Teljes az üzemanyag-káosz az ársapka eltörlése óta a mezőgazdaságban

Fenntartja, de hogy?! 20-50 literjével rohangálunk a határból a kutakra nem ritkán 20-30 kilométereket megtéve, hogy azután 2 óra alatt elégessük a munkában, majd kezdjük elölről?!

Így fakadt ki egy gazda válasz kommentben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének Facebook-bejegyzésére, amelyben a fideszes Győrffy Balázs arról tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági erőgépeknél a kormány fenntartja a 480 forintos üzemanyagárat. A kirohanás nem meglepő, és egyáltalán nem egyedi: a szektorban teljes a jogértelmezési káosz a hatósági árat részben eltörlő jogszabály megjelenése óta. Sőt, igazából már előtte sem volt egyértelmű a helyzet, legalábbis a lapunknak nyilatkozó piaci szereplők már korábban is eltérően alkalmazták a szabályokat.

Elvileg talán lehetne, de gyakorlatilag nincs kiszállítás

Az bizonyos, hogy a hatósági árról szóló rendeletekben a kormányzat a kezdetektől külön kezelte a traktorokat és a mezőgazdasági erőgépeket. Az első korlátozásoknál, amikor kizárták a jogosultak köréből a 7,5 tonnánál nagyobb járműveket, bekerült egy külön pont, amely rögzítette, hogy a mezőgazdaságra ez nem vonatkozik. Elvileg ugyanez állt a kiszállításra is, azaz hivatalosan csak a kúton lehetett vásárolni 480 forintért üzemanyagot, de a 7,5 tonnánál nagyobb mezőgazdasági gépek ez alól is kivételt képeztek.

Mindez azt jelenti, hogy elvileg

a legutóbbi szabálymódosítás előtt a nagyobb kombájnok kérhették telepre kiszállítva hatósági áron a gázolajat a kutaktól, a kisebb gépekkel és traktorokkal pedig a töltőállomásokon lehetett 480-ért tankolni.

A gyakorlat azonban már ebben az időszakban sem mindenhol ez volt. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint eddig sem szállított ki mindenki olcsó üzemanyagot, igaz, sok kúttól azért lehetett így vásárolni.

A legutóbbi módosítás pedig – amelyben a kormányzat jelentősen szűkítette a hatósági árra jogosultak körét – jogértelmezési zavart teremtett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új szabályozás bejelentésekor azt mondta, hogy a 480 forintos garantált árat a magántulajdonú gépjárművek és a taxik mellett a mezőgazdasági erőgépekre, illetve traktorokra is fenntartja a kabinet, a tényleges rendelet alapján azonban valószínűleg nem ez történt.

Az biztos, hogy a jogszabályba bekerült egy pont, amely még egyértelműbbé teszi, hogy hatósági áras üzemanyagot csak kúton lehet tankolni, és ott is csak magántulajdonú járművekbe, kiszállítás pedig nincs. A rendeletben ugyanakkor bennmaradt a kitétel, amely szerint ez a 7,5 tonna feletti mezőgazdasági gépekre nem vonatkozik.

Első ránézésére tehát úgy tűnik, hogy 7,5 tonna feletti járműveikbe továbbra is vehetik hatósági áron az üzemanyagot az ágazat cégei, akár kiszállítva is, az ennél kisebbekbe azonban – ha azok a cég nevén vannak – akkor nem.

Ehhez képest a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők egybehangzó állítása szerint a gyakorlat most az, hogy már azok sem szállítanak ki hatósági áron üzemanyagot, akik korábban megtették, a kutakon viszont engedik tankolni a mezőgazdasági gépeket. Már persze azokat, amelyek beférnek egy töltőállomásra, illetve el tudnak odáig menni közúton.

Kombájnnal a kútra?

Így értelmezik a jogszabályt a helyi mezőgazdasági szereplőket részben ellátó kis kutak és kúthálózatok, és úgy tudjuk, hogy így értelmezi a nagykereskedelmi piacot uraló Mol is. Sőt, az elnök Facebook-posztja ellenére ez a véleménye a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) is, ahol lapunk kérdésére azt válaszolták: szerintük is csak töltőállomáson a jármű/gép tankjába töltve vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot a mezőgazdaság piaci szereplői.

A jogszabály, ahogy a piacon értelmezik a szabályozást, illetve amit kommunikál a kormányzat, az egyáltalán nincs szinkronban

– foglalta össze a jelenlegi állapotot lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy az érintettek állításuk szerint eddig semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptak az ügyben a kormányzattól. Az Agrárminisztériumot mi is kerestük kérdéseinkkel, de a tárca nem válaszolt.

