Mindennapos látvány lett a magyar élelmiszerboltokban az üres vagy legalábbis majdnem üres polc. Nem vagyunk hozzászokva, hogy nem találjuk például a megszokott étolajunkat vagy a cukrot a szokásos helyén, most látszik igazán, hogy az elmúlt pár évtizedben a gyártás, a szállítás, illetve a kis- és nagykereskedelem mennyire olajozottan működött együtt, mennyire komfortossá tette a bevásárlásainkat.

A gépezet most nagyon sok helyen akadozik, recsegnek a fogaskerekek, és néha már le is áll. Megkértünk néhány élelmiszeripari szereplőt, háttérbeszélgetésen mondja el, konkrétan hol és hogyan szakadnak el a korábban jól működő ellátási láncok.

Az egyes termékek ugyan sok egyedi vonást mutatnak, de beszélgetéseink alapján, ha általánosan akarjuk megfogni a problémát, akkor érdemes az élelmiszert termelő gyárat a középpontba helyezni. A gyárak jelentős része ugyanis ma képtelen zökkenőmentesen működni – és ez sok mindent megmagyaráz. Miért nem megy a szalag?

Talán már unalmas, mégis mindenki ehhez tér vissza: nagyon nincs ember, aki elvégezze a munkákat. A munkaerőhiány nem enyhül, sőt a helyzet csak romlik. Míg a gyárak korábban a fizetések emelésével próbálták többé-kevésbé sikerrel vonzóbbá tenni a szalag melletti szakmunkákat, ma már ez sem elég, új elemként jelent meg a piacon a munkaidő-beosztás fontossága. Magyarul: szinte senki sem akar ma már három műszakban (azaz éjszaka is) dolgozni, márpedig az élelmiszeriparban az üzemek jelentős része így működik.

Másrészt hiába is termelne a gyár, ha továbbra sincs raktáros, targoncás és teherautó-sofőr, aki a terméket kezeli, eljuttatja a boltokig.

Ehhez jön a gyárak másik legfőbb problémája, amit nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy az anyagáramlás hektikussá vált. Ha a gyárat egy nagy fekete doboznak képzeljük, amelybe az egyik oldalon beérkeznek az alapanyagok, a másik oldalon pedig kijönnek a termékek, akkor most az a helyzet, hogy sem az input, sem az output nem folyamatos (pedig régebben az volt).

A kimenő oldal a koronavírus-járvány óta nem talál egyensúlyt, a kereslet az élelmiszerek iránt továbbra sem egyenletes. Sokkal nehezebb ma megmondani, hogy a következő hónapokban miből mennyi fog fogyni, mint korábban. Erre a pulzáló igényre pedig most egyáltalán nem tud a gyártás jól válaszolni, mert a bemenő oldalon még sokkal nagyobb problémákkal küzd.

Megrendeljük a csomagolóanyagot a Távol-Keletről, és várunk, aztán vagy megérkezik, vagy nem

– mondja egy piaci szereplő.

Az olyan termékeknél pedig, mint az étolaj, amelynek fő alapanyagforrása Ukrajna, érthető okokból még nehezebb tervezni.

A gyár így könnyen belefuthat például abba a csapdába, hogy termel, de nem tudja az árut becsomagolni. Vagy hirtelen túl sokat termel, és nem várt mértékben raktároznia kellene – ezt sem könnyű megoldani.

Elsőre nehéz átlátni, de a gyártási költségek emelkedése is szétszakítja az ellátási láncokat. Az élelmiszeriparban a gyártók eddig általában éves szállítási szerződéseket kötöttek a boltláncokkal és a nagykereskedőkkel, és ezekben rögzített árakon (esetleg sávos kedvezményekkel és hasonló ösztönzőkkel) vállalták adott mennyiségű áru beszállítását. Ez a korábban jól működő rendszer azonban mára tarthatatlanná vált.

A gyártók ugyanis most aligha tudnak egy évre rögzített árakat vállalni, hiszen a nekik alapanyagot és csomagolóanyagot szállítók sem akarják/tudják ezt megtenni. A gyártók ezért folyamatosan nyomás alatt tartják a boltokat, hogy azok a megnövekedett költségeket a vevőkre áthárítsák. Ezt persze a boltok a piaci verseny miatt nagyon nem szeretik megtenni, ám mégis, a 20 százalék körülinek érzékelt élelmiszerdrágulás mögött lényegében ennek a nyomásnak az eredménye húzódik meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint 50 százalékkal drágult a tészta, a kávé, a paradicsom és a tojás egy év alattHavi fogyasztói kosár elemzésünkben bemutatjuk, hogy melyik termék hány forinttal drágult. Sok jó hír nincs, legfeljebb annyi, hogy az infláció mintha már nem gyorsulna tovább.

Alapvető változást jelez a kereskedelemben, hogy a hosszú távú szerződések még ha formálisan meg is maradnak, tartalmilag képlékennyé válnak. Hiába szerződik le ma már a gyártó a boltokkal, a feleknek folyamatosan alkuban kell lenniük, mert a gyártói oldal körülményei is kiszámíthatatlan módon változnak.

Bonyolítja a képletet, hogy hasonló jelenség van a fuvarozásban is. Míg korábban egy gyártónak elég volt akár egyetlen fuvarozóval hosszabb távra megállapodni, ma a fuvarozók költségei is olyan gyorsan emelkednek, hogy ezek a szerződések sem tarthatóak.

Vagyis végső soron még az is előfordul, hogy ott a termék a raktárban, de nem jut el (időben) a boltig. Vagy azért, mert nincs elég raktáros és sofőr, aki kezelje, esetleg nincs elég kamion, amibe pakolni lehetne, de legfőképpen nincs már az a szerződés, amely szerint a fuvarozónak megérné a szállítás.

Mivel minden folyamatosan változik, és a szerződéseket szinte állandóan újra kell tárgyalni, a nekünk nyilatkozó gyártók szerint csak az lehet a válaszlépés, hogy minden fronton több lábra kell állniuk. Nem elég egy alapanyag-beszállítóval szerződni, nem elég egy csomagolóanyag-szállítóval megállapodni, és a fuvarozók közül is meg kell próbálni többet lekötni.

Egyszerű és egyértelmű válasz így nincs arra a kérdésre, hogy az adott áru az adott pillanatban miért nincs a polcon. Lehet, hogy a termék megvan, de késik a kamion vagy nem jut ki a raktárból, de az is lehet, hogy le sem gyártották, mert nincs hozzá alapanyag, esetleg legyártották, de nem tudják becsomagolni. A lánc minden eleme megsérült.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar boltok 2022 tavaszán: áruhiány, mennyiségi korlátozás és 20 százalék feletti drágulásNem hivatalos, de két éve állandó módszertanunk szerint nagyon durvul az élelmiszer-infláció, az árstop mennyiségi korlátozást és átmeneti áruhiányt okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek már az 1800 forintos étolajat is vinnék, mint a cukrotA napraforgó- és a repceolaj ára elérheti az olíváét, már ha egyáltalán lehet majd kapni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPálmaolajban sütik a lángost, pult alól árulják a csirkemellet – itt tartunk az árstop miattTeljesen eltorzította a piacot a hatósági ár, a kivezetése pedig sokkolná a vevőket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat élelmiszer gyártás hiány infláció kiskereskedelem nagykereskedelem szállítás Olvasson tovább a kategóriában