A klímaváltozás ellen sokféleképpen lehet harcolni, az egyik nagyon fontos terület a széndioxid-kibocsátás csökkentése annak érdekében, hogy a felmelegedés megállítható legyen. Azonban ezt is több intézkedéssel lehet támogatni. Yener Altunbaş és szerzőtársai egy érdekes oldalról vizsgálták meg a lehetőségeket.
Arra voltak kíváncsiak, hogy vállalati szinten befolyásolja-e a klímacélok elérését, hogy a menedzseri pozíciókban milyen arányban képviseltetik magukat a nők. 2009 és 2019 között keletkezett adatokon elemeztek majdnem 2000 céget, mindenféle iparágból. Az eredményeik szerint igenis máshogy állnak a klímacélokhoz azok a cégek, ahol nagyobb arányban vannak nők a menedzseri pozíciókban.
Egy százalékkal több női menedzser fél százalékos csökkenést jelent a karbonkibocsátásban,
ami elég jelentős változásnak számít.
Viszont az is látszik az eredményekből, hogy azokban az országokban,
ahol a nők a cégeken kívül is megfelelően vannak képviselve, ott erősebb a női menedzserek pozitív hatása is a klímaváltozás elleni harcban.
Vagyis, ha a például politikai vagy civil szervezetekben is nagyobb arányban jelennek meg a nők, az felerősíti hatásukat a klímacélokra.
A szerzők azt is megnézték, hogy kifejezetten a Párizsi Egyezmény utáni időszakban hogyan változott az egyes cégek karbonkibocsátása. Egyértelműen látszik, hogy azok a cégek, ahol az mediánnál magasabb arányban vannak női menedzserek sokkal sikeresebben csökkentették a kibocsátásukat.
Nagyjából 5 százalékkal jobban tudták ezek a cégek csökkenteni a kibocsátásukat,
mint azok, ahol a mediánnál kevesebb a nők arány a menedzseri pozíciókban.
Azt már pszichológiai kutatások is megmutatták, hogy a nők hajlamosabbak az empátiára és inkább a közösséget előtérbe helyezve gondolkoznak a problémákról, így nem meglepő módon általában jobban érdeklik őket a társadalmi és környezetvédelmi ügyek, mint a férfiakat. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy azok a cégek, ahol nagyobb a nők súlya a menedzseri pozíciókban, szintén hajlamosabbak komolyan venni a klímacélokat és azoknak az elérését.
Tehát az eredményeket figyelembe véve kijelenthető, hogy a női egyenlőséget és a nemi sokszínűséget támogató intézkedések nem csak önmagukban hasznosak, de ráadásul még a klímaváltozás mérséklésében is segítséget jelenthetnek.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
