerváltás utáni visszaesés során 1989 és 1993 között 18 százalékkal, az Egyesült Államoké pedig a nagy gazdasági világválságban 1929 és 1933 között nagyjából 30 százalékkal csökkent.

Az ukrán nemzeti bank becslése szerint a munkanélküliség 35, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO) szerint pedig 30 százalékra nőtt, bár a munkanélküliségi statisztikákról szóló híradások megjegyzik, hogy nagyon nehéz pontosan megbecsülni a munka nélkül maradtak arányát. A háború miatt leálló válallatok alkalmazottai papíron sokszor nem számítanak munkanélkülinek, miközben valójában azok.

A Világbank, az ukrán kormány és az Európai Bizottság augusztusi jelentése 97,4 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai infrastruktúrában június elejéig keletkező károkat, emellett pedig nagyjából 252 milliárd dollárra becsülték a gazdaság leállásából származó veszteségeket. Az ukrán kormány júliusban bemutatott helyreállítási terve 750 milliárd dollárra teszi az ország teljes újjáépítésének költségét, de a végső összeg nyilvánvalóan a hadi események további kimenetelétől is függ.

Ahogy az egy háborús gazdaságban lenni szokott, a hadiköltségek megugrása miatt a költségvetési kiadások jelentősen megnőttek, miközben az adóbevételek összezuhantak.

Az adóbevételek jelenleg csak a kiadások 40 százalékát fedezik.

Az ország finanszírozásának fenntartása érdekében az ukrán jegybank közvetlenül finanszírozta a költségvetést, június végéig több mint 7,7 milliárd dollár értékben.

Ez ugyanakkor az infláció megugrásához is hozzájárult, ami augusztusban elérte a 23 százalékot, és a jegybank előrejelzése alapján elérheti a 30 százalékot is. Az infláció csökkenti a lakossági jövedelmek vásárlóerejét, ami a Világbank jelentése alapján a szegénységi ráta jelentős növekedését eredményezi.

Idén a lakosság 21 százaléka csúszhatott a napi 5,5 dolláros jövedelemhez között jövedelmi szegénységi küszöb alá,

és a közvetlen költségvetési finanszírozás miatt megugró infláció miatt év végéig ez az arány 34 százalékra nőhet. Az elemzés szerint egy ilyen esetben az állami kiadások megvágására lenne szükség, ami viszont a szociális kiadásokat is érintheti, így a szegénység további növekedéséhez járulhat hozzá (2023-ra csaknem 60 százalékra nőne a szegénységi ráta).

A jegybank 25 százalékra emelte az alapkamatot, a kormány pedig hadikötvényeket bocsátott ki, azonban ezek kamata nem elég vonzó ahhoz, hogy finanszírozni lehessen belőle a költségvetés kiadásait (ezek jelentős részét a jegybank vette meg). A pénzügyminisztérium szerint havonta körülbelül 5 milliárd dollárnyi külföldi segélyre van szükség a nem katonai kiadásaik fedezésére. Ahogy arra a londoni Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (Centre for Economic Policy Research – CEPR) tanulmánya is figyelmeztet, a hiperinfláció kialakulásának elkerülése érdekében fel kellene hagyni a költségvetés monetáris finanszírozásával, és a probléma megoldásáért a legtöbbet Ukrajna nyugati és különösen európai támogatói tehetnek azzal, hogy jelentősen megnövelik a háborúban álló országnak folyósított pénzügyi támogatásokat.

A háború kezdete óta Ukrajna nagyjából 17,5 milliárd dollár pénzügyi segélyt kapott, ami a nemzetközi partnerek által felajánlott összegnek nagyjából csak a fele (ennél jóval több hadi segélyt kaptak). Be nem tartott ígéretekben az Európai Unió vezet: a májusban megígért 9 milliárd euróból csak 1 milliárdot utaltak át eddig az ukrán kormánynak (mostanában lesz aktuális még 5 milliárd eurónyi kölcsön folyósítása). Ahogy az alábbi ábrán is látszik, az Ukrajnának folyósított támogatások fele érkezett amerikai forrásból, kicsivel kevesebb mint harmada pedig az EU-tól.

A segélyek jelentős része katonai jellegű volt, a teljes összegen belül elenyésző a humanitárius és pénzügyi segély aránya. A Világbank elemzése szerint rövid és középtávon (a következő 18-36 hónapban) viszont 105 milliárd dollárra lenne szükség többek között például az oktatási és egészségügyi rendszer működésének fenntartására, a mezőgazdaságban a következő vetési szezon előkészítésére, a közlekedés stabilizálására, és a közelgő télre való felkészülésre (fűtés, áramellátás biztosítása és a szétlőtt házak szigetelése).

Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója szerint a nemzetközi szervezet nagyon aggódik a tél közeledte miatt, ugyanis az Ukrajnában október 15-én kezdődő téli szezon nagyon kemény lesz, és mindez komoly áldozatokkal járhat. Nagyon sok ingatlanban rongálódtak meg az ajtók és az ablakok, és nagyon sok az országban a belső menekült.

Ahogy arra Adam Tooze és Niall Ferguson is emlékeztet, a következő hónapok legnagyobb kockázata, hogy olyan

szociális válság alakul ki Ukrajnában,

ami miatt az ország elveszítheti az Oroszországgal szembeni kevés előnye közül talán az egyik legfontosabbat, a lakosság egységességét, és a hadsereg erős morálját.

A megfelelő katonai és pénzügyi támogatással Ukrajna a háború első évfordulóját úgy élhetné meg, hogy Oroszországot még jobban visszaszorította, még ha nem is egészen addig, ahol 2022. február 23-án volt. Enélkül az elégedetlenség tele során az egykori komikusból lett háborús vezér elkerülhetetlenül el fogja veszíteni a varázsának egy részét, és az ukrán lakosság szembesül azzal a rideg valósággal, hogy kevés nemzeti felszabadító harcot sikerült 12 hónap alatt megnyerni

– írja erről Niall Ferguson.