A két nagy pedagógus-szakszervezet az új kormánnyal szemben is kiáll korábbi sztrájkkövetelései mellett, és mivel álláspontjuk szerint a közoktatás és a tanárok helyzete az elmúlt hónapokban csak tovább romlott, egyre jobb tárgyalási pozícióba kerülnek. A kormány ugyanakkor a sztrájkkövetelések teljesítésére eddig nem mutatott hajlandóságot, és ez most sem változott, sőt a konfliktus egyre élesebb.

Miután a szakszervezetek levélben tájékoztatták Orbán Viktort a sztrájk folytatásának szándékáról, a sztrájktárgyalásokra a kormány Maruzsa Zoltán oktatási államtitkárt jelölte ki, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának megszüntetése után már a közoktatásért újonnan felelős Belügyminisztérium képviseletében lehet majd jelen a tárgyalásokon.

A kormány és a pedagógus-szakszervezetek közötti ellentét az ötödik Orbán-kabinet munkába állása után gyorsan eszkalálódott, de az iskolai év június 15-ig tart, és várhatóan addig már nem szerveznek újabb sztrájkot a pedagógusok. Mivel a kormány korábbi közlése szerint a pedagógusi bérrendezés legkorábban 2023-ban kerülhet napirendre, az őszi tanévkezdésre tovább nőhetnek a feszültségek, és jó esély van arra, hogy sztrájkkal kezdődik a tanév.

Felmondáshullám

Nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) már letétbe helyezett felmondólevelekről érkeztek hírek: egy hét alatt száz pedagógus jelezte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, otthagyják a tanári pályát. Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi elnöke a Szabad Európának azt mondta, a valós szám ennél több lehet.

A felmondásokat közjegyző jelenlétében helyezik letétbe, a folyamat titkos. A felmondásokat akkor adják be, ha elég összegyűlik a nyomásgyakorláshoz.

A fiatal pedagógusok könnyebben mozdulnak, van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs negyven év alatti pedagógus, írta le a helyzetet Komjáthy. A PDSZ-elnökségi tag azzal számol, hogy a nyugdíjas tanárok foglalkoztatása nőni fog, ugyanis nemrég felemelték heti húsz órára a lehetséges óraszámukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetésA kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

A PDSZ gyűjti a különböző iskolák tanárainak korcsoportos megoszlását mutató ábrákat, az alábbi például a Pomázi Mátyás Király Általános Iskola tanárainak korösszetétele.

Forrás: PDSZ Facebook-oldala

Mindeközben egy fővárosi pedagógus a közösségi médiában kérte a hozzá hasonlóan a tanári pálya elhagyását fontolgató kollégáit, hogy egy időben tegyék meg a kilépést, hátha ezzel változást tudnak kényszeríteni. Emellett elhagyta a pályát az a tanár, akinek kiállása lökést adott a polgári engedetlenségi mozgalomnak a pedagógusok között.

Figyelemre méltó az is, hogy az egyházi iskolák pedagógusai körében tartott nem reprezentatív, körülbelül 100 főt elérő körkérdés alapján szerintük is drámai a helyzet a magyar oktatásban, és túlnyomó többségük szerint a kormányzat részéről legfeljebb csak igen csekély megbecsültség érezhető a pedagógusok felé, írta meg a Szemlélek.

Mit is követelnek a tanárok?

Elsősorban a nemzetközi összevetésben is kiugróan alacsony fizetésük megemelését, és azt, hogy a magasabb bért hosszú távon is biztosítsa a kormány.

„A legfontosabb továbbra is bérrendezés, és az, hogy új vetítési alaphoz kössék a béreket. Elfogadjuk, ha a tavalyi minimálbérhez kötik a fizetéseket, de a legfontosabb, hogy semmiképpen se a 2013-asból számítsák, mint most. Nem követeljük, hogy a mindenkori minimálbér legyen az alap, de valamilyen automatizmusnak lennie kell, különben újra elértéktelenednek a bérek egy esetleges emelés után. Ez lehet a KSH által megállapított átlagbér vagy diplomás átlagbér vagy bérminimum meghatározott százaléka is. Mi nagyvonalúan belevesszük a számításainkba a kétszer 10 százalékos pótlékemelést 20 százalékos fizetésemelésként, így jön ki az, hogy a jelenlegihez képest 45 százalékos béremelést követelünk. Ha az idei, megemelt minimálbérrel számolnánk, akkor 95 százalékos béremelésről kellene beszélnünk”, mondta a G7-nek korábban követeléseikről Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A szakszervezet számításai szerint a követelt bérrendezés nagyjából 285 milliárd forintba kerülne a kormánynak, már ha igaz a minisztérium állítása, miszerint a pótlék megemelésére 63 milliárd forintot költött a kabinet.

A többi követelés között szerepel az oktatás-tanulást segítő dolgozók bérének rendezése, illetve a pedagógusok munkaterheinek újraszervezése is. A szakszervezetek szerint a helyettesítésekkel ugyanis kódolva van a rendszerben az ingyenmunka, amit ráadásul a tanárhiány is fokoz. Arról, hogy a különböző helyettesítésekért jár-e a tanároknak túlórapénz vagy azok beleszámítanak a munkarendjükbe, jelenleg is zajlik egy feltehetően precedens értékű munkaügyi per, amit hét pedagógus indított a tankerület ellen. Míg elsőfokon a tanároknak adott igazat a bíróság, és a tankerületet visszamenőleg kifizetésre kötelezte, addig a másodfok nemrég visszaküldte a jogi harcot a startvonalra, ugyanis új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.

Adrenalin és nyári szünet

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindeközben azzal vádolta a szakszervezeteket, hogy a baloldalnak kampányoltak a választás előtt, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig a nyári szünet mint motivációs forrás felemlegetésével váltotta ki a pedagógusok felháborodását. A PDSZ kongresszusa felszólította Parraghot, hogy kérjen bocsánatot és végkielégítés nélkül távozzon a közéletből.

Éles ellentét bontakozott ki a sztrájktörvény módosítása miatt is. A kormány egy rendelettel – a koronavírusra hivatkozva és a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokat bővítve – gyakorlatilag ellehetetlenítette a valóban látványos és valódi nyomásgyakorló erővel bíró sztrájkot, aminek következtében egyes tanárok a polgári engedetlenség eszközéhez fordultak. A szakszervezetek aztán hiába szólították fel Novák Katalin köztársasági elnököt arra, hogy ne írja alá a törvényt, Novák egyetlen szó vagy gesztus nélkül átengedte azt.

A jogszabály korlátozza a sztrájkot és az elégséges szolgáltatást bővíti: minden óvodában és iskolában biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, ráadásul úgy, hogy a csoportokat nem lehet összevonni. A tanórák felét, bizonyos esetekben 100 százalékát meg kell tartani, ráadásul a sajátos nevelési igényű és a tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő diákok foglalkozásait szintén változatlanul kell biztosítani.

A szakszervezetek álláspontja szerint a törvény láthatatlanná és nyomásgyakorlásra alkalmatlanná teszi a sztrájkot. A PDSZ minden jogi lépést megtesz a sztrájkjog érvényesüléséért, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, de ha szükséges, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmennek.

Május végén a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is csatlakozott a tiltakozásukhoz a jogszabály visszavonását követelve, de közös nyilatkozatot adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok konföderációja is. 

Az aláíró konföderációk, a magyar pedagógus szakszervezetekkel egyetértve, elutasítják azt a törekvést, hogy a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról történő szabad megállapodás, illetve a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozatának helyébe egy – álláspontunk szerint jogkorlátozó – taxatívan szabályozó megoldás lépjen

– írták közleményükben. Hozzátették:

„E módosítás elfogadása esetén a korlátozott sztrájkjog csak azt eredményezheti, hogy az oktatásban dolgozók kisebb érdekérvényesítő képességgel fognak rendelkezni a munkahelyeken, anélkül azonban, hogy az őket képviselő ágazati szakszervezetek számára érdemi beleszólást biztosítanának a munkakörülményeket, a szakmai feladatellátást és a bérviszonyokat érintő fenntartói-működtetői döntésekbe.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkarAkárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kormány közoktatás pedagógus sztrájk tanár tanár bérek Olvasson tovább a kategóriában