Ha betegszabadságról van szó, a legtöbben automatikusan fizikai betegségekre gondolnak, pedig előfordul, hogy az embereknek a mentális egészségük miatt van szükségük arra, hogy szünetet tartsanak a munkájukban.
Spanyol adatok alapján az összes betegszabadság 3,5 százalékát teszik ki a mentális egészséggel összefüggő hiányzások. Ráadásul a betegszabadságon töltött napoknak több mint 5 százalékára mentális betegség miatt van szükség, ami azt mutatja, hogy ezek a szabadságok általában hosszabbak, mint a fizikai betegségekhez köthetők.
Ez az alacsony arány egyébként amiatt lehet, hogy a munkavállalók, bár sok helyen megtehetnék, nem mernek betegszabadságra menni mentális okok miatt. Sokan nem is tudják, hogy milyen problémák tartoznak a mentális betegségek kategóriájába.
Sajnos a mentális betegségtől szenvedők és végül betegszabadságig is eljutó emberek nagyobb eséllyel is esnek vissza, 20-30 százalékuk kerül újra betegszabadságra, miután visszatért a munkába.
Jose H. Marco és szerzőtársai annak jártak utána, hogy milyen kezelésekkel lehet csökkenteni a mentális okokból kivett betegszabadságok hosszát, és megakadályozni a munkavállalók visszaesését. Spanyol betegeket vizsgáltak 2015-2016 között, akik mentális betegség miatt kényszerültek betegszabadságra.
Minden megfigyelt beteget ugyanott és ugyanúgy kezeltek. A mintába való bekerülés feltétele az volt, hogy szorongásos, depressziós vagy alkalmazkodási zavart diagnosztizáljanak náluk. Összesen 167 embert figyeltek meg, aki betegszabadságra ment, volt köztük nő, férfi, alacsony és magas végzettségű, mindenféle ember 18-65 év között (természetesen mindenki foglalkoztatott volt, hiszen csak így tudtak betegszabadságra menni).
Minden páciens kognitív viselkedésterápiában részesült, aminek a fő célja a munkából fakadó stressz kezelésének elősegítése volt, de ezen kívül is bármilyen akadály legyőzése, ami nehezíti a munkába való visszatérést.
A különbség, amit a szerzők vizsgáltak, mindössze annyi volt, hogy mikor kezdték el az emberek a terápiát. Korai kezelésnek számít, amikor a betegszabadság első 14 napján belül már elkezdődik a kezelés, míg késői beavatkozásnak, ha csak ezután indul el a terápia.
Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyit számít ez a különbség a kezelés időzítésében. Az eredményeik pedig azt mutatják, hogy elég nagy szerepet játszik a korai kezdés a kezelés sikerességében.
Akiknél korán elkezdték a terápiát, azok átlagosan 80 nappal kevesebb ideig voltak betegszabadságon,
mivel nekik kevesebb idei tartott a terápia, és ennek befejezte után hamarabb tudtak visszatérni a munkába.
A munkaadónak, a munkavállalónak és az egészségügyi ellátórendszernek is érdeke, hogy az emberek minél egészségesebben és – bizonyos határok között – minél több időt töltsenek munkával. Ezért fontos a mentális betegségek korai felismerése és az ettől szenvedők támogatása abban, hogy minél hamarabb elmenjenek terápiára, akkor is, ha ez átmenetileg betegszabadsággal jár, hogy minél hamarabb visszatérjenek a munkába.
Ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy azt is meg tudják vizsgálni, hogy a visszaesés valószínűségét is csökkenti-e a megfelelően korán elkezdett terápiás kezelés.
Élet
Fontos