Mindenesetre

a mostani gyakorlat Gulyás Gergely bejelentése ellenére lényegében kizárja a mezőgazdasági gépeket a hatósági árra jogosultak köréből.

A gépek nagy részével – például a kombájnokkal – nem lehet elmenni és beállni a kútra, így esetükben marad a kiszállítás, és így a piaci ár. A traktorokkal ugyan el lehet döcögni egy töltőállomásra, de ezeknél sem mindig életszerű ez. Különösen, hogy nagyon sok kúton korlátozzák az egyszerre kiadható üzemanyag mennyiségét. Ha ez 20-50 literben van meghatározva, akkor elindulni sincs értelme, de egy nagyobb traktort még 200 literes limitnél is csak negyedig-ötödig lehet tankolni. Így tényleg az a helyzet, amit a bevezetőben említett kommentben is írt a felháborodott gazda: naponta többször kell vagy kellene eljárni a kútra ezekkel a járművekkel, égetve az üzemanyagot, és feltartva a közúti forgalmat.

Elég kilátástalannak tűnik a helyzet

Ha marad ez a gyakorlat, akkor valószínűleg három forgatókönyv képzelhető el a mezőgazdaságban:

Mindenki megveszi a drága üzemanyagot, amely a szektorban amúgy is nagyon jelentős költségtétel, majd a megnövekedett kiadásait továbbhárítja a vevőire. Logikusan ennek más területeken is árfelhajtó hatása lesz, tovább fokozva az inflációs nyomást.
A cégek egy része bedől, vagy ilyen üzemanyagárak mellett már nem végzi el a munkák egy részét. Ez továbbgördíti az üzemanyagpiacra jellemző áruhiányt más szektorokra is, elsősorban az élelmiszeriparra. Az első forgatókönyvhöz hasonlóan ez is áremelkedést eredményez, a drágulás mellett azonban még hiányt is okozhat egyes termékekből.
A piaci szereplők egy része megpróbálja kijátszani a helyzetet, és igyekszik mégis olcsón vagy legalábbis a piaci árnál kevesebbért üzemanyaghoz jutni. Múlt héten írtunk róla, hogy a hatalmas árkülönbség nagyon nagy ösztönző a trükközésre, és már ki is alakultak gyakorlatok erre. A jelenlegi feltételek mellett a mezőgazdaság lehet ennek az egyik fő terepe.

Mindez azért problémás, mert a kormányzat érvelése szerint, az ársapka részleges kivezetésével elsősorban a hiány elkerülése lett volna a cél. Ennek egyik eleme az import felpörgetése, a másik a kereslet visszafogása lehetne, de ebből az első az eddigi tapasztalatok alapján nem valósult meg, míg a másodikra a mezőgazdasági üzemanyagárak emelése biztosan alkalmatlan, vagy káros. A szektor cégei ugyanis vagy megveszik drágán is az üzemanyagot, fenntartva a magas keresletet, és növelve az inflációs nyomást, vagy visszafogják ugyan az igényüket, ám ekkor más területeken kell hiányra számítani.

Megkérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, hogy érdekvédő szervezetként terveznek-e lépéseket tenni az ügyben. A szervezet válaszában az alábbiakat írta:

Mint ismeretes, a jelenleg Magyarországon érvényben lévő, hatósági árakra vonatkozó szabályok lehetővé teszik, hogy a családok Európában a legkedvezőbb áron juthassanak üzemanyaghoz, ezen szabályok célja kifejezetten a magánszemélyek rezsicsökkentése. Emellett kevés további esetben van lehetőség a hatósági ár igénybevételére, az egyik ilyen a mezőgazdasági szektornak kedvez: amennyiben közvetlenül traktorokba, mezőgazdasági erőgépekbe történik a tankolás, akkor ezen gépeknél továbbra is érvényes a hatósági ár. Bár a kamara tisztában van azzal, hogy ez egy kompromisszumos megoldás, de azt is látni kell, hogy a jelenlegi globálisan is kritikus üzemanyag-ellátási helyzetben a szabályozásnál az ellátásbiztonság fenntartására is figyelemmel kellett, kell lenni. A kamara többször egyeztetett annak érdekében, hogy tagjai a lehető legnagyobb kedvezményeket kaphassák, de fontos kihangsúlyozni, hogy a jelenlegi is már egy nagyon kedvezményezett helyzet